A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-16 / 19. szám

Őszinte szóval A Csemadok járási konferenciái a CSKP megalakításának 50. évfordulója és a XIV. pártkongresszusra való előkészületek jegyében folytak le. A magas szintű tanácskozásokon a küldöttek e két fontos eseményre összpontosították figyelmüket. Elhatározták, hogy a kulturális és népnevelő munkát még következetesebben és célravezetőbben állítják a szocialista tudatformálás szolgálatába. A Hét munkatársai részt vettek több Csemadok járási konferencián, s benyomásaikról az alábbiakban számolnak be. ® A tagság gyarapításával... A Csemadok Bratislava-vidéki járási konferenciáján Czingel László titkár foglalkozott a szervezeti élettel, a népnevelő és politikai előadások alacsony számával, a színjátszó- és népi táncmozgalom fellendítésének lehetőségeivel s a népművelési szakbizottság megalakításának szükségességével. Nagy jelentőséget tulajdonított az immár hagyományos Szenczi Molnár Albert Napoknak, a szenei néprajzi kiállításnak, a táncdalénekesek vetélkedőjének stb. A járási bizottság kilenc helyi szervezetben 1000 Csemadok-tag munkáját irányítja, így a taglétszám emelése a jövőben is állandó feladat lesz. A vitában felszólalók helyi szervezetük kulturális életéről, eseményeiről számoltak be, s méltatták annak a kapcsolatnak a jelentőségét, amely az egyes falvak vezetői és a Csemadok helyi szervezete között kialakult. Major Ágoston, a Központi Bizottság küldöttségének vezetője ismertette a küldöttekkel az SZLKP KB Elnökségének értékelését, amelyet a Csemadok 1968—69. évi tevékenységével kapcsolatban hagyott jóvá. Az egyhangúlag elfogadott határozati pontodban a szervezeti élet további megszilárdítását, a taglétszám növelését és a kulturális rendezvények számának növelését tűzték ki célul. Egyöntetűen elhatározták, hogy a kulturális és népművelő munkát a CSKP megalakításának 50. évfordulója és a XIV. pártkongresszusra való előkészületek jegyében végzik. Végül a konferencia küldöttei megválasztották az új járási bizottságot, melynek elnöke Tóth Dezső, titkára pedig Czingel László lett. M. A kultúráért harcolni kellI Április 17-én és 18-án tartotta meg járási konferenciáját a Csemadok losonci (Luőenec) és nagykürtösi (Verk£ Krtíá) járási szervezete. Mind a két konferencia sikeres volt. Mindkettőn részt vettek a járási pártbizottság és a tömegszervezetek járási vezetőségének képviselői, akik felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy a Csemadok szorosan együttműködik a járás többi tömegszervezetével, legyen az a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség, a Hadsereggel Együttműködő Szövetség, a Nőszövetség vagy a Matica Slovenská. A losonci konferencia fő beszámolóját Koncz Béla járási titkár tartotta. A legutóbbi értekezlet óta végzett munka, az eredmények és hiányosságok, a pillanatnyi helyzet olyan alapos elemzését és értékelését nyújtotta, amilyet csak ritkán hallhat és olvashat az ember. „A Csemadok a párt vezetésével — mondotta — a Nemzeti Front politikájának szellemében a népművelési és kulturális tömegmozgalmi munka minden formáját felhasználja tagságának, valamint a járás magyar nemzetiségű dolgozóinak művelésére és marxista szellemben való nevelésére. Huszonkét év óta mindig ezt az utat jártuk, mert az új szocialista társadalom építéséhez igazabb, őszintébb és egyúttal műveltebb, öntudatosabb emberekre van szükség." De a beszámoló azt is hangsúlyozta, hogy az eddiginél nagyobb súlyt kell fektetni az ifjúság nevelésére, sokkal többet kell törődni a fiatalokkal, segítséget kell nyújtani problémáik megoldásához. A járási titkár az elmúlt időszakban végzett munkájukért megdicsérte a losonci, füleki, fülekpüspöki, sávolyi, rappi, bénái, galsai, mucsinyi, tőrincsi, nagydaróci, perseji, sídi stb. helyi szervezeteket. A beszámolókat mindkét konferencián tárgyilagos és tartalmas vitafelszólalások követték. E sorok írójára a losonci felszólalók közül mindenekelőtt Tóth Lajos füleki tanár felszólalása tett jó hatást. „A kultúráért harcolni kell!" Ez lehetett volna felszólalásának mottója s beszédében a kulturális közöny és az ún. papucskultúra térhódítása elleni harcra buzdította a konferencia résztvevőit. A nagykürtösi „vitázók" közül érdemes megemlíteni az ipolynyéki Molnár Lászlót és Bölytös Lászlót, a kelenyei Berecz Józsefet, a szécsénykei Kiss Sándort, a csábi Celeng Istvánt. A nagykürtösiek értekezletén egyébként két igen értékes felszólalásra került sor. Agócs Vilmos, az SZLKP járási bizottságának küldötte elismerően nyilatkozott a Csemadok nagykürtösi járási bizottságának munkájáról, arról, hogy a legnehezebb időszakban is megállta helyét, s hogy a párt járási bizottsága továbbra is bízik a jó együttműködésben. Moravéík elvtárs a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség járási bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a Csemadok községi szervezetei a CSSZBSZ minden egyes akciójából nagymértékben kiveszik a részüket, hogy támogatásukra mindig számíthatnak, például a lukanényei szervezettel 1968-ban közösen fogadták a szovjet egységek katonáit és barátságosan elbeszélgettek velük. Moravéík elvtárs tört magyarsággal, de töretlen lelkesedéssel beszélt arról, hogy a járás dolgozói előtt egyetlen járható út van, a szlovák' és a magyar dolgozók minden sovinizmustól, nacionalizmustól mentes szocialista együttműködésének az útja. Véleményem szerint mindkét konferenciának ez volt az egyik legfőbb tanulsága. Zs. ...ami a szocializmus építésének javára válik Április 18-án a Hutník szállóban tartották meg a Csemadok kassai (Koáice) járás konferenciáját. Mede István megnyitó beszéde után Ferencsik István járási titkár tartalmas beszámolójában elemezte a Csemadok munkáját, a helyi csoportok tevékenységét. Beszámolójában hangsúlyozta, hogy okulnunk kell az elmúlt időszak tapasztalataiból, hibáiból és tovább kell lépni a kulturális munka területén. A vitában szó esett a szervezeti élet megjavításáról, az ifjúság kulturális és szakmai neveléséről, a tanítók, munkájáról, a haladó hagyományok ápolásáról stb. Soltész László, Péder (Péderovce) bírálta a szervezeti élet lanyhulását, megemlítette, hogy az elért gazdasági eredmények nincsenek összhangban a kulturális élet fellendülésével. Nincs, aki helyesen irányítsa a kulturális munkát falun. A tanítókra várna ez a nemes feladat. A fiatalok ideológiai nevelésére is nagyobb gondot kell fordítani. Hitzkó Béla igazgató, a Csemadok városi bizottságának elnöke az együttműködés lehetőségéről beszélt. Kiemelte a városi képviselők munkáját és hangsúlyozta, hogy ahogy dolgozunk, úgy értékelnek bennünket. Szanyi József a Csemadok munkájának, a tartalmi és a kulturális igényeknek minőségi változásáról fejtette ki a véleményét. Ezenkívül az iskolás és felnőtt színjátszók működését értékelte. Tamás László, a járási pártbizottság nevében üdvözölte a konferenciát. Beszédében hangsúlyozta, hogy munkánk csak akkor le^z eredményes, ha mindnyájunk közös érdekét, a szocializmust szolgálja. Kiemelte a CSKP 50. évfordulója és a XIV. kongresszus történelmi jelentőségét. A proletár internacionalizmus szellemében együtt és egységesen kell dolgoznunk az előttünk álló feladatok megvalósításáért. Varga Béla, a Csemadok KB főtitkára, a Csemadok KB küldöttségének vezetője ismertette az elkövetkező időszak feladatalt. A vita után megválasztották a járási bizottságot, Szombathy László lett a járási bizottság új elnöke. —d— Józan hangú tanácskozás Komáromban (Komárno) is megtartották a Csemadok járási konferenciáját. Mintegy 130 küldött és vendég tapsolhatott Laboda Annának, aki bevezetőül Garai Gábor versét adta elő. Vendégként jelen volt a járási pártbizottság, a jnb és a tömegszervezetek egy-egy képviselője. A megnyitó után Papp Benő járási bizottsági tag számolt be az elmúlt két év alatt végzett munkáról. Beszámolójának első részében foglalkozott az T968—69-es eseményekkel, vázolta a nemzetiségi súrlódásokat kiváltó okokat, megemlítette a KB sokat vitatott márciusi állásfoglalását, s hangsúlyozta, hogy a Csemadok járási bizottsága a jövőben is az elmúlt húsz év forradalmi hagyományaira építi a munkáját. Beszámolójának második részében a szervezeti életet és a népművelési munkát értékelte. A járás 42 alapszervezetének 6320 tagja van, ami annyit jelent, hogy a járás lakosságának 8 százaléka szervezett. A továbbiakban részletesen értékelte a színjátszók működését, az irodalmi színpadok munkáját, a tánc- és az énekkari mozgalmat, s beszámolt a jól sikerült járási rendezvények — dal — és táncünnepélyek, különböző fesztiválok — erkölcsi sikeréről és anyagi hasznáról. Értékelte a színes búcsi szüreti felvonulást, az elárusítással egybekötött könyvkiállításokat, a sikeres íróolvasó találkozókat és a Lehár-emlékestet. A beszámolót gazdag vita követte. Keszeg Pál, Dobosi József, Lővinger László, Molnár Tihamér, Dobrocsányi László, Nagy Mihály küldöttek beszámoltak szervezeteik eredményeiről, de a hiányosságokat sem hallgatták el. Azt azonban mindannyian hangsúlyozták, hogy a Csemadok szervezetei a jövőben is a CSKP célkitűzéseinek a megvalósításáért dolgoznak a választott szervekkel és a többi tömegszervezettel együtt. Varga Béla, a Csemadok KB főtitkára felszólalásában néhány vitás kérdést tisztázott, majd bővebben ismertette a Csemadok szervezetek előtt álló feladatokat. L. B. Városi konferencia Keleten A Csemadok kassai (Kortice) városi bizottsága szövetségünk egyik legfiatalabb szerve. Csak két éve működik. Az 1971. április 16-án megtartott konferencia az alakuló gyűléstől eltelt időszakban végzett munkával foglalkozott. A Csemadok városi bizottságának összetétele lényegében nem változott: a konferencia Ritzko Bélát, a kassai magyar gimnázium igazgatóját választotta meg újra a városi bizottság elnökévé. Az új titkár Dvorcsák János lett. A konferenciának — ahogy Pokorny elvtárs, a városi pártbizottság küldötte hangsúlyozta — az adott külön jelentőséget, hogy éppen a kerületi pártkonferencia előtt, a CSKP XIV. kongresszusára s a párt megalakulása 50. évfordulójának ünnepségeire való felkészülés jegyében tartották meg. Néhány adat az elmúlt időszakban végzett munkáról: Kassán négy alapszervezet működik, a város négy körzete szerint: az óvárosi, délvárosi, újvárosi szervezet és az északi városrészben a Batsányi Kör. Az óvárosi szervezet már több mint 20 éve működik Kassán. Színjátszói nemegyszer vettek részt a komáromi Jókai-napokon s több díjat, köztük nagydíjat is hoztak haza. Működési körük szinte az egész kelet-szlovákiai kerületre kiterjedt. A Batsányi Kör, amelyik jelenleg az északi városi körzetben alkot helyi szervezetet, már hét éve működik. Egy rendezvénye már országos jellegűvé vált: a Kazinczy-napok Kassán. Az újvárosi és a délvárosi szervezetek a legfiatalabbak. A tagok életkorát tekintve is. De már nem egy sikeres akció áll mögöttük. Az Űj városban működő Űj Nemzedék tánccsoport például az elmúlt évben nagydíjat nyert Zselízen, az országos népművészeti szemlén. A délvárosiaknál ténykedik pl. a népszerű Orion beatzenekar. Kassán a továbbiakban is sokszínű, tartalmas kultúrmunkára van szükség, hogy az egyre igényesebbé váló közönséget ki tudjuk elégíteni. Márpedig ez minden tekintetben fejlety, képzett kultúrmunkásokat kíván, akik politikai téren és szakmailag is megállják a helyüket. Sz. J. 10