A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-08-13 / 32. szám

vosság még az űrrepülés és a szívátültetés korszakában sem. — Hazudsz, csak a ringyónak kell ennyi szép ruha! — üvöltötte a férfi. A fehérneműs szekrényből pénzt vett magához és elrohant hazulról, 'örák múlva tért vissza tántorogva, ordítozva és nekiesett a ruháknak. Amennyi ruhát csak bírt, begyömöszölt a kályhába, a többit cafatokra szaggatta. Az asszony és a gyermek rémülten bújt meg a szoba sarkában. — Majd adok én neked, te ... — kiáltozta és a fogát csikorgatta dühében. Utána addig ütlegelte a feleségét, amíg a szomszédok közbe nem avatkoztak. Nem egyszer és nem tízszer fordult elő náluk hasonló jelenet. De utána mindig megbánta a férfi, amit csinált, bocsánatot kért a feleségétől és fogadkozott, hogy megváltozik, nem lesz soha többé féltékeny. • * * — A nyomozás során megtudták, A tettes már nem válaszol GYILKOSA: A FÉLTÉKENYSÉG! Nagyon szerette és nagyon féltette. Ha valakire ránézett, ha valaki megfordult utána, a szemrehányások özönével árasztotta el. Az asszonyra mázsás súllyal nehezedett rá ez a túlzásba vitt szerelem, ez a féltékenység. Ügyes varrónő volt, messze környékről felkeresték az asszonyok és a lányok. így azután ő maga is szépen öltözködhetett, de a férje még ezt sem nézte jó szemmel! — Csak azért öltözködöl ilyen szépen, hogy beléd szeressenek! — ordította, ha egy szép ruhát látott rajta. — Értsd már meg végre, hogy sepki nem jönne hozzám ruhát varratni, ha nem lennének szép ruháim! — próbálta őt türelmes szóval megnyugtatni a felesége. — Legyen eszed, legalább a gyerek előtt ne veszekedj! Csakhogy a logika mindig vesztes marad a féltékenységgel szemben. Gyógyíthatatlan betegség, nincs rá orhogy volt-e a férjnek oka erre a féltékenységre? — kérdeztem. — Ezt nem tudtuk meg. Talán igen, talán nem — válaszolta a nyomozás vezetője. — Az azonban bizonyos, hogy soha nem érte tetten a feleségét, viszont mindenkivel gyanúsította. — Kitől tudták meg, hogy gyilkosság történt? — A szomszédban lakó család kislánya ment át hozzájuk valamiért. Az ajtót zárva találta, a kopogtatásra senki sem válaszolt. Benézett az ablakon és látta, hogy a varrónőről le van szaggatva a ruha és ő maga pedig nagyon szokatlan pózban fekszik az ágyon. Megmondta a szüleinek, azok pedig telefonáltak nekünk. Mi azonnal kimentünk a helyszínre. — És ott mit találtak? — Feltörtük az ajtót és azonnal láttuk, hogy gyilkosság történt. Az aszszony megfojtva feküdt az ágyon, csaknem meztelenül. Az orvos azután megmondta, hogy pontosan mi is történt. A férj ismét részegen ment haza. valószínűleg szóváltásra került sor és utána minden átmenet nélkül arra kérhette az asszonyt, hogy vetkőzzön le és feküdjön be az ágyba. Az asszonynak azonban a veszekedés után semmi kedve nem lehetett a szerelmi aktusra, mire a férj leszaggatta a ruháit, az ágyhoz hurcolta. Az asszony védekezett ahogyan tudott, a férjen karmolások nyomait fedeztük fel. Erre a férje fojtogatni kezdte és közben megerőszakolta. Későn vette észre, hogy megölte a feleségét. — Ezért menekült el? — Először mi is azt hittük, de az összes szomszéd azt állította, hogy nem ment ki az udvarból. Átkutattuk az udvart, a kertet, padlást és tanácstalanul néztünk egymásra, mert nyomát sem találtuk. Arra gondoltunk, hogy talán nem a kapun, hanem a kerítésen ment ki. — És azután ki talált rá? — Én. Felemeltem a nyitott kút fedelét és a vízben megláttam a férfi fejét. Már órák óta halott volt. Amikor észrevette, hogy mit csinált, öngyilkos lett. — És a gyermek? — A nagyszülők vették őt magukhoz. Még kicsi és nem tudja, hogy mi történt tulajdonképpen ... • • * Nagyon szerette és nagyon féltette. Ez a féltékenység csinált gyilkost belőle, s utána öngyilkos lett, hogy megmeneküljön tettének következményeitől. A komáromi járásban történt... A paragrafusok már nem vonatkoznak rá. És mi sem tudjuk meg talán soha, hogy a féltékenysége Indokolt volt-e vagy pusztán jellembeli fogyatékosság, kisebbrendűségi érzés. 1857-ben létesült Karlove V'aryban. Fejlődése szorosan összefügg a világhírű fürdőváros történetével. A Moser üveggyár több mint százéves fennállása óta mindig hú maradt értékes művészi hagyományaihoz. Máig megőrizte eredeti manufaktúra jellegét, ahol a kézműipar nagyszerűen párosul a művészi alkotó fantáziával. Ma is ugyanazokat az égetési, fújási eljárásokat alkalmazza. Alkotó, kereső türelemmel tárja fel az üveggyártás végnélküli tartalmi és formai értékeit. A színes üveggyártásban is nagy sikereket ér el. Ezért a Moser műhelyeiből kikerült metszett, csiszolt, festett, gazdagon díszített üvegtárgyak, kristályüvegek tervezőik és készítőik sokoldalú művészi elgondolásairól tanúskodnak. Nem csoda tehát, ha a Moser üveggyár mesés termékeit világszerte ismerik. A megrendelők nyugati nagyságok (Erzsébet angol királynő. Sophia Loren) keleti maharadzsák és számos más hazai, külföldi személyiségek és vállalatok. Az üveggyárral szorosan együttműködik több neves iparművész. Terveik, ötleteik nagyban befolyásolják az üveggyártást. Ennek a ténynek tudható be, hogy a művészi ízléssel készített üvegtárgyak formájukban, jellegükben korunk esztétikai és gyakorlati igénycinek is megfelelnek és külön értékük, hogy a progresszív és gazdag hagyományokat is átmentik a mának. A V. Liska. L. Smrcka, O. Lípa, A. Matura. L. Metelák képzőművészek tervei alapján kimunkált üvegtárgyak tontos tartozékai századunk kultúrát igénylő emberének. (kasza) művészet Gazdagon díszített metszett poharak Csillogó A cseh üvegipar már a 16 17. században is magas színvonalú fejlődést ért el. Az üvegcsiszolás, metszés, festett üvegek, kristályüvegek gyártása magas művészi színvonalával gyorsan világhírűvé vált. A világpiacokon sikeresen versenyezett akár a velencei üveggyártmányokkal is. S ezt a jó hírnevét ezen a téren mind a mai napig megőrizte. A csehszlovák MOSER üveggyár Krislályváza. L. Metelák terve