A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-12 / 45. szám

Ahány gyerek, annyi rózsatő Aki csak hallja, vagy olvassa Topolniki (Nyárasd) nevét, mindjárt az az efsz jut az eszébe, amely már csaknem két évtizede járási és országos viszonylatban is kiváló eredményekkel dicsekedhet. Ezt a lapokban megjelent cikkek és a Csehszlovák Rádió magyar adásaiban közölt tények is bizonyítják. De a gazdasági sikerek mellett a község lakói a kulturális életet sem hanyagolják el. Jelentős szerepet játszik e téren a községi népkönyvtár, amely 1968. május 12-e óta, szombat és vasárnap kivételével mindennap az olvasók rendelkezésére áll. A könyvtár ahnb épületében működik. A lakosságnak jelenleg mintegy tíz százaléka veszi igénybe szolgáltatásait, főképp az iskolások és a nyugdijasok. A rendszeresen olvasók száma egyre növekszik, s ha ez így megy tovább, az év végére ez a szám megkétszereződik. A könyvtárban 3856 kötetet — szépirodalmi, ismeretterjesztő, ifjúsági, politikai, mezőgazdasági stb. müveket — tartanak számon. A könyvtár 1971-ben jelentkezett a „Példás könyvtár" címért indult mozgalom második járási fokozatába. A távlati tervek szerint az itteni könyvtár a környező falvak központi népkönyvtára lesz. Ehhez szükség van a jelenlegi könyvállomány gyarapítására. E célra az 1971-es évben 7000.— korona áll rendelkezésre. S hogy szeretik-e a könyvet az olvasók? Ezt bizonyítják az eddigi megrendezett iró-olvasó találkozók, Lo vies ek Bélával, Mács Józseffel, Ozsvald Árpáddal és Bábi Tiborral. Az érdekes hozzászólások azt bizonyítják, hogy a nyárasdiak szeretnek olvasni. A könyvtár kulturális rendezvényeit a hnb tanácstermében tartja, melyet a helyi nemzeti bizottság mindig szívesen odakölcsönöz. Legutóbb például kiállítás nyílt itt a CSKP megalakulásának 50. évfordulója, valamint Csehszlovákia felszabadulásának 26. évfordulója tiszteletére. A helybeli általános iskola felső tagozatának minden egyes osztálya külön-külön tekinti meg a kiállítást, ahol a CSKP történetéről, valamint a véres kosúti eseményekről és ezeket kiváltó okokról kapnak bővebb tájékoztatást a tanulók. A könyvtár bejárata előtt rózsátkert pompázik. A kerítésen tábla: „Üjszülöttek rózsáskertje" felirattal. Hagyományos gyermeknapi emlék. 1968 óta minden évben, június elsején avatják fel a rózsáskertet, ahová annyi rózsatőt ültettek, amennyi gyerek az előző évben született. Mosolygó édesanyák örömmel hozzák pirosarcú csecsemőiket az ünnepélyre. Elhozzák őket, talán még csak először a könyvtár ajtajához. Ha majd felnőnek, megtanulnak járni, írni-olvasni, büszkén sétálhatnak el az illető rózsáskert mellett s biztosan betérnek ,fi könyvtárba. zsioarcsik jenö Hazánk lakosságának nagyobbik fele nő. Dolgozó nfi, háziasszony, édesanya és közéleti tisztségeket betöltő nő. Az utolsó negyedszázadban jobban érvényesülhettek, hasznosíthatták képességeiket, de mind a mai napig számos problémával kell küzdeniük. A nők sikereiről és problémáiról beszélgettünk Darina Cernová elvtársnővel. Napjainkban sokat foglalkozunk a gyerekszaporulat csökkenésének okaival. Pártunk és kormányunk legutóbb szociális intézkedéseket hozott a dolgozó anyák megsegítésére. Maradtak azonban megoldatlan problémák is. Az ön véleménye szerint mik a legnagyobb problémák, mik a problémák megoldásának reális lehetőségei? — Szocialista alkotmányunk a nőknek és a férfiaknak azonos jogokat és kötelességeket biztosít. A nők a felszabadulás után nagymértékben bekapcsolódtak az építő munkába s így szocialista téren ls önállókká, függetlenekké lettek. A nők aktív munkája a jelen pillanatban is nagy jelentőségű nemcsak népgazdaságunk, de a nők egyéni érvényesülése szempontjából is. Hazánkban a foglalkoztatottak 46,2 százaléka nő, Szlovákiában ez az arány megközelítőleg 44 százalék. E számok is bizonyítják, hogy társadalmunk nagyon nehezen nélkülözné munkájukat. Viszont a munkaviszonyba lépő nők számának gyors ütemű növekedésével párhuzamosan a problémák is megszaporodtak, s nemcsak hazánkban, de a többi szocialista országban is a gyermekszaporulat csökkenését vonták maguk után. A nő nemcsak dolgozó, de elsősorban anya. mert e téren senki sem helyettesítheti. Ezért igyekszik pártunk és kormányunk olyan feltételeket biztosítani, hogy összhangba jöjjön a dolgozó nő és anya küldetése. A felszabadulás óta társadalmunk egész sor intézkedést foganatosított a dolgozó anyákról való gondoskodás terén. Például a 26 hetes anyasági szabadsággal világviszonylatban az első országok között foglalunk helvet. Kettős vagy többes ikreket szülő egyedülálló dolgozó anya 35 hetes anyasági szabadságra tarthat Igényt, s ez idő alatt bérének (fizetésének) 90 százalékát kaphatja. Gyermeknevelő pótlékot 1945 óta kannak a gyermekes családok, számos bölcsőde és óvoda létesült. Sajnos nem annyi, hogy teljesen elégedettek lehetnénk. Bölcsődéinkben 3. életévüket még be nem töltött gyermekek csak a 12 százalékát tudjuk elhelyezni. óvodáinkat a 6 éven aluli gyermekeknek 50 százaléka látogathatja, s bár az iskolai étkezést egyre több diák veszi igénybe, de az iskolaköteles gyermekeknek megközelítőleg csak a 40 százalékát tudtuk iskolai étkezésben részesíteni. Vagyis ezeket a szolgáltatásokat még nem sikerült annyira kiépítenünk, hogy a dolgozó édesanyáknak elegendő segítséget nyújthatnánk. A oárt és a kormány ezért is sietett a legutóbbi szociális intézkedések életbe léptetésével. Ezek szerint, ha az édesanya legalább két kiskorú gyermekről gondoskodik és otthon akar maradni, abban az esetben az állam jelentős összeggel járul hozzá a gyermekek nevelésének költségeihez. 1971. október 1-től pedig 2000 koronára emelkedett az egyszeri szülési segély összege. Minden bizonnyal jelentős ez a segítség és ha nem is a teljes kiút, de nagyban befolyásolhatja hazánkba a gyermekszaporulat pozitív irányban való fejlődésé Mindezek ellenére véleményem szerint fontos továt bi bölcsődék, óvodák létesítése, a meglevők minőséi fejlesztése. A CSKP XIV. kongresszusának határozati értelmében az 1971—1975 évekre szóló ötödik ötévé tervidőszak folyamán 200 ezerrel növekedik az iskolák ban étkező diákok száma, ugyanakkor 65 százalékká emelkedik a bölcsődék befogadóképessége. Milyen legyen a helyes erkölcsi magatartás a mun kaadó és a családtagok résséröl a dolgozó anyáva szemben? — Ami a munkaadót illeti, tőle elsősorban a dolgoz nők és a gyermekes anyák érdekeit védő törvénye betartását várjuk el. Több üzemben az említett gon doskodás nemcsak formális dogma, de vannak esetei amikor például a dolgozó anyák számára olyan mű helyeket létesítenek, ahol rövidített munkaidőben vag megfelelőbb munkabeosztásban dolgozhatnak. Az Uzc mek és szövetkezetek azzal is igen nagy segítsége nyújthatnak, ha bölcsődéket, óvodákat, félkész ételeke árusító boltokat és más lényeges szolgáltató üzemeke létesítenének a dolgozó nők és édesanyák háztartál munkájának megkönnyítése érdekében. Csak természe tes, hogy mind a munkahelyen, mind a családi körbe az alkalmazásban levő nő kíméletre szorul. Ml női tudjuk a legjobban, hogy lényegében állandóan ké műszakban dolgozunk, de ha ezt a férj és gyermeke! is tudatosítják és tőlük telhetően részt vállalnak a há zi munkából, sokkal könnyebben megbirkózhatunk ket tős feladatunkkal. Végezetül de nem utolsósorban ml a vélemény a nőknek a társadalom irányításában Játszott szerepé ről a Jelenlegi választásokkal kapcsolatban? — A CSKP XIV. kongresszusának határozatai hang súlyozzák: olyan feltételeket kell biztosítani, amelyei elősegítik a nők fokozott részvételét az állam igazgatá sában, közéleti tisztségek betöltésében, társadalmunl kulturális s gazdasági életének Irányításában. Mindez érthető, hiszen a lakosság nagyobb része ní s amennyiben a nők jelentős mértékben részt vállal nak a szellemi és anyagi értékek létrehozásában szükséges, hogy kivegyék a részüket a törvényhozó munkájából és a sorsukat is érintő minden fontos dön tésból. A múltban e tekintetben nem volt minden a legna gyobb rendben. Pártunk ezt a fogyatékosságot is k akarja küszöbölni. A jelenlegi választásokon jelentő mértékben emelni kívánja a nők érdekeltségét. Ez i tendencia a jövőt illetően folytatólagos lesz. Államunkban a nők — beleértve a fiatal generáció ls — ma már olyan műveltségi színvonalat értek el hogy amennyiben jobb szolgáltatásokkal sikerül leven ni vállukról a háztartás terheit, még odaadóbb építő lesznek szocialista társadalmunknak és sokkal jobbat kivehetik részüket a felelősségteljesebb irányító munká ból. Röviden ez annyit jelent: minél több lehetősége adunk a nőknek, hogy felelős beosztásban dolgozza nak, felelős tisztségeket töltsenek be, annál több ét jobb jut a családnak s ezáltal az egész társadalomnak A beszélgetést vezette: T. KASZA IDJ Darina Carnovó, • Szlovákiai Nőjzövelség Központi Bizottságénak titkára A Hét vendége 1971. XI. 14. NOVEMBER V H K Sz Cs P Sx 14 Alii 15 Lipót 16 Ödön 17 Hortenzia 18 Jenő 19 Erzsóbet 20 Jolán A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. — Főszerkesztő: Major Ágoston. — Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók C 398. — Telefon: főszerkesztő 341-34, főszerkesztő-helyettes 328-84, szerkesztőség: 328-65. — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. - Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedida tlaée, Bratislava, Gottwaldovo ném. 48/VII. — Nyomja a Vychodoslovenské tlaiiarne, n. p., Kojice. - Előfizetési díj negyedévre 39,- Kés, fél évre 78,- Kél, egész évre 156,— Kés. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon Fred Kra mer, a 24. oldalon Téth pál Gyula felvétele