A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-24 / 38. szám

L lelkesen ünneplő tömeg hétszázéves város Szeptember 10-én és 11-én Rimavská Sobota (Rimaszombat) dolgozói meginnepelték városuk megalapításának 700. évfordulóját s e jubileumot aratási •s békeünnepéllyel kapcsolták össze. Szombaton a városi pártbizottság tartott ínnepl ülést, ahol emlékplakettel jutalmazták a város fejlesztésében kimagasló rdemeket szerzett dolgozókat. Kitüntették a város vezetőit, továbbá V. S. Szalyilenkót a híres partizánparancsnokot, a városban állomásozó szovjet alakuatolc több tisztjét, Győry Dezső és Szombathy Viktor írókat, a város jelenleg Magyarországon élő szülötteit. Délután a Kolínból, a csehországi testvérvárosból •rkezett Kmoch fúvós zenekar adott térzenét. Este a művelődési otthonban szííes kulturális műsorra kerül sor. Vasárnap reggel ünnepi felvonulással folytatódott a jubileumi ünnepségsoro:at. Kilenc órakor a Gottwald téri díszemelvényen megjelentek a hivatalos vendégek: Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első itkára, Vaszilij Szemjonovics Medov, a Szovjetunió bratislavai konzulja, Vladinír Piroáík, az SZLKP közép-szlovákiai kerületi bizottságának titkára, Imrich DaniS, a közép-szlovákiai knb elnöke, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó izovjet katonai egységek küldöttsége, a két testvérváros, Kolín és Salgótarján cüldöttségei, valamint a járás és a város képviselői. Az ünnepi nagygyűlést Lenner Egon, a városi nemzeti bizottság elnöke nyi;otta meg, utána Jozef Lenárt köszöntötte az ünnepély résztvevőit és a város vezetőinek átadta az „Építésben szerzett érdemekért" kitüntetést, amelyet a 700. ivforduló alkalmából a szocialista építésben elért kiváló eredményekért adomályozott köztársaságunk elnöke a város vezetőinek. A magas kitüntetést Lenner Sgon köszönte meg. Rövid beszédében szeretettel köszöntötte a város lakóit V. Sz. Medov is i Szovjetunió bratislavai főkonzulátusának konzulja. Tíz órakor a dohánygyár ilőtti térről elindult a város hét évszázados fejlődését szemléltető jelmezes "elvonulás, amelyben részt vettek a helybeli iskolák tanulói és a legjobb gazdatági eredményeket elért mezőgazdasági üzemek dolgozói. A menet élén pompás iratási koszorút vittek, amellyel a díszemelvényen helyet foglaló becses vendégeket köszöntötték. Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára ünnepi beszédéi mondja Részlet a színpompás felvonulásról A városalapítás 700. évfordulójának ünnepségsorozata vasárnap délután a Május 1 nevet viselő városkertben színes kulturális műsorral folytatódott, melynek keretében a szlovák Vräatec népi együttes és a bratislavai Ifjú Szívek is fellépett. Lenárt elvtárs több becses vendég kíséretében ellátogatott a városi nemzeti bizottságra, ahol bejegyezte nevét a város emlékkönyvébe. —zs— Közöljük olvasóinkkal, hogy a 700 éves várossal lapunk következő számában részletesebben is foglalkozunk. Prandl Sándor felvételei (V földrajztudomány művelője Csehszlovákiába látogatott párlapos munkaértekezletre dr. Kádár László egyetemi tanár, a Magyar földrajzi Társaság elnöke. Dr. Mazúr tgyetemi tanárral, a Szlovák Tudományos Akadémia Földrajzi Intézetének vezetőjével folytatott szakmai megbeszéléseket. Kádár professzor Erdélyből, Csorna Sándor hazájából, Kovásznáról származik és mindig erdélyinek vallotta magát, bár felső iskoláit már nem itt végezte. 1930-ban avatták Budapesten bölcsészdoktorrá, majd 1933-ban mint egyetemi tanársegéd már tagja egy Afrika-expedíciónak. A Szaharában a Gilf Kebir terűletét térképezte, majd Németországba ment tanulmányútra. Már 1939-ben egyetemi tanárként működik mint a Táj- és Népkutató Intézet vezetője. Egyetemi oktatói pályafutását Budapesten a Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd a Keleti Kereskedelmi Főiskolán folytatja. 1945 decemberétől a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetének vezetője. Az egyetemi életben is tevékenyen részt vett, mint a bölcsészkar prodékánja, két ízben a természettudományi kar dékánja, majd pedig mint az egyetem rektora. Dr. Kádár László professzor a földrajztudomány széles körű művelője. Ezt demonstrálja csaknem négy évtizedes egyetemi oktatói munkája, amelynek során a földrajztudomány csaknem valamennyi egyetemi ágazatát előadta, s egyetemi jegyzeteket, illetve tankönyveket, szakkönyveket írt. Tudományos kutatói tevékenysége is sok irányú. Geomorfológiai kutatásainak egyik legeredményesebb és több alkalommal is visszatérő témája a szél és a folyóvíz felszínformáló munkájának dinamikai értelmezése, valamint az általuk létrehozott formák rendszerezése. Az eolikus felszínformálás rendszerét az afrikai sivatagok, a lengyel- és németországi hátságok homok- és a magyarországi futóhomok formációk helyszíni és kísérleti megfigyeléseire alapozta. Továbbfejlesztette a szakaszjelleg elméletét. A folyóvízi felszínfejlődés vizsgálatai vezették el Kádár professzort arra a felismerésre, hogy a középeurópai löszök anyaga túlnyomó részben folyóvízi üledékekből származik. Dr. Kádár László professzor glóbuszos modellkísérleteket végzett a kontinensek és tengerek kialakulását magyarázó földtágulási elmélet bizonyítására. Rekonstruálta a táguló Föld éghajlati és növényzeti zónáinak elhelyezkedését különböző geológiai korokra vonatkozóan. Földmodell-tanulmányai kapcsán foglalkozott a földmágnesesség eredetével, a Föld tengelyforgását létrehozó és azt a Hold és a Nap árkeltő erejének fékező hatásával szemben fenntartó erőkkel, és ezzel összefüggésben újszerű elméletet dolgozott ki az általános légkörzés magyarázatára. Dr. Kádár László professzort, a Magyar Földrajzi Társaság elnökét a múlt hónapban a Nemzetközi Földrajzi Unió Magyarországon megtartott Európai Konferenciáján a Magyar Földrajzi Társaság 100 éves fennállása alkalmából a Munkaérdemrend arany fokozatával és a Társaság Lóczy-érmével tüntették ki. D. J. Választási előkészületek A választási előkészületek minden faluban, minden városban egyre intenzívebbé válnak. Agitációs központokat létesitenek a nemzeti front különböző szervei, ahol a választó polgárok számára a választásokkal kapcsolatos előadásokat tartanak az aktivisták. Természetesen ebből a fontos politikai munkából a CSEMADOK is kiveszi a részét. Hogy hogyan járul hozzá a választások előkészítéséhez a CSEMADOK ko-Sicel (Kassa) városi bizottsága, arról Dvorcsák János a CSEMADOK városi bizottságának titkára tájékoztatott. — Nagyon Jó, mondhatnám baráti kapcsolatban vagyunk a Nemzeti Front városi vezetőségével. Ez a tény természetesen megmutatkozik a választási előkészületekben is. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — A Nemzeti Front kérésére tíz magyar nemzetiségű aktivistánk dolgozik felváltva a város négy agitációs központjában. Különböző előadások keretében ismertetik a választó polgárokkal a választási törvényeket és a választásokkal kapcsolatos egyéb tudnivalókat. Ezenkívül egy-egy esetben a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel közösen az újvárosi és a délvárosi agitációs központokban kultúrműsort adunk. — Vannak-e saját jelöltjeik? — Természetesen vannak. A Nemzeti Front kérésére benyújtottuk a magunk jelöltlistáját, amelyen tizenhárom magyar nemzetiségű jelölt szerepelt. A jelöltek névsorát a Nemzeti Front elfogadta, s most újabb hét jelöltet kérnek. Mi e kérésnek őrömmel teszünk eleget. — gs —