A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-05 / 4. (5.!) szám

egészségügy, a közlekedés és a helyigazdálkodás területén is óriási változást eredményezett. A korszerűtlen kis magánboltokból modern üzletek, áruházak alakultak ki; ma már járásunk területén több mint 646 boltban folyik az árusítás. Míg 1945-ig a járás területén 17 orvos, 1 nőgyógyász, 1 gyermekorvos, 6 fogorvos és 3 fogtechnikus, valamint a galántai és a vágsellyei zöldkereszt szervezet látta el az egészségügyi szolgálatot, addig ma a Járási Közegészségügyi Igazgatóság vezetése alatt 3 poliklinika több szakorvosa, 36 körzeti orvos, 4 nőgyógyász, 6 gyermekorvos, 18 fogorvos és 6 fogtechnikus gondoskodik a dolgozók egészségéről, Vágsellyén 250 férőhelyes kórház van, s megkezdődött Galántán egy 360 férőhelyes járási kórház építése. A lakosság nagyobb méretű foglalkoztatottsága megkövetelte a közlekedés megjavítását. Míg a felszabadulás előtt a személyforgalmat 7 autóbusz és 12 teherautó biztosította, ma már a járásnak minden egyes községe be van kapcsolva az autóbuszforgalomba. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 820 dolgozóval és 432 gépjárművel biztosítja a közúti személy- és teherforgalmat. Évente több mint 14 millió utast és több mint 2,5 millió tonna árut szállít a CSAD. A diószegi kendergyár lemezkészítő részlege Forradalmi események naptára 1920-1937 A lakosság ellátását szolgáló vállalatok — vendéglátóipar, vegyipari vállalat, kommunális üzem, járási építőipari vállalat — csaknem 3000 személyt foglalkoztatnak. A felszabadulás óta járásunk területén 27 új, modern iskola épült, mellettük 12 tornaterem és 10 iskolai étkezde. Ma a járás területén 4 középiskola, több tanonciskola és mezőgazdasági szakiskola működik. Hasonlóképpen növekedett a szocialista kultúra terjesztésének anyagi bázisa is. Napjainkig 23 kultúrház épült a járásban, 9 pedig épülőben van. Járásunkban 50 népkönyvtár szolgálja a dolgozók műveltség utáni vágyát. A szocialista államnak a dolgozókról való gondoskodását bizonyítja továbbá az a tény is, hogy míg a felszabadulás előtt járásunkban a szociális ellátás keretében az állam évente 3475 lakosnak 8 811 000 koronát fizetett ki, addig 1969-ben 22 863 lakos 155 012 000 korona juttatásban részesült. Az elmúlt negyed század fejlődését ez a rövid cikk távolról sem öleli fel teljesen. De nem is a teljesség igényével íródott. Csak azt szerettük volna bemutatni a mai nemzedéknek, a felnövekvő generációnak, mit jelent népeink életében a szocialista társadalom, melyért annyit küzdöttek apáink, nagyapáink. 1920. december 13. Vágsellye (Sala) és környéke bekapcsolódik az országos általános sztrájkba. 1921. április. A mezőgazdasági munkások általános sztrájkja Alsó- és Felsőszelin (Dőlné és Horné Salibe). Arányainak nagyságát az is mutatja, hogy még az etetők is leálltak. 1921. május 17—19. Sellye (Sala) és Tornóc (Trnovec) mezőgazdaságai munkásainak összefogása az egységes párt megalakulására. 1921. július. A sóki és szelőcei (Selice) aratók sztrájkja. 1922. A zsigárdi (2ihavec) kommunisták szerveznek sztrájkot Érsekmajorban (Mácsonás), célja a béremelés. 1922. Vágán (Váhovce) nagy népgyűlést tartanak, melyen Siroky elvtárs volt a szónok. 1924. őszén. Diószeg (Sládkoviöovo) és Szered cukorgyári munkásai a kampány alatt bérsztrájkot szerveznek. 1925. április Munkásmegmozdulás Szereden. 1926. február 14. Galántán. ' | 1926. április 29. Vágsellyén. 1926. május 16. Sopornyán (Soporfta) tiltakozások zajlanak le a burzsoá földosztás és a drágaság ellen. 1926. július 4. A deáki (Diakovce) egyházi birtokon sztrájkolnak a mezőgazdasági munkások. 1926. október Szered, Diószeg és Farkasd (Vléany) cukorgyári idénymunkásai harcolnak magasabb bérekért. 1927. április 4. Bérharcok folynak Alsó- és Felsőszeli községekben. 1927. április 19. Szereden és Nagymácsédon (Velká Maőa) összetűzések a csendőrök és sztrájkolók között. Több sebesült. 1927. május 3. Megmozdulások Galántán. 1928. március 29. Hidaskürt (Mostová), Alsó- és Felsőszeli mezőgazdasági munkásai folytatnak bérharcot kizsákmányolóikkal. 1928. Galántán fényes ünnepségeket szerveznek a Vörös Hadsereg megalakulása 10. évfordulóján. 1929. Nagyszabású Vörös Napot szerveznek Alsószelin. 1930. A galántai mezőgazdasági munkások megmozdulása. 1930. augusztus végén Szereden kisparasztok, házas zsellérek és mezőgazdasági munkások értekezletet tartanak. 1931. január 28. A gazdasági válság alatt Szereden a környék munkásasszonyai kb. 1500-an találkozót tartanak; ugyanezen a napon pedig Negyeden a kommunisták nyilvános összeiövetelt szerveznek. , 1931. február 17. Vágsellyén tüntetnek a munkanélküliek., 1931. május 1. Talán a május elsejék egyik legszebb, és legnagyobb megünneplésére kerül sor Alsószelin. 1931. május. Nagyarányú sztrájk robban ki, melyhez csatlakozik Diószeg, Alsószeli, Felsőszeli, Kosút, Feketenyék (Cierna Voda), Deáki, Kajal, Vezekény (Vozokany), Tallós (Tomaííkovo) és más falvak mezőgazdasági munkássága. • 1931. május 25. Véres pünkösd Kosúton: négy halálos és számos sebesült áldozattal. 1931. június 30. A Szóld cég dögösi birtokán 250, körtvélyesi birtokán pedig 45 mezőgazdasági munkás szünteti be a munkát. 1932. február 10. A gazdasági válsággal kapcsolatban tüntetés Vágsellyén. 11932. szeptember (vagy október) hónapban a peredi vásártéren megtartott nagy népgyűlést csendőrök zavarják szét. 1933. A Vágjobbparti és Alsódudvágvölgyi Ármentesítő társulat csatornaásó munkásainak sztrájkja, melyet a peredi (Teäedikovo) kommunisták szerveznek. 1934. április (május) a feketenyéki idénymunkások bérharca. 1936. május 7—8. Alsó- és Felsőszeli mezőgazdasági munkássága harcol az új bérszerződések elismeréséért. 1937. december. Megmozdulás Galántán. Megjegyzés: 1. Az itt felsorolt adatok egy részét V. Plevza—L. Vebr „A CSKP és a parasztkérdés Szlovákiában című művéből vettük, a második részét pedig a még élő kommunistáktól gyűjtöttük össze. 2. Időszűke miatt naptárunk nem teljes. Kiegészítésére a közeljövőben kerül sor.