A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-08-13 / 32. szám

A tudós leányaival latunkat egy njűre összpontosítjuk, amely a bennüket környékező emberi­ségtől elragad, mindig a nőkkel kell harcolnunk. Az anya mindenekelőtt gyermeke szeretete után áhítozik, még akkor is, ha ez a gyermek lelki fejlő­désére káros. A kedves is hatalmában akarja tartani a férfit, s természetes­nek találná, ha a világ legnagyobb szellemét egy szerelmes óráért felál­doznák. A harc majdnem mindig egyenlőtlen, mert az igazság a nők oldalán van: az élet és a természet nevében akarnak bennünket visszaté­ríteni. Évek múltak. Pierre Curie testét­leikét a tudományos kutatásnak szen­telte, s nem vett fel senkit azon jelen­téktelen, csinos lányok közül, akikkel alkalma volt találkoznia. Harmincöt éves. Senkit sem szeret. Ha abbahagyott naplóját szórako­zásból lapozgatja s az egykori elsár­gult feljegyzéseket olvassa, tekintete megakad a szomorú, titkolt vágyako­zással teli szavakon: ... A zseniális nők ritkák. Amikor beléptem, Pierre Curie az erkélyajtó mélyedésében állt. Nagyon fiatalnak tűnt fel, bár akkor már har­mincöt éves volt. Különösen világos szemének tekintete és magas alakjá­nak kissé görnyedt tartása lepett meg. Meglehetősen lassú és meggondolt be­szédében, egyszerűségében, komoly s egyúttal fiatalos mosolyában volt vala­mi bizalomkeltő. Beszélgetés indult meg köztünk, amely hamarosan barátságos jelleget öltött: tudományos kérdések­ről beszélgettünk, s boldog voltam, hogy megkérdezhetem véleményét. Ezekkel az egyszerű és szemérmes szavakkal írja le Marie első találko­zásukat, amely 1894 elején történt. Egy lengyel úr, Kowalski, a fri­bourgi egyetem fizika-professzora időz átmenetileg Párizsban feleségével, aki­vel Marie még Szczukiban ismerkedett meg. Nászútra jöttek, de tanulmány­útra is. Kowalski tanár úr előadáso­kat tart Párizsban és a Fizikai Társa­ság ülésein is megjelenik. Barátságo­san érdeklődik Marie sorsáról és Ma­rie bevallja neki pillanatnyi gondjait: a Nemzeti Iparpártoló Társaság meg­bízta egy tanulmány megírásával a különböző fémek mágneses tulajdon­ságára vonatkozólag. Lippmann pro­fesszor laboratóriumában kezdte meg kutatásait. De különböző ásványvizs­gálatokat is kell végeznie, ércmintákat kell összeállítania. Ez azonban sok he­lyet igényel, túl sokat a már amúgy is túlterhelt laboratóriumban. És Ma­rie nem tudja, mitévő legyen, hol rendezze be kísérleteit. — Van egy eszmém — feleli Ko­walski professzor néhány pillanatnyi gondolkodás után. — Ismerek egy ki­tűnő tudóst, aki a „Fizikai és Kémiai Iskolá"-ban dolgozik, a rue Lhomond­ban. Talán rendelkezésére tud bocsá­tani valami helyiséget. Mindenesetre majd tanácsol valamit. Jöjjön holnap este hozzánk teára. Meghívom azt a fiatalembert is. Valószínűleg ismeri névről: Pierre Curie-nek hívják. Egy csendes penziószobában töltött est folyamán gyors rokonszenv kelet­kezik a francia és a lengyel fizikatu­dós között. A komolyság és a diákos kedvesség keveréke különösen vonzóvá teszi Pierre Curie egyéniségét. Magas. A bő, divatjamúlt ruha csak úgy lóg raj­ta, mégis jól áll neki: nem is sejti, milyen természetes előkelőség árad lé­nyéből. Keze hosszú, finom. A szabá­lyos, szakállas arc a nyugodt szemmel nagyon szép. A mély, tiszta, befelé forduló tekintetben van valami rend­kívüli. Bár rendkívül tartózkodó és mindig halk hangú, lehetetlen észre nem ven­ni, hogy különb, mint a többi. Egy korban, ahol a szellemi felsőbbrendű­ség és erkölcsi érték ritkán jár együtt, Pierre Curie az emberiesség ritka min­taképe: hatalmas, nemes szellem. A rokonszenv, melyet az első pilla­nattól kezdve érez a hallgatag idegen lánnyal szemben, még erősebb lesz, amikor érdeklődéssel párosul. Ez a Sklodowska kisasszony igazán csodá­latos teremtés ... Szóval lengyel és Varsóból jött, hogy a Sorbonne elő­dásait hallgassa? A múlt évben első volt fizikában? Néhány hónap múlva matematikából vizsgázik? S ez a kis gondterhes ránc a két acélszürke szem között azért van, mert nem tudja, hol helyezze el készülékeit, amelyek az ércek mágnesességének vizsgálatához szükségesek? A kezdetben általánosságban mozgó beszélgetés nemsokára tudományos vi­tatkozássá alakul át Pierre Curie és Marie Sklodowska közt. Marie félén­ken és tiszteletteljesen kérdezget, s hallgatja Pierre magyarázatait. Aztán a férfi ls elmondja terveit, a kristály­képződés jelenségeiről beszél, ame­lyek foglalkoztatják, s amelyeknek törvényeit keresi. Milyen különös, gondolja a fizikus, az ember egy nő­vel beszélhet kedvelt munkáiról, szak­kifejezéseket és összetett képleteket használhat s közben látja, hogy ez a bájos és fiatal nő élénken figyel, mindent ért, sőt csalhatatlan tisztán­látással egyes részleteket meg is vi­tat... Milyen kedves ez! Marie haját nézi, magas homlokát, kezét, amelyet a laboratórium savai és a házi munka már tönkretett. A minden kacérságtól mentes báj felka­varja a férfit. Visszaemlékezik, mit mondott vendége a lányról: évekig dolgozott, mielőtt Párizsba jöhetett volna, nincs pénze, egyedül él egy padlásszobában . .. — Örökre Franciaországban marad? — kérdezi Sklodowska kisasszonytól, anélkül, hogy tudná, miért. Marie arcán árnyék suhan át, aztán éneklő hanghordozással feleli: — Ó, nem. Ha levizsgázom, nyáron hazamegyek Varsóba. Szeretnék ősszel megint Párizsba jönni, de nem tu­dom, lesz-e módom rá. Azután majd tanárnő leszek Lengyelországban, s igyekszem magamat hasznossá tenni. A lengyelek nem hagyhatják el ha­zájukat. A beszélgetés, melybe a Kowals­kiak is bekapcsolódnak, az orosz el­nyomás kegyetlenségeire terelődik. A három száműzött felidézi a hazai föld emlékeit, rokonokról és barátokról beszél. Pierre Curie csodálkozva s kis­sé elégedetlenül hallja, amint Marie hazafias és szociális kötelességeiről szónokol. A fizika megszállottja nem tudja felfogni, hogyan szentelhet ez a nagy­szerű képességű lány akár egy gon­dolatot is másnak, mint a fizikának s hogy jövendő terveiben csak a cárizmus elleni küzdelem szerepel. Szeretné viszontlátni a leányt. net lovag a XI. században (a stuttgarti lyvtár anyagából) ott, s mindenik párbajban 6 vitte el iáimét. Egy szép és nemes lelkű leány­volt nagyon szerelmes; de mindaddig a vehette feleségül, míg szerelméért [lény párviadalokon meg nem vívott, jül ls egy párviadalon elnyerte a lány ;ét, ás ünnepélyesen feleségül vette; madnap éjjelén pedig, az elsfi kakasszó n fölserkent fekhelyéről, fürkészve föl­eti az égboltra, ahol ls világosan :a a ml Urunk Jézus Krisztust a csllla­: között, amint így szőlott hozzá: - Guido, Guido, ahogyan gyakori vla­okat vívtál egy leány szerelméért, lde­hogy ezentúl az én kedvemért lgye­zél derekasan harcolni ellenségeim sn. — Szőlott, azután, eltűnt az Or. do megértette: Isten azt akarja, hogy rijen el a Szentföldre, és-álljon bosszút sztusért a hitetleneken: • Így fordult feleségéhez: - Ogy hiszem, hogy már fogantál tőlem rmeket. Tápláld, míg vissza nem ér­em, mivel a Szentföldre szándékozom ándokolnl..." hiába jajveszékelt a csinos, fiatal íyecske, a derék Guido lovag hajtha­an maradt, és meg sem állt a Szent­llg. — S csak évek múlva tért vissza ájába, Angliába, ahol hűséges felesége és három gyermeke fogadta . .. e erről már nem szól a krónika, vetkezó számunkban: A lovagi élet irzulása) Rejtvényünkben Vauvenargues egyik aforizmáját rejtettük el a függőleges 1, 6, 12, és vízszintes 47. sorban. VÍZSZINTES SOROK: 1. Nagy távon közlekedő tehergép­kocsik nemzetközi jelzése. 3. Mérték­telen. 10. Szorgalmas rovar. 13. Terü­letmérték. 14. Nagyobb kerek szám. 15. Dal. 17. Ásvány. 18. Éppen hogy. 19. L. S. H. 21. Vagdalt gyümölcsből és szeszes italból készített üdítő ital. 23. Afrikai ország. 25. Hajtógép. 26. Dalom. 28. Kutyafajta (é. h.). 30. .. .és bűnhődés, Dosztojevszkij híres műve. 32. Kugli. 33. Talál. 34. Laoszi nép­törzs. 35. Nem egészen elmés. 37. Csüng. 38. Ismeretlen névjele. 39. R-betűvel a végén: latyak. 40. Nem hall. 43. Spanyol névelő. 45. Kezdet nélküli eső. 46. Névelő. 50. Szlovákiai magyar képes hetilap. 52. A férfiöltöny kabát­ja. 53. Tengerjáró hajó kikötője. 54. Zokog. 55. A varjú hangja. 57. Igen olaszul. 58. Tiltószó. 60. Tantól kémiai jele. 61. Glazúr. 62. Gyümölcsös. 64. Az év ötödik és hatodik hónapjának német neve. 67. Vízisportot űz. 68. Menyasszony. 70. Móka. 71. Török fér­finév. 72. Visszaáll! 73. Korszak. 74. E. T. F. 75. A negyedik dimenzió. 76. Dísz. FÜGGŐLEGES SOROK: 2. Európai nép. 3. Fiatalok köszön­tése. 4. .. .zug, ikerszava. 5. ö németül. 7. Folyadék. 8. Ben betűi. 9. Nemes­gáz. 11. Kötőszó. 14. Tévesen jegyez. 16. Fényes pamutszövet (fon.). 18. A farsangi mulatság. 19. Gyulladás. 20. Haza. 22. Táplálék. 24. Helyeslés. 27. Férfinév. 29. Egyiptomi napisten. 31. Nem valódi. 34. Beteges. 35. Tanulmá­nyi célokat szolgáló, gyakran mégis művészi értékű zenemű. 36. Mohamed szülővárosa. 39. Rossz vége. 41. Nem áll. 42. Fél ember. 44. Rés. 48. Angol férfinév (ford.). 49. Tinó betűi felcse­rélve. 51. Svéd váltópénz. 54. Föléje-e? 56. Eladási értéke. 58. Felség (az ural­kodó megszólítása) fran. 59. Szőrméből készült, vattázott kézmelegítő. 61. Ró­mai ezerhat. 63. Három olaszul. 65. Astatine vegyjele. 66. Indulatszó. 67. India része. 69. Argon kémiai jele. 71. A jószívű teszi. Beküldendő a függőleges 1, 6, 12, és vízszintes 47. számú sorok megfejtése, lapunk megjelenésétől számított 6 na­pon belül. Az előző rejtvény helyes megfejtése: „Költő, bizony most kellene a vonat­ról végleg leszállni: e hétmérföldnyi jegenye- , fasornak gyalog nekivág­ni ..." hot 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom