A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-08 / 40. szám

21 Hist t2IH2lfl*SSIll Jogi tanácsadó Zs. J. éalovoi olvasónknak vála­szolunk Levelében azt írja, hogy 1969. június 9-én született első gyerme­ke, 1970. július 22-én megszületett második gyermeke. Az első gyermeke megszületése után kimerítette a fizetett anya­sági szabadságot, majd továbbra is fizetetlen szabadságon volt. Második gyermeke megszületése után szintén igénybe vette a tör­vény-nyújtotta lehetőségeket, és nyilván második gyermeke egy­éves koráig az 1969. évi 154. szá­mú törvény alapján járó havi 500,— Kés gyermeknevelési se­gélyt kapta. Most pedig további egyéves fizetésnélküli szabadsá­gon van, amit a Munkatörvény­könyv 157. szakaszának rendel­kezései tesznek lehetővé a gyer­meke harmadik életévének betöl­téséig. Az ön által említett rendelke­zésről, amely szerint a két három éven aluli gyermekről gondoskodó anyának az idősebbik gyermek hároméves koráig járna gyer­meknevelési segély, nincs tudo­másunk. Nyilván arra gondoltak ismerő­sei, hogy a nyugdíjigényeknél a hároméves korig tartó gondos­kodást, mint pótidőt beszámítják az alkalmaztatási időbe. Értesüléseink szerint azonban a gyermekekről való gondoskodás terén is előkészületben vannak bizonyos rendelkezések, amelyek további kedvezményeket fognak biztosítani az anyáknak, akik kis gyermekeikről maguk gondoskod­nak. Kísérje tehát figyelemmel a na­pi sajtót és lapunkat is, ahol majd annak idején az új rendelkezések­re felhívjuk olvasóink figyelmét. Dr. Bertha Géza Egészség - betegség Vesekövesség Nem tartozik a ritka betegsé­gek közé. Hogy a kőképződést mi okozza, nem tudjuk. A húgyutak fertőzései és az elzáródás miatti vizeletpangás kétségtelenül olyan tényezők, amelyek kedvező talajt biztosítanak a kőképződésnek. A húgykövek összetétele változó. Előfordulnak húgysav-, kalcium­oxalát-, kalciumkarbonát-, fosz­fát-, cisztin- gs ritkán xantin-kö­vek. Keletkezhetnek a vesekövek a nagyobb gyűjtőcsatornákban vagy vesekelyhekben és innen sodródhatnak a vizelettel a vese­medencébe, ahol különböző nagy­ságúra nőhetnek meg. Megeshetik az is, hogy a kő az egész veseme­dencét és a vesekelyheket önt­vényszerűen kitölti. Az ilyen kő nem okoz heves görcsöt, hanem inkább állandó tompa, vesetáji fájdalmat. Az apró kő viszont a vesemedencéből lecsúszhat az uré­ter elejébe vagy magába az uré­terbe és tűrhetetlen kínzó görcsöt, csillapíthatatlan vizelési ingert, vérvizelést okozhat. Megeshet az is, hogy a beszorult uréterkő vi­zelési ingert okoz, de nem engedi tovább a vizeletet. A vesekő okozta vesegörcs a ve­setájékról, tehát a gerincoszlop és bordák közötti találkozási szöglet­ből indul ki. Férfiakon a herékbe, nőkön a nagy szeméremajkakba, vagy mindkettőnél a combtőbe su­gárzik. A vesekőkólika gyakran társul hányingerrel és hányással. Lehetséges, hogy a veseköves em­bernek életében csak egyetlen­egyszer van kőrohama, a kevésbé szerencsés viszont havonta, sőt néha kéthetenként kínzó görcsök közepette „szül" egy-egy követ. ' A vesegörcs lezajlása után még teljes panaszmentesség esetén is indokolt az urológiai vizsgálat. Csakis így kerülhető el a nem is túl ritka szövődmény: a gyulladás, az uréter elzáródása, ami estleg az azonos oldali vese pusztulását vonhatja maga után. Ha urológiai vizsgálat során kiderül, hogy a kő eltávozott, lényegében nincs teen­dő, legfeljebb annyi, hogy a beteg kőképződés megelőzése céljából bőven fogyasszon folyadékot. Ha az urológiai vizsgálat során kő van valahol a húgyút-rendszer­ben, a kő alakja, nagysága, helye és a vese állapota alapján döntik el, hogy műtéttel kell-e eltávolí­tani azt, vagy ki lehet-e várni, amíg görcsoldók, vízlökés hatásá­ra magától eltávozik. A régi nézettel ellentétben be­bizonyosodott, hogy az urátköve­ket — de csakis azokat — a vize­let vegyhatását módosító oldatok­kal valóban fel lehet oldani, te­hát műtét nélkül eltávolíthatók. A többi kőféleség azonban még ma sem oldható fel gyógyszerek­kel. A vesekő-műtét alkalmával magát a vesemedencét vagy az urétert tárják fel, és így távolít­ják el a követ. Ha azonban a kő miatt a működő veseszövet el­pusztult, magát a vesét is eltávo­lítják. Motorosoknak Mikor vigyük műhelybe a kocsit A legnagyobb szakértelem az olyan jellegű hibák megítéléséhez szükséges, amelyekkel az autó még üzemel, és csak bizonyos tü­netek utalnak a rendellenességre. Ezek lehetnek olyanok, amelyeket a legérzéketlenebb autós is észre­vesz, de előfordulhat, hogy még a szakembereknek is problémát okoznak. Ijesztőnek tűnő működési zavar vagy hangjelenség lehet ártalmat­lan apróság, míg egy halk katto­gás kellemetlen és költséges kö­vetkezményekkel járhat. „Ijesztő" jelenség például, amikor a ten­gelykapcsoló nem fog egyenlete­sen, s bármilyen óvatos az indu­lás, a kocsi rángat, a karosszéria kellemetlenül dübörög, szinte ug­rál az autó. Még sem kell azonnal a javítóműhelybe futni. Ha nem „provokáljuk" a rángatást, hanem keressük a megfelelő — rendsze­rint nagyobb — fordulatszámot és a pedál visszaengedésével is ügyeskedünk, a járművet még so­káig használhatjuk. Az is megtör­ténik, hogy a rángatás a haszná­lat közben megszűnik, a kocsi si­mán fog indulni. A hibát ugyanis a dörzsbetét és a tárcsa súrlódási viszonyainak változása okozza. Az olajtól vagy egyéb szennyződéstől a súrlódó felületek tapadóssá vál­nak, ez okozza a rángatást. A használat folytán a felületek ön­tisztulás útján rendbejönnek, és a kocsi „magától" megjavul. Az ilyen hibák esetén tehát azt ta­nácsoljuk, hogy csak akkor kell a járművet műhelybe vinni, ha a hiba nagyon makacs és hosszabb használat után sem szűnik meg. Más a helyzet például, ha csú­szik a tengelykapcsoló. A hiba tü­netei nem kellemetlenek, sőt alig észrevehetők. „Csak" az történik, hogy a motor valamivel többet fordul, mint a tengelykapcsoló­tárcsa, különösen nagyobb telje­sítményeknél. Mégis előfordulhat, hogy a tengelykapcsoló idővel annyira csúszik, hogy a kocsi me­netképtelenné válik. A tapasztal­tabb autósok meg tudják ítélni, mikor kell sürgősen műhelybe vinni a kocsit, és ha magunk nem tudjuk eldönteni, tőlük kérjünk tanácsot. Az autósok között is akad azon­ban „hipochonder", akinek sem­mi sem tökéletes. Kerüljük a tü­netek eltúlozását! Ami perszenem jelenti azt, hogy — különösen a forgalombiztonság szempontjából — hibás kocsival közlekedjünk. Tanuljuk meg a hibák megíté­lését és javítsuk ki a kis hibákat, a szükséges — például izzó-, gyer­tya-, gumi- stb. — cseréket vé­gezzük el. Gyógynövények Tölgyfa Kocsányos tölgy. A bükkfélék családjába tartozó, erdőt is alkotó fák. A kocsányos tölgy 50 m magas­ra is megnő, ágai vaskosak, össze­vissza görbülök. Fiatal ágai fény­lők, zöldek vagy vörösbarnák, szemölcsökkel borítottak. Levelei szórt állásúak, a levél nyele 4—8 mm hosszú, lemeze 10—18 cm hosszú, 6—8 cm széles, fordított tojásdad, kopasz, bőrnemű, a fel­színe fénylő, fonáka fénytelen, 4—6 lekerekített, különböző nagy­ságú karéja van. A tölgyfa egylaki növény; por­zós barkái 2—4 cm hosszúak; ter­mős virágai 1—5-ösével közös nyélen ülnek. Termése makk; vi­rágzik áprilisban — májusban. A kocsánytalan tölgy az előbbi­nél alacsonyabb fa. A levél nyele 2—3 cm hosszú, karéjai lekerekí­tettek, a fonáka pelyhes. Virágzati tengelye igen rövid; májusban virágzik. Az igen közismert fák fiatalabb ágairól lefejtett kéreg tetemes csersavtartalmánál fogva erősen összehúzó hatású. Főzetét belsőleg hasmenés, gyomor- és bélvérzés ellen; külsőleg pedig fagyásos, gyulladásos vagy izzadó testrészek öblögetésére és borogatására hasz­nálják. Aranyeres bántalmak el­len ülőfürdőket is készítenek be­lőle. A fa leveleiből álló drog ha­sonló célokra használható, de az előbbinél enyhébb hatású. Mit ajándékozzunk névnapra? Az októberi Irénkéknek most nem tudunk olyan pompás virágot adni, mint márciusi névnapjukon. Tarka, margaréta virágú krizan­témokkal köszöntsük őket. Dísznövények védelmére Kószapocok Többnyire sötétbarna vagy fe­kete színű. 19 cm-re megnövő rágcsáló. Föld alatti járatokban él. A járatrendszer 50 m hosszú vagy még hosszabb is lehet. Ká­rokat okoz az ágyások aláakná­zásával, a virághagymák és bok­rok pusztításával. A rágásokon felismerhetők a rágcsáló fogak nyomai. A kószapocok járatát fel­ismerhetjük nagy ovális kereszt­metszetéről (a vakondoké kerek). Védekezés: a járat gázosítása államilag engedélyezett füstölőtöl­tetekkel vagy benzinmotor kipu­fogógázzal. Engedélyezett csalét­kek kihelyezése vagy csapdák használata. Kószapocok csapda 20 hot

Next

/
Oldalképek
Tartalom