A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-22 / 42. szám

Sziegl Ferenc, az SZSZK Kormánya Nemzetiség Tanácsának titkára zésében. A magyar és ukrán dolgozók ezrei tevékenykednek aktívan a pártban, a nemzeti bizottságokban, a Nemzeti Front szervezeteiben, és jó munkájukkal igen jelentós tekintélyt vívtak ki maguknak. A legutóbbi 1964-ben megtartott választások során Szlovákiában a nemzeti bizottságokba több mint 9800 magyar és több mint 3000 ukrán állampolgárt választottak be. Ez nagy vonalakban megfelelt a lakosság nemzetiségi összetételének. A közelgő választásokon ismét kedvező alkalom nyílik arra, hogy a CSKP marxista-leninista nemzetiségű politikájának elvei alapján a nemzetek és nemzetiségek számarányuknak megfelelően kerüljenek az államhatalom választott szerveibe. Ezt az elvet megerősítette a CSKP XIV. kongresszusa is. Hazánkban a cseh és a szlovák nemzettel együtt nemzetiségek ls élnek. Hogyan illeszkednek bele társadalmunkba, a szocializmus építésébe? A nemzetiségi kérdés pozitív megoldása kommunista pártunk alapvető politikai sikerei közé tartozik. A nemzetek és a nemzetiségek sokirányú fejlődése Csehszlovákiában elválaszthatatlan része azoknak a szocialista változásoknak, amelyeken a párt vezetésével egész társadalmunk átment. A nemzetek és a nemzetiségek fejlődésének és közeledésének folyamata ma már a szocialista állam feltételei között, egységes gazdasági alapokon történik. Természetesen a szocialista fejlődés magasabb szakasza új problémákat vet fel a nemzetiségi kérdés terén is, és ezeket tervszerűen kell megoldanunk. Köztudott, hogy hazánkban több nemzetiség él. A cseheken és a szlovákokon kívül több mint fél millió magyar, 58 ezer ukrán, (ruszin), 67 ezer lengyel és 85 ezer német. Ebből is látható, hogy nemzetiségi összetétel szempontjából eléggé változatos köztársaságunk. A nemzetiségek békés együttélése nem volt mindig olyan természetes, mint ma. Ezért nem árt, ha legy kicsit visszatekintünk a burzsoá köztársaság időszakára. A burzsoá uralom idején a különböző nemzetiségű munkások és parasztok egyformán kibírhatatlanul nehéz körülmények között éltek. A nyomor mindennapos vendégük volt. A burzsoáziának nem állt érdekében a nemzetiségi kérdés megoldása. Ez érthető. A burzsoázia a nemzetiségi kérdés megoldatlanságával is önmagát védelmezte. Azt mondta, hogy csak verekedjetek egymás közt, marjátok egymást, annál biztosabb az én hatalmam. A kizsákmányoló osztályok mindig is igyekeztek úgy megosztani a dolgozókat, ahogy az számukra a legjobban megfelelt. Ezeket az állapotokat juttatta eszünkbe 1968 is, amikor a jobboldali opportunisták és revizionisták ismét előhúzták a nacionalizmus és a sovinizmus fegyverét. A XIV. pártkongresszus történelmi mérföldkő. Mi a jelentősége a nemzetiségi politika terén? A XIV. pártkongresszus leszögezte, hogy a párt ideológiailag, politikailag és szervezetileg ismét egységes, akcióképes és az internacionalizmus talaján áll. Megállapította továbbá, hogy megszilárdult nemzeteink és nemzetiségeink szocialista együttélése. Pártunk 50 éves léte és munkája fényesen bizonyítja, hogy a párt elképzeléseinek és céljainak megvalósítására nemzetiségre való tekintet nélkül képes egyesíteni tagjait. A CSKP megteremtette annak a feltételeit, hogy a nemzetek és a nemzetiségek kapcsolatai marxista-leninista alapokon, a proletár internacionalizmus és a szocializmus szellemében megszilárdulhassanak. Ezeknek az elveknek az alapján valósult meg a szocializmus építése is. Szeretnénk, ha befejezésül szólna azokról a problémákról is, amelyekkel a Nemzetiségi Tanács titkársága jelenleg foglalkozik. A csehek és a szlovákok államjogi viszonyának szövetségi alapokra helyezése nem csupán a csehszlovák államiság jelentős eseménye volt, de a párt egyik nagy eredménye is, mert csehszlovák viszonyok között marxista-leninista szellemben sikerült rendezni ezt a kérdést. Ezzel megszilárdult a két nemzet együttélése és együvé tartozása, de megnyíltak a feltételek a nemzetiségek helyzetének rendezéséhez is. A 144/1968. számú nemzetiségi alkotmánytörvény biztosítja a nemzetiségek jogait. Ez az alkotmánytörvény nemcsak az előző párthatározatokat kodifikálja, de jogi alapját képezi a nemzetiségek további fejlődésének is. Megállapíthatjuk, hogy a nemzetiségi kérdés rendezése terén elért eredményeink, néhány, a jobboldali antiszocialista elemek által felnagyított fogyatékosság ellenére is a szocializmus építése terén elért nagy sikereink közé tartozik. Dél-Szlovákia az elmúlt két évtizedben hatalmas gazdasági fejlődésen ment keresztül. Az új ötéves terv is jelentős fejlődést helyez kilátásba. Mi a jelentősége e fejlődésnek a nemzetiségek szempontjából? A szocialista építés során fokozatosan megoldottuk Szlovákia iparosítását és a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés intenzífikálását. Dél- és Kelet-Szlovákiában megjavultak a lakosság életfeltételei. Alapvetően megnövekedett e területek gazdasági színvonala. E változások eredményeként nemcsak számbelileg, de színvonalában is megnövekedett a munkásosztály. Egyes efsz és állami gazdaság eredményei annyira kiemelkedők, hogy elérik az általános európai szintet. E nagyszerű eredmények ellenére pártunk és kormányunk feladatul tűzte ki, hogy az ötödik ötéves tervben figyelmet kell szentelni Dél- és Kelet-Szlovákia további gazdasági fejlesztésének, hogy megszüntethessünk ezeken a vidékeken is mindenfajta gazdasági lemaradást. A gazdasági téren túl szocialista köztársaságunk kedvező feltételeket nyújt az összes nemzetiség kultúrájának felvirágoztatásához. A szocialista építés során fokozatosan ezen a téren is eltávolítottuk a nehézségeket. A nemzetiségek iskolaügye is lépést tart az általános fejlődéssel. • Milyen szerepet játszanak a nemzeti bizottságok a nemzetiségi kérdés megoldása terén és mi a sze. repük ebből a szempontból az elkövetkező választá-i sokig? A nemzetiségi kérdés megoldásában igen jelentős szerepet játszik a magyar és ukrán állampolgárok részvétele az állami és társadalmi ügyek inté-Gyakran kapunk leveleket, kérdéseket, nemcsak a nemzetiségek soraiból, hanem a szlovák elvtársaktól is, hogy mivel foglalkozik a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányának Nemzetiségi Tanácsa, és miért nem hallatja mostanában a szavát? Örülünk, hogy egyre többen és többen viselik szívükön a nemzetiségek sorsát, jelenét és jövőjét. Ez is kifejezi azt a törekvést, amelyről Gustáv Husák elvtárs, a CSKP főtitkára szólt az SZLKP idei kongresszusán: „Világosan meg kell mondani: Szlovákiában végzett munkánkban kötelesek vagyunk ápolni a tiszteletet a cseh nemzet forradalmi demokratikus hagyományai iránt, a cseh nemzet iránt, és tiszteletet a többi nemzeti kisebbségünk iránt, mint osztálytestvéreink iránt, mint a közös egységes csehszlovák államunk részei iránt. Velük együtt élünk egy államban, velük együtt bukunk, semmiféle más kiutat a jövőben nem keresünk, és pártunk ennek keresését nem engedi meg." Az idei nagy politikai akciók, mint amilyen a CSKP XIV. kongresszusa, annak előkészítése, határozatainak beolvasztása a távlati tervekbe, szorosan összefügg az itt élő magyarok, ukránok (ruszinok) és a többi nemzetiség jövőjével. Az október 1-től érvényben levő szociális intézkedések, az ötéves terv megvalósulása, a törvényhozó szervekbe és a nemzeti bizottságokba sorra kerülő választások sikere közelről is érinti a nemzetiségeket. Ami viszont a nemzetiséget sajátos érdekeivel összefüggő kérdés — oktatás, érvényesülés, Nyelvkérdés, nemzetiségi kultúra, nemzetiségi káderek kiválasztása, nevelése stb. megoldását illeti — türelmet követel. Fel kell mérnünk, térképeznünk, hogy mi van mögöttünk, mire lesz szükségük a jövőben a nemzetiségeknek, melyek azok a kérdések, problémák, amelyeknek megoldása elősegíti a nemzetiségek további fejlődését, a nemzetiségi kérdés lenini gyakorlatának megvalósítását. Habár a Tanács mostanában nem sok hírt ad magáról, ez nem jelenti azt, hogy tagjai nem dolgoznak, nem tevékenykednek. Keressük az utat, a módot, hogy az alsóbb szervekben, járási és helyi szinten hogyan lehet úgy megoldani a problémákat, hogy hazánk minden egyes polgára szabadon élhessen alkotmányadta jogaival, és a mindennapi életben hogyan szilárdíthatjuk meg még jobban, mint eddig, a csehszlovák szocialista hazafiságot és a proletár internacionalizmust. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy az államigazgatás területén a kerületi nemzeti bizottságok létrehozása bizonyos értelemben új helyzetet teremtett. A Tanács munkatervét, távlati tervét ki kell bővítenünk mindazokkal a feladatokkal, amelyeket pártunk XIV. kongresszusa tűzött elénk. A Nemzetiségi Tanács és titkársága ezeknek a feladatoknak a megvalósításán munkálkodik. 1971. X. 24. OKTÓBER V 24 Salamon H 25 Blanka K 26 Dömötör Sz 27 Szabina Cs 28 A csehszlovák föderáció megalakítása P 29 Klára Sz 30 Simon A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. — Főszerkesztő: Major Ágoston. — Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók C 398. - Telefon: főszerkesztő 341-34, főszerkesztő-helyettes 328-64, szerkesztőség: 328-65. — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. — Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p., Koäice. — Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon Prandl Sándor a 24. oldalon V. Píibyl felvétele