A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-08-13 / 32. szám

Már a múlt század végétől komoly gondot okoz a nagyvárosok közlekedésében a zsúfoltság, a zaj és az, hogy a motoros járművek szennyezik a levegőt. Éppen ezért tudományos kutatás indult, hogy miként lehet a szükségleteknek megfelelően tovább fejleszteni a nagyvárosok tömegközlekedési eszközeit. New Yorkban magasvasutat építettek, amely könnyített az utca zsúfoltságán, meggyorsította a villamosforgalmat, de nem oldotta meg a közlekedési zajok kiküszöbölésének problémáját. Köztudott, hogy a New York-i magasvasút emeletnyi magasságban száguldó szerelvényei kibírhatatlan zajt okoznak. Ezért nyilvánvalóvá vált, hogy a magasvasutak építése nem felel meg a mai kor követelményeinek. A nagyvárosok korszerűsítése szempontjából sokkal jobban bevált az a törekvés, amely szintén a múlt század végétől érvényesült és amelynek során a tömegközlekedés szempontjából legjelentősebb villamosforgalmat a föld alá helyezik. A föld alá helyezett villamosforgalom szabaddá teszi az utcákat az autóforgalom számára, csökkenti a közlekedés zaját stb. Éppen ezért az elmúlt 90 év során jóformán minden nagy világvárosban földalatti gyorsvasutakat építettek. Hogy csak egyet, a legközismertebbet említsem, a moszkvai metró ma már több mint 170 kilométer bosszú és naponta 10—12 millió embert szállít. Prága világvárossá növekedése szintén felvetette a már említett közlekedési gondokat. Az ősi város közúti forgalma az elmúlt évtizedekben megsokszorozódott és ez szinte megoldhatatlan nehézségeket vetett fel a középkori stílusban épült városközpontban. A gondok megoldására történtek ugyan már kísérletek a múltban is, de az igazi megoldás késlekedett. Végre megszületett a döntés, hogy Prágában is földalatti gyorsvasutat kell építeni s azonnal hozzá is láttak a munkálatokhoz. Aki • kilép a prágai Főpályaudvar csarnokaiból és bármerre megy a főváros utcáin, csakhamar rájön, hogy az ősi város patinás palotái alatt valahol a mélyben komoly építkezés folyik. A város különböző pontjain, köztereken és lebontott házak helyén mély tárnákat ástak, s* ezekből nagyméretű teherautók szállítják a sárga agyagot és a nedvesen fénylő sziklatömböket. A frissen nyitott tárnák torkából szüntelen zúgás, zakatolás hallatszik és a föld alá nyúló folyosókban speciális szovjet munkagépek mellett védősisakos munkások építik a prágai metró első vonalait. Tehát Prága is belép azoknak a világvárosoknak a sorába, amelyek földalatti gyorsvasút építésével igyekeznek megszabadulni a közlekedés egyre súlyosabb gondjaitól. Prágában a vita elsősorban a körül a kérdés körül folyt, hogy a metrót közvetlenül a pályaszint alatt, csekély mélységben az úttest alá építsék-e, mint ahogy 75 évvel ezelőtt a budapesti földalattit építették az akkori Andrássy úton, avagy alagútszerűen építsék-e meg, mint ahogy a moszkvai metrót építették. Komoly szakemberek szemében ez a kérdés tulajdonképpen sohasem képezte a vita tárgyát. Először is a város távoli pontjai között Prágában igen nagy a szintkülönbség, másodszor az amúgy is zsúfolt forgalmú szűk utcák életét esztelenség^ lenne azzal is komplikálni, hogy a gyorsvasút építése érdekében felbontsák az utcatesteket, az útburkolatot. Ilyen elképzelés ellen szólt az a tény is, hogy a prágai metrónak több esetben át kell majd haladnia a Moldva alatt. 1968-ban a kérdés körül mégis nyilvános vita robbant ki, s ez csakhamar politikai színezetet nyert és szovjet-ellenessé vált, mert a prágai metró építésében bizonyos elemek nem akarták igénybe venni a sok tapasztalattal rendelkező PRAGAI FÖLDALATTI t i A népköltészet szárnyain Három kislány ül velem szemben, hárman a húsztagú együttesből. Általában ha lányokról van szó, az ember hajlamos arra, hogy áradozzon róluk. Én nem áradozok, azonban minden túlzás nélkül mégis állítom, hogy helyesek, kedvesek és csinosak ... — Hányadikosok? — Elsősök. — Honnan, milyen alapról indultak? — Ketten népi táncosok voltunk. — Az alapiskolában? — Igen. — És a harmadik? — ... — vállvonogatás. — Nem megy a tanulás rovására? — Nem. — Bemutatkoznak? — Szívesen: Kosztyu Magda... Dajka Mária ... Hegedűs Klára ... Félreértés ne essék, a Kassai Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola Globus Bábegyüttese tagjairól van szó. Az együttes a 1968/69-es tanévben alakult meg a Csemadok városi bizottságának és az iskola igazgatóságának a kezdeményezésére. Az együttes művészeti vezetője dr. Szőke István, szervezési és pedagógiai vezetője pedig Pásztó András igazgató-helyettes. Nehéz volt az indulás? — Minden kezdet nehéz — mondja dr. Szőke István. — Az első évben csak előkészítés és úgynevezett alapozás folyt. A gyerekek megismerkedtek a bábjátszással és a mozgatással. Téved, aki azt hiszi, hogy ez könnyű volt. Ellenkezőleg: nagyon kemény munkát jelentett mindannyiunk számára. Az együttes több tagja bizony nemegyszer sírt is. — Milyen céllal indultak? — Együttesünk a szlovákiai magyar bábjátszás egyik úttörőjeként adósságot akart törleszteni, mellyel társadalmunk a gyermekeknek tartozik ... Másodszor: felhívni a figyelmet arra az áldatlan helyzetre és tényre, hogy a szlovákiai magyar tannyelvű iskolákon nem kielégítő a bábszakkörök munkája, holott az ilyen fajta tevékenységgel harmonikusan lehet fejleszteni a tanulóifjúság alkotó készségét politechnikai és művészeti téren egyaránt, azonkívül hálás és nagyon hasznos nevelő eszközévé válhat a pedagógusoknak. — Mikor került sor a tulajdonképpeni báb játszásra? — A következő tanévben, vagyis tavaly — mondja Pásztó András igazgató-helyettes. — Betanultuk és előadtuk Eugen Suchoft: Kicsiny vagyok — gyermekszvittet, dr. Szőke István: Mese a répáról — bábpantomimot és Táncoló szívek című népi táncjátékát három képben. Ugyanis a Globus Bábegyüttes az indulásakor még a nemzetköziség gondolatának a terjesztését és szolgálatát is célul tűzte ki. Ezért választottunk olyan műveket, melyek e célnak leginkább megfelelnek. Ezért jutott szóhoz a pantomim is, melynek szerves tartozéka a zene, s „A zene az emberiség, a földkerekség közös nyelve" — mondotta Langfellow. — Kemény munkánkat végül siker Dr. Szőke István a bábos kislányok között (balról jobbra: Kosztyu Magda, Dajka Mária, Hegedűs Klára) ••••••••••••••••••••••••••••••A K het.