A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-08-20 / 33. szám

A Jizera-gát >«i«w> .« m y*"" iW. nl» • ».II»'" 1 ^ I* És ez Jablonecen készült gyelték a munka menetét, a feldolgo­zást, de hiába volt minden igyekeze­tük, az üveganyag összetételének mód­ját nem sikerült kilesniök. Hazatértek és Turnovban folytatták kísérleteiket. Mint rendesen, most is a véletlen ját­szotta a főszerepet. Egy véletlenül az egyvelegbe hullott ólomdarab oldotta meg a titkot. És így született meg a turnovi, illetve a.cseh ólomüveg, mely később világhírű lett. Csakhogy az évek folyamán ebben a virágzó iparművészeti ágazatban is bizonyos pangás mutatkozik. Számos kohó leáll, beszüntetik a gyártást, fel­dolgozzák a még meglévő nyersanya­got és azt mondhatnánk, nincs tovább. Ugyan mi történt? Az ok nagyon egy­szerű volt. Az iparművészeti úton ké­szített ékszerek természetesen olcsób­bak voltak, mint az igazi drágakövek­ből meg féldrágakövekből készültek. Vagyis egész egyszerűen a télen viselt ékszert félre lehetett tenni és a nyá­ron újat viseltek a nők. Csakhogy már más formában, más színben, más anyagból. Röviden — behódoltak Divat istenasszonynak. És a divat egyre újabb és újabb készítményeket köve­telt, az egyénileg dolgozó iparosok már nem győzték az iramot. A kollek­tív munkát elősegítette az is, hogy már nem fával fűtötték a kohókat, hanem szénnel, Jablonecen felépült a gázgyár és 1891-ben már elektromos mű is van a városban. Azt mondhat­ni, hogy a jabloneci és általában a Jizera-völgyi bizsuipar elérte tető­pontját, virágzásának fénykorát. Csak­hogy bekövetkezett az első világhábo­rú és az embereknek komolyabb prob­lémáik is voltak, mint a divat. A húszas évek után ismét virágzásnak indult a jabloneci bizsugyártás, foko­zódik a kivitel és a Jizera völgy más városai is kiveszik részüket az üveg­ipar sikereiből, különösen 2elezny Brod jár az élen, ahová a világ min­den részéből csak úgy özönlenek a ki­tüntetések és megrendelések. És az­után bekövetkeztek a gyászos évek, a fasiszta megszállás kegyetlen kor­szaka, a Protektorátus, amikor a biro­dalmi kormánynak egyáltalában nem volt érdeke a csehszlovák üvegipar fenntartása, annál kevésbbé annak fejlesztése. Nagyon szomorú örökséget vett át a felszabadult csehszlovák ipar, az államosítás következtében is a sok szaktudás nélküli vezető szinte feltar­tóztathatatlanul vezette a hanyatlás lejtőjére az egykor virágzó üzemeket. A csehszlovák dolgozók februári győ­zelme után alakult Jablonecben né­hány üzem, melyekben megindult a bizsutermelés. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja X. kongresszusa azután végérvényesen eldönti, hogy a jablo­neci üvegipart folytatni és fejleszteni kell. És minden kuvikolás ellenére ez az iparág nem merült feledésbe, újjá­éledt, új emberekkel újra elfoglalta régi helyét a világ bizsutermelésében, ahol Csehszlovákia ma a negyedik­ötödik helyen van. A Jablonex kiviteli vállalat a világ minden részében ren­dez kiállításokat, divatbemutatókat és 1970-ben 600 000 000 korona kivitelt ért el. Egy egész újság sem lenne elég, ha fel akarnám sorolni mindazt, amit ma Jablonecen és a Jizera völgyében gyártanak. Tulajdonképpen nem is erről akartam írni. A vidék szépségé­ről akartam dicsérő szavakat mondani és íme ahelyett dicsérem az emberek munkáját, ami a leghelyesebb is. Hi­szen ezek az új emberek még jobban hozzájárultak a vidék szépítéséhez. Mert olyan a Jizera völgye, mint egy szép asszony, aki még szebb akar len­ni. Szépségének emeléséhez emberi kezek munkája is hozzájárul. Szép vagy, Jablonec, Szépség városa legyen a neved. BA A Bukovec Közép-Európa legnagyobb bazalthegye Zelezny Brod — a Cristal szálloda Zelezny Brod — Népművészeti Múzeum 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom