A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-18 / 24. szám

után veket meg lehet valósítani. Ezért igen jó, hogy a gazdasági élet konszolidálása olyan fokra jutott, hogy most a kongresszus is kimondhatta az árak stabilitását — A másik igen jelentős elve a kongresszus határozatainak és az elkövetkezendő ötéves tervnek, hogy a mezőgazdaság nem mellékes alárendelt ága a népgazdaságnak, hanem egyenrangú az iparral és a többi termelési ágazattal. A mezőgazdasági termelésnek feltétlenül kijár ez a rang és megbecsülés. Nem azért mondom ezt, mert mezőgazdasági termelőszövetkezetnek vagyok az elnöke, hanem teljes meggyőződéssel vallom, hogy a modern szocialista államban a mezőgazdaság egyenrangú partnere az iparnak. Tehát ugyanolyan gondoskodást igényel, mint a népgazdaság többi ágazata. A szomszédos dunaszerdahelyi járásból kiindult nagy kooperációs és integrációs elképzelések országos méretben is elismeréssel találkoztak. Ez kétségtelenül új és nagy lehetőségeket nyit meg előttünk, ha ügyelni fogunk, hogy ezeknek az elveknek alkalmazása során ne kerekedjen felül a mindent elborító bürokrácia. Jó, hogy a pártszervek előre számolnak ezzel Karácsony Sándor, a Haladás földművesszövetkezet elnöke ellenőrzésre indul a veszéllyel, mert így ezt a veszélyes buktatót is elkerülhetjük. Karácsony elvtárs ezután ismertette a szövetkezet jelenlegi helyzetét, megemlítette, hogy a párt 50. évfordulójának tiszteletére 250 000 korona értékű kötelezettségvállalást tettek, s ebből eddig már több mint 90 000 koronát teljesítettek. Előtérben a nevelés gondjai Nagy Ferenc, a pozsonyeperjesi általános iskola igazgatóhelyettese Nagy Ferenccel, a pozsonyeperjesi (Jahodná) általános iskola igazgatóhelyettesével az új iskolaépületben beszélgettünk azokról az oktatási és nevelési gondokról, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusa közoktatásunk homlokterébe állított. Véleménye szerint a párt kongresszusa végre sorra vette azokat a hosszú évek óta megoldásra váró legégetőbb kérdéseket, amelyekkel a pedagógusok mindeddig kellő irányelvek és felső segítség nélkül nem tudtak megbirkózni. — Melyek ezek a kérdések? — tettük fel a közel tizenöt éves pedagógiai gyakorlattal rendelkező Nagy Ferenc igazgatóhelyettesnek a kérdést. — Mindenekelőtt céltudatosabbá kell tenni a nevelést és az oktatást, ez egyik legsürgősebb feladata minden pedagógusnak. Szükséges, hogy a kezünk alól kikerülő új nemzedék szilárd szocialista meggyőződéssel induljon az életbe. Ezen a téren az elmúlt években sok volt a bizonytalankodás. A sok mellékes nevelési és oktatási feladat mellett nemegyszer háttérbe szorult a legfőbb elv, hogy a gyermekeket a szocialista haza hűséges építőivé és védelmezőivé kell formálnunk. Olyanokká, akik nemcsak szakmailag állják meg a helyüket az építőmunkában, a szocialista rendszer védelmezésében, de ezt a feladatot lelkesen, szívvel-lélekkel, meggyőződésből végzik. — A másik feladat, amelyre a kongresszus felhívta a figyelmünket az, hogy sokkal nagyobb körültekintéssel kell gondoskodnunk a munkás-és parasztszülőktől származó gyerekek oktatásáról, neveléséről. Nem titok, hogy még ma is vannak olyan munkás vagy parasztszülők, akik szociális okok miatt vagy szellemi elmaradottságból nem képesek kellőképpen elősegíteni gyermekeik tanulását. Nemegyszer alábecsülik azokat a nagy tanulási lehetőségeket, amelyeket a szocialista állam biztosít gyerekeik számára. Megelégszenek azzal a minimális iskolai végzettséggel, amelyet államunk minden gyermek számára kötelezően előír. Nem gondolnak arra, hogy gyermekeiknek harminc-negyven év múlva sokkal nagyobb műveltségre, szakmai felkészültségre lesz szükségük az életben, mint ma. Meg kell keresnünk a módját annak, hogy az ilyen munkás- és parasztszülők gyermekei se szenvedjenek hátrányt, segítenünk kell őket különös gondoskodással, hogy ők is kibontakoztathassák képességeiket és minden tehetségüket a szocializmus építésének érdekében. Nagy Ferenc igazgatóhelyettes bizakodva tekint az elkövetkezendő évek elé, mert meggyőződése, hogy az oktatásügy terén felgyülemlett problémák megoldhatók, ha a pedagógusok kellő lelkesedéssel látnak hozzá a kongreszszuson kitűzött feladatok teljesítéséhez. Qo 107 ház 1 GO tévé Igen, ez Sárosfa (Blatná na Ostrove), és még sok más is. S mindjárt megtudjuk, hogy mi még, ha elbeszélgetünk Álló Ferenc hnb-elnökkel és Andrejkovics Terézzel, a hnb gazdasági dolgozójával. Álló Ferencről már a járáson megtudtunk annyit, hogy kitűnően vezeti a falu ügyeit, idestova tizenhat esztendeje. Előtte öt év alatt öt hnb elnök váltotta fel egymást... — Soroljon fel néhány jellemző adatot a községről, elnök elvtárs! — Sárosfának van 85(3 lakosa és 199 háza, ebből 167 lakott. A felszabadulás óta 115 új ház épült, 52 régi ház van csak. Eddig van a faluban 14 személyautó, 160 tévékészülék és 168 rádió. — A lakóházakon kívül ml épült még Sárosfán a felszabadulás óta? — Ha értiekli, írja csak: a tanácsház, az új iskola, a posta, egy vegyeskereskedés, egy vendéglő, az állami gazdaságnak két épülete, a könyvtár és a tűzoltószertár. 1949-ben vezettük be a villanyt, eddig összesen 4732 folyóméter községi utat épitettünk, aszfaltozták a járdát. 1968-ban készült el a korszerű neon közvilágítás. 1969-ben bekerítettük a temetőt, most épül társadalmi munkában a ravatalozó. .Okvetlenül írja meg azt is, hogy szorgalmas, becsületes nép a sárosfai. Az emberek szépen bekapcsolódnak a hnb által szervezett akciókba, megértik, hogy maguknak dolgoznak, ha a falut építik-szépítik. — Ez természetesen több évi nevelőmunka eredménye — veszi át a szót Andrejkovics Teréz. — Bizonyára az is érdekli önöket, hogy hány ember kap nálunk járadékot, összesen 103. A legalacsonyabb járadék 500 korona, a legmagasabb nyugdíj 1455 korona. — Hol dolgoznak a község lakói? — Legtöbben az állami gazdaságban, mert nálunk — sajnos — nincs földművesszövetkezet. Mintegy 60 ember jár el dolgozni a faluból. A nők többsége a Tesla üzemben dolgozik. — De valamijük csak hiányzik? Álló Ferenc elneveti magát, majd Andrejkovics Terézhez fordul és elkomolyodik: — Terike, mi hiányzik nekünk? — Mi? Mindjárt megmondom én! Akkor volt orvosunk, amikor a környéken még egy faluban sem volt, most pedig nincsen. Aki orvosi segítségre szorul, kénytelen bemenni Szarvára. — És a kultúra? — Először is talán valamit a lakáskultúráról. Annyi biztos, hogy kétszobás házat már nem is építenek nálunk. A hnb segíti az építkezőket, házhelyet biztosít a számukra, várja az igénylőket, javasolja nekik a kisegítő kölcsönöket. Körülbelül 22 ezer koronát kapnak tőlünk, kavicsot és homokot pedig ingyen. Az állami gazdaság is sokat segít az ingyenes fuvarral. Érdekességként jegyzem meg, hogy van itt nálunk egy Hetes udvar elnevezésű telek, a telken épült egyetlen lakásban valamikor hét család lakott. — Hányan járnak most Sárosféról főiskolára? — Négyen, de végzett már főiskolát három: egy orvos, egy mérnök és egy tanár. — Hányféle lapra fizetnek elő az itteniek? — összesen 42 félére. — Az itteni magyar lapokat hányan járatják? — Azonnal megmondom. Az Űj Szónak 108, a Népegészségnek 64, a Nőnek 43, a Hétnek 24, a Tűzoltónak 22, az Űj Ifjúságnak 20, a Szabad Földművesnek 7 és a Világ-Sportnak 5 előfizetője van. Hangsúlyozom azonban, hogy ezek csak előfizetők! — Mi a helyzet a kultúregyesületekkel ? — Legtöbb tagja van a Vöröskeresztnek, kereken 150, a Nőszövetségnek 108, a Csemadoknak 65, az ifjúsági klubnak pedig 28. — Tudom, hogy mozijuk nincs. Azt ls tudom, hogy ideiglenesen istállókat alakítottak át kultúrházzá, ahol színházi előadást tartani nem lehet. Így hát milyen a kulturális élet Sárosfán? — Lesz új kultúrházunk is, de eddig sem maradtunk kultúra nélkül. Nézzék meg csak a könyvtárunkat, falunk egyik büszkeségét. Rendszerint íróolvasó találkozókat rendezünk. Gyurcsó István nyitotta meg a sort, de járt itt már: Simkó Margit, Lovicsek Béla, Lehoczky Teréz, Dávid Teréz, Gály Olga, Egri Viktor, Bábi Tibor, Ozsvald Árpád, Zs. Nagy Lajos, Tőzsér Árpád, Dobos László, Duba Gyula és most szeretnénk meghívni Ardamica Ferencet. Az érdekesség kedvéért hallgassa meg ezt a sárosfai anekdotát. Meghívtuk dr. Buga Lászlót is. Körülbelül egy órával az érkezése előtt bemondtuk a helyi hangosanbeszélőben a jövetelét. Az egyik polgár hallgatja, hallgatja, azután erősen csóválja a fejét. — Mi nem tetszik, földi? — kérdem tőle. — Hát hogy lenne itt mindjárt az a Buga doktor, amikor most van előadása a rádióban? Valóban éppen előadást tartott! Nevetünk az anekdotán, azután ismét komolyra fordítjuk a szót. — És a sport? — Már azt hittem, hogy erről megfeledkezett. Falunk másik büszkesége a labdarúgócsapat. A második osztályban játszik (járási viszonylatban) és az első helyen van. Négy pont előnnyel vezet az utána következővel szemben, pedig nagy faluk az ellenfelek. A múlt évben 20, az idén pedig 50 ezer koronát irányoztunk elő sportlétesítményekre. Szép sportpályát építünk, modern öltözőkkel. — Az ötéves terv keretén belül mivel gazdagszik Sárosfa? — Elkészül a tanítólakás, az óvoda, az új iskola, és akkor azután több intézmény helyet kaphat a mostani iskolában. Öröm végigmenni ezen a falun: szép házak, szép udvarok, kertek, szemgyönyörködtető lombos fák és virágok. Becsületes munkás emberek. S közben azt is megtudtam, hogy a hnb elnöke az árvaházból fogadott gyermeket örökbe... Még négy család követte a példáját. Emberségből kitűnő! h6fc 3