A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-05 / 4. (5.!) szám

ORVOSI TANÁCSADÓ: A füle fáj a babának Már azt hittük, hogy meggyógyult a baba. A nátha is lassan kezdett elmúlni, láza pedig már nem is volt. — Arra lettem figyelmes — meséli anyuka —, hogy a kicsi állandóan a fülét dörzsöli és éles hangon fel-felsír. Nincs hát még minden rendben, a kicsinek biztos fáj valamije? De mije? Nehéz ilyen kicsikkel, ha betegek. Egy kétéves gyermek már meg tudja mondani, hogy hol fáj, de egy kis csecsemőnél az anyukának kell kitalálnia. Persze ez nem mindig sikerül. Zsuzsikánál is csak a doktor bácsi tudta megmondani, hogy a fülével van baj. Azonnal megmondta, amint belenézett a baba fülébe, hogy a dobhártya enyhe gyulladásban van. Szerencse, hogy nem lett komolyabb e baj, mert az orvos még idejében kezelésbe vette. Vannak gyerekek, akik minden meghűlésnél középfül-gyulladást kapnak, és vannak, akiknek sohasem betegszik meg a fülük. Ez a betegség leggyakrabban az első három-négy évben fordul elő. Tulajdonképpen ebben a korban a legtöbb meghűléssel enyhe középfül-gyulladás is jár, persze a tünetek nem mindig fejlődnek ki. A középfül rendszerint csak akkor betegszik meg annyira, hogy az állapot fájdalommal is jár, ha a hűléses betegség több napig tart. Ha a gyermek fülfájásról panaszkodik, vigyük azonnal orvoshoz, különösen akkor, ha lázas is. A gyógyszerek sokkal hatásosabbak a betegség korai szakában. Nagy mulasztás, ha a szülő csak akkor viszi orvoshoz gyermekét, amikor már folyni kezd a füle. Általában a dobhártya csak akkor lyukad ki, ha mögötte már több napon át gyülekezett a genny. Ezt persze láz és fájdalom is kísérte. Fülfolyáskor steril vattát kell óvatosan a füly nyílásba dugni, hogy a gennyet felszívja. Ha a genny mégis kifolyik, mossuk le és kenjük be vazelinnál a fül környékét, hogy a gennyes váladék föl ne marja a bőrt. Ha időben visszük orvoshoz a gyermeket, kevés fülgyulladásból lesz gyennyesedés. A legtöbb fülgyulladás megfelelő kezeléssel pár nap múlva javul. BÉLYEGSAROK m w BBP* A* EMBERI SORSOK Elvitte a kislányomat Szomorú elszámolás Tegnap kaptam az értesítést, hogy felvettek az aggok otthonába. Hetvenkét éves leszek, kórházi ápolónő voltam. Sajnos kénytelen voltam a kérvényemet benyújtani, mert teljesen egyedül vagyok, senkim sincs. Jelenleg egy negyedosztályú egyszobás lakásban lakom, a negyedik emeleten. Hiába próbáltam elcserélni, senkinek sem kellett, én meg már négy emelet lépcsőjét nem bírom járni. De nem is emiatt írok maguknak. Most hogy a kezembe kaptam a nemzeti bizottság értesítését, igen elszomorodtam. Olvasom a pontos utasításokat, hogy miként kell a rendőrségen kijelentkeznem, hogyan, kell a nyugdíjamat átjelentenem, egyszóval az ügyeimet elintézni. Sok futkosás vár rám, pedig nem a legjobban érzem magam. Mindennél rosszabb azonban, hogy távozásom előtt ki kell ürítenem a lakásomat is, a dolgaimat el kell adni, vagy ki kell dobni a szemétre. Csak a legszükségesebb személyi tárgyaimat vihetem magammal az otthonba. Szomorú elszámolás. Ennél keserűbb pillanatokat még nem éltem át. Minden apró tárgy életem egy részét jelenti, mindenért keservesen megdolgoztam, minden odanőtt a szívemhez. Úgy érzem, hogy az egész életemet kell felszámolnom. És ez nagyon elszomorít. Tudom, hogy nagy bajomban maguk sem tudnak segíteni, de legalább valakinek kipanaszkodom magamat. Azért írok, mert régi olvasójuk vagyok. Kovács Ágota, Kassa (Kosice) A szerkesztőség megjegyzése: örülünk, hogy bizalommal fordult hozzánk. Sajnos az ügyében valóban nem segíthetünk. Reméljük azonban, hogy oz otthonban megértő barátokra, társakra talál. Kérjük, közölje majd velünk az új címét és írja meg, hogy miként alakult a sorsa. Kíváncsian várjuk a beszámolóját. örülök, hogy lapjukban megindították az „Emberi sorsok" rovatot. Csak most látom, hogy mennyi hozzám hasonló sorsú ember él. Sajnálom őket és megértem a gondjaikat. Huszonnégy éves vagyok, a mezőgazdaságban dolgozom, mint állatgondozó. Három gyermekem van, három-, négy- és hatévesek. Mivel elváltam, több mint egy éve egyedül gondoskodom róluk. Jobban mondva csak a két kisebbikről gondoskodom és éppen emiatt fordulok önökhöz segítségért. Megpróbálom elmondani, hogy miről is van szó. Nagyon fiatalon mentem férjhez, de már az esküvő előtt tudtam, hogy a férjem nem rendes ember. Ma már tudom, hogy jobban meg kellett volna gondolnom, csakhogy én magam körül csupa rossz házasságot láttam, s azt hittem, hogy ez a nők sorsa. A házasságom nem tartott sokáig, mert azt a sok durvaságot képtelen voltam elviselni. Nemcsak én szenvedtem, de a gyermekeim is, mert a férjem hozzájuk sem volt különb. Rengeteget ivott, és ha részeg volt, vert bennünket. Kértem, hogy válasszanak el tőle. Ez meg is történt. Utána más községbe költöztem, ahol jó munkát kaptam és így egyedül is gondoskodhatok a gyermekeimről. A férjemtől ugyanis mindmáig egyetlen koronát sem kaptam. De ez nem is bánt különösebben, az fáj, hogy a volt férjem erőszakkal magánál tartja a legidősebb lányomat. Pedig a bíróság mind a három gyermeket nekem ítélte, mégsem akarja kiadni. Senki sem segít, pedig mindenki tudja, hogy mennyire iszik és hogy részegen idegen nőket hord a lakására. Ilyen környezetben nevelkedik a lányom. A lakóhelyén félnek tőle, tudják, hogy részegen erőszakos, durva és verekedős. Nem tudom, hogy mit tegyek. Kérem segítsenek, örökké hálás leszek. Sz. Margit, Rimaszombat (Rimavská Sobota) A szerkesztőség megjegyzése: Ha a volt férje nem akarja magát alávetni a bíróság azon döntésének, amellyel az ön gondjaira bízza a gyermekeket, akkor erre a polgári perrendtartás 272. paragrafusa alapján kényszeríteni lehet. Kérésével forduljon a bírósághoz vagy a nemzeti bizottsághoz, amely hivatalosan is felszólítja a volt férjét, hogy engedelmeskedjen a döntésnek. Ha nem engedelmeskedik, eljárást indítanak ellene. Továbbá forduljon bizalommal a lakóhelye szerint illetékes járási nemzeti bizottság ifjúságvédelmi osztályához és adja elő ott is a panaszát, hogy az ügyét kedvezően elintézzék. Mai számunkban egy belga bélyeget mutatunk be, annak az első három űrhajósnak a képével, akik először léptek a Hold felszínére. Ugyanilyen motívummal egy blokkot is kiadtak, mindössze néhány ezer példányszámban. Az újdonságok közül a következőket említjük meg: Botswane: négy értékből álló karácsonyi sor; az egyes értékeken orrszarvú, krokodil, zsiráf, illetve elefánt látható. — Burundi: az ENSZ jubileumára négy bélyeg. — Indonézia: a postaszolgálat negyedszázados jubileumára bélyegpár. — Jamaica; 125 éves a jamaicai vasút, három bélyeg. — Malaysia: lepkék, négycimletű sor. — Német Demokratikus Köztársaság: a baráti fegyveres erők hadgyakorlata alkalmából bélyegpár. — Norfolk: madarak, négycímletű sor. — Német Szövetségi Köztársaság: Comenius halálának 300. évfordulójára 30 pf. bélyeg. A legközelebbi olimpiát ugyan csak 1972-ben rendezik, a nyárit Münchenben, a télit a japán Szaporában, de a postaigazgatóságok máris megkezdték az előhírnök bélyegek kibocsátását. A Német Szövetségi Köztársaság már 1968-ban jelentkezett bélyegpropagandájával. Ot értékű sorban neves sportemberek arcképét örökítette meg. Lassanként a többi ország is követi a példáját. Várható, hogy 1971-ben már a világ összes államai ki fognak adni ilyen motivumú bélyegeket, mert ez nagyon jó üzletnek bizonyult. SZEPESI ÉVA, Lucka 78. p. p. Drnava, okr. Rozftava. 14 éves, szereti a beat zenét, kedvenc együttese a Hungária. Hasonló korú és érdeklődésű fiúkkal, lányokkal levelezne szívesen. Fényképes levelek előnyben. HERMAN JÓZSEF, Pavlová 95. okr. Nővé Zámky. 17 éves, szereti a beat zenét. Kedvencei: Metró-együttes és Koncz Zsuzsa. Levelezés útján szeretne megismerkedni hasonló korú fiatalokkal. Minden levélre válaszol. PERHACS ÉVA, Biel 116. okr. TrebiSov. 15 éves, szeret táncolni. Minden szabadidejét olvasással tölti. A tánczenét sem veti meg. Kedvencei : Zalatnay Sarolta, Gianni Morandi és a Metró-együttes. RUZSlK ANNA, Komárno, Mai? Vik 1121. 15 éves, szereti a beat zenét, kedvencei: Koncz Zsuzsa, Poór Péter és a Metró-együttes. Hasonló korú fiúkkal és lányokkal levelezne szívesen. Minden levélre válaszol. OLLÉ ERZSÉBET, Modrany 357. okr. Komárno. 15 éves. Hasonló korú fiatalok levelét várja. Kedveli a tánczenét. | faxfepii hwMi I mMmei % 9 9 9 I I 9 9 9 9 m 9 9 9 HANGYA TIBOR, PS-13 Tachov. 19 éves, jelenleg katona. Hasonló korú fiatalokkal szeretne levelezni magyar nyelven. Nagyon szereti a beat zenét, szívesen táncol, kedvenc énekesei Koós János és Harangozó Teréz. Minden levélre válaszol. HORVÁTH KATALIN Nádasd, Táncsics M. u. 2. Vas megye, Magyarország. 18 éves gimnazista lány. Szereti a zenét, sokat olvas, és szeret levelezni. A magyar nyelven kívül tud oroszul és németül: Csehszlovákiai magyar fiatalokkal szeretne megismerkedni levelezés útján. •