A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-15 / 41. szám

Hasznos eszmecsere Az utóbbi időben az ország különböző részein találkoznak szerkesztőségünk dolgozói az olva­sókkal. A találkozók lényege kettős: az ankétok résztvevői megismerkednek a szerkesztőség ter­veivel, célkitűzéseivel, a szerkesztők viszont meg­hallgatják az olvasók véleményét a Hétről, el­mondják kívánságaikat, azt, ami tetszik, s ter­mészetesen azt is, amit hiányolnak, amit szeret­nének megtalálni a lapban. A közelmúltban hasonló ankétra került sor Koáicében (Kassán), ahol a Csemadok Városi Bizottsága hívta egybe a Hét olvasóit és aktivis­táit. Az egybegyűltekkel Major Ágoston, a Hét fő­szerkesztője ismertette azokat az elképzeléseket, amelyeket a szerkesztőség a közeljövőben meg akar valósítani. — örömmel jöttünk Kassára — mondotta —, örülünk, hogy találkozhatunk lapunk itteni olva­sóival és terjesztőivel. A továbbiakban Major elvtárs ismertette azo­kat a problémákat, amelyek jelenleg megoldásra várnak. Kitért a lap előállításával és terjeszté­sével kapcsolatos kérdésekre; véleménye szerint ezeket az aktivisták segítségével és hozzájáru­lásával lehetne a legmegnyugtatóbban megoldani. A négyórás vitában csaknem húsz felszólaló mondta el a véleményét a felvetett kérdésekkel kapcsolatban. Szanyi József mérnök szerint a lap színvonala jó, a lapterjesztéssel kapcsolatban rámutatott né­hány olyan Jelenségre, amely főleg üzemekben, szövetkezetekben stb. befolyásolja a lap megren­delésének a lehetőségét. Simkó elvtárs, aki tizenöt éve előfizetője a Hétnek, arról panaszkodott, hogy az utóbbi idő­ben nem kapja olyan rendszeresen a lapot, mint korábban. A lap színvonalával általában elége­dett, csupán azt szeretné, ha több írás jelenne meg az ország keleti részéről. Lényegében a felszólalók többségének ilyen és hasonló volt a lappal kapcsolatos véleménye. Egyben mindenki megegyezett: kell a folytatá­sos regény. Sok szó esett arról is, hogy a lehe­tőségeken belül színesebbé, érdekesebbé kellene tenni azokat a rovatokat, amelyekben erre mód van. Meg kell jegyezni, hogy — az utolsó három hónap átlaga véve — 1100 példányban fogy el a Hét itt. Ez azonban — akármennyire is meg­nyugtatónak látszik — csupán látszólagos ered­ménynek számít. Mégpedig azért, mert az 1100 lappéldány nagy része a standokról fogy el. Az állandó előfizetők száma mindössze hatvan. S ez, a lakosság számát tekintve, nagyon-nagyon ke­vés. Mivel a lap nyomdai előállítása itt, Koáicé­ben (Kassán) történik, nem ártana, ha ez egy kicsit az előfizetők számában is megmutatkoz­nék. Az ankétot a színvonalas és érdemi vita alap­ján hasznosnak és értékesnek mondhatjuk. Olyan eredménnyel zárult, amely minden bizonnyal mind a szerkesztőség, mind az olvasók számára választ adott sok, eddig vitatott kérdésre. Most már csak az kell, hogy az aktivisták a gyakor­latban megvalósítsák a terjesztést, a szerkesztő­ség részéről pedig, hogy a felvetett javaslatokat a lapban hasznosítsa. Ami minket illet, a munka ránk eső részét természetesen vállaljuk. Bízunk abban, hogy az aktivisták s a Csemadok Városi Bizottsága is mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a beszélgetés ne maradjon csak a vita szintjén, hanem gyakorlati eredményeket is hoz­zon. —gs— A sajtónapi ünnepségek alkalmából Varga Béla, a Csemadok KB főtitkára és Varga János, a Cse­madok KB titkára látogattak el szerkesztősé­günkbe. Varga Béla főtitkár a Központi Bízott ság nevében köszöntötte a Hét munkatársait és további sikereket kívánt felelősségteljes munká­jukhoz. A képen: Varga Béla és Varga János elv­társak a Hét szerkesztői körében Szépnek ígérkezett... Október első vasárnapja. Kora reggel indultam KráTovsky Chlmecre (Királyhelmecre), hogy meg­nézzem a hagyományos szüreti felvonulást s az utána következő népművészeti műsort. Nehéz őszi köd ült a táj felett, olyan makacssággal, mozdulat­lansággal, hogy azt hittem, belevész a világ. De aztán jött a nap és sugárseprűjével ragyogóra se­perte az égboltot. Pompásnak ígérkezett a vasárnap. S lényegében az is volt. Csak egy kérdőjelet, egy megválaszolat­lan kérdést vetett fel bennem. Mikor az első plaká­tot megnéztem, hogy a program felől tájékozódjam, meghökkenve kellett tudomásul vennem, hogy a ha­gyományos, a helmed szüreti ünnepségekre oly­annyira jellemző szüreti felvonulás elmarad. Ugyan miért? A kérdésre nem találtam választ. S hiába volt a nagyszerű délutáni népművészeti műsor, hiányérzet maradt bennem, valahogy felemás volt a műsor, félélmény. Pedig tudom, tudtam, hogy a szándék, az akarat s a lelkesedés a Csemadok járá­si szerveiben megvolt arra, hogy teljessé tegyék a szüreti ünnepséget. S mindezt azért mondom el, mert a hagyományok — népi hagyományok! — A szüreti felvonulás tehát ilyen vagy olyan ok­nál fogva elmaradt. A délutáni népművészeti műsor Mag Gyula, a Csemadok KB elnöke nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a népművészeti műsorral a Cse­madok választások sikerét kívánja elősegíteni. A „Bort, búzát, békességet" dmü műsorban 'a Szőttes, a Csemadok KB népművészeti csoportja, valamint neves magyarországi művészek szórakoz­tatták a közel ezer főnyi közönséget a CsonkavQr melletti szabadtéri színpadon. t —gs— A Szőttes tánccsoportja A közönség egy része Bodza Klára népdalokat énekel

Next

/
Oldalképek
Tartalom