A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-07-02 / 26. szám

bratislavaiak nemcsak a mozik színvonaláról, hanem azok hiányosságairól is so­kat beszélnek. Sokan vala­miféle stagnációt emleget­nek és az illetékesek közül néhányan ki is mondják, hogy jelen­leg sokkal fontosabb feladataink is vannak, mint modern filmszínházak építése, a meglévők korszerűsítése; te­hát a mozihálózat bővítése. Erről a problémáról beszélgettünk Anton Gargulákkal, a bratislavai mo­zik igazgatójával, és Gustáv Manich­hal, a vnb művelődésügyi szakosztá­lyának vezetőjével. — Nálunk a mozi tulajdonosai a nemzeti bizottságok, — mondotta töb­bek között Gargulák elvtárs. — Ezek biztosítják a mozik karbantartását és üzemeltetését is. A filmek kölcsönzése a Szlovákiai Filmkölcsönző Vállalat bratislavai igazgatóságának irányítá­sa alatt álló kerületi filmkölcsönzők hatáskörébe tartozik. — Jelenleg 27 mozi van Bratislavá­ban. Ezek közül csupán a Hviezdoslav téri Mladosf moziban nincs vetítés, mivel ez átépítés alatt áll. Hogy a 27 mozi sok vagy kevés? Kijelenthetem — és felelőségem teljes tudatában je­lenthetem ki —, hogy kevés, hiszen a felszabadulás óta a város lakosainak száma megkétszereződött, a mozik szá­ma pedig lényegesen nem emelkedett. A mozik látogatottságáról készített statisztika viszont azt látszik igazolni, hogy éppen elég ez a 27 mozi. A film­színházak minősége és színvonala más lapra tartozik, bár a felszabadulás óta eltelt 26 év alatt mindegyiket korsze­rűsítettük a lehetőségekhez mérten. A statisztika szerint a város lakói átlag 19-szer mennek évente moziba. Ez a legkisebb mozilátogatottság országos viszonylatban. A látogatottságot erősen befolyásol­ja az a tény is, hogy az új lakótelepe­ken ez idáig egyetlen filmszínház sem épült. Ha más esetekben a kultúra megy az emberek után, miért nem áll ez fent a mozik esetében is? A mo­zik korszerűtlen, elavult berendezésé­ről, a vetítés technikájáról és a kultu­ráltságról is szólni kell. Az emberek többsége szépen berendezett lakásban lakik. És éppen ez a magasszínvonalú lakáskultúra riasztja vissza az embe­reket, hogy olyan mozikba üljenek be, amilyen például a „klasszikus" Obzor, Máj vagy Mier. — Amint már említette, a mostani mozik színvonala nem üti meg a kor mértékét és nem rendelkeznek elég vonzóerővel. Tervezik-e a kor színvo­nalának megfelelő, új filmszínházak építését? — Sokéves tapasztalatok alapján készítettük el mozihálózatunk bővíté­sének tervét. Még egyszer ki kell hangsúlyoznom, hogy bár szeretnénk minél előbb mozit építeni a külváro­sokban, az ott már meglévő mozik gyakran nem rentábilisak. Például a dubrovkai mozi a legmodernebbek kö­zé tartozik: 167 férőhelyes szélesvász­nú filmszínház — ennek ellenére ka­pacitásának csak 26 százaléka van ki­használva. Ez a tény is azt igazolja, hogy az emberek inkább a belvárosi mozikat látogatják. Ez az oka annak, hogy a legkorszerűbb mozikat éppen a belvárosban akarjuk felépíteni. Már évek óta ostromoljuk kérvényeinkkel az illetékeseket, de tudja, hogy van ez a gyakorlatban. Az egész építőipari és pénzügyi kapacitást új iskolák, kór­házak és lakóházak építésére összpon­tosítják, ezek bizonyos szempontból fontosabbak, mint a filmszínházak, így azután a mozik építése egyre ha­lasztódik. Még 1958-ban meg akartuk kezdeni egy modern filmszínház épí­tését Krasftanyban, de a terv csak terv maradt. 1961—62-ben a Rózsavölgyben (Ruzinov) akartunk mozit, de semmi sem lett belőle. Természetesen kidol­goztunk egy távlati tervet 1980-ig. A PoStová, Obchodná és a Vysoká utca A bratislavai Hviezda mozi kívülről ugyan nem éppen a legfényesebb, belső berendezése azonban igazi filmszínházra emlékeztet. a, nurZAfcJka/l sarkára tervezzük a Centrum film­színházat. Tulajdonképpen egy-egy 750, illetve 500 férőhelyes filmszínház­ról — ultramodern, panoramatikus — van szó. 1972-ben kellene megkezdeni az építésüket. 1973-ban épülne fel a 300 férőhelyes híradó mozi a főpálya­udvaron, 1974-ben egy 500 férőhelyes mozi Krasftanyban. 1977—78-ra ter­vezzük három filmszínház építését Strkovec, Poseft, Ostredky és Trávni­ky lakótelepek részére. Néhány film­színháznak már készen vannak a ter­vei és mindegyiknek kiszemeltük már a helyét is. De hogy azután terveinket valóra válthatjuk-e, arról már nem kezeskedhetünk. Hogy meggyőződjek arról, valóban ez-e a helyzet, ellátogattam a Bratis­lavai vnb tervezési szakosztályára. Igen, az összes említett mozi szere­pel a tervekben. 1975-ben kezdik meg a pozsonypüspöki kultúrház építését, a mozival együtt. 1976-ban Lamacson és a Kolibán épül moziteremmel is rendelkező kultúrház. Tehát papíron mozi lesz elég. Alá is húzom, hogy pa­píron, mert ez idáig senkivel sem ta­lálkoztam, aki elhinné, hogy ez a sok terv meg is valósul. Vagy legalább is nem ilyen mértékben és későbbi idő­pontban. De hogyan fest ez a probléma a vi­déki városokban, járási és kerületi székhelyeken? Erre a kérdésemre a A Léván (Lcvice) épülő és 1972-ben átadásra kerülő művelődési ház makettja. Lesz egy 400 férőhelyes moziterme is 70 mm-es szélesvásznú filmek vetítésére alkalmas korszerű berendezéssel és megfelelő színpaddal. Bratislavának minden nyáron jócskán megnövekedik az idegenforgalma, de ilyenkor a hazai turista- és iskoláscsoportok is gyakrabban látogatják. Az amúgy is túlzsúfolt SZNF téren nagyon kevés a frissítőket árusító bolt. Itt van például a tejtermékeket árusító kis üzletecske, ahol délfelé háromszor is megcsavarodik a sor, és sokszor fél óra is eltelik, amíg valaki meg kapja a há­rom deci hideg tejfelét vagy a tíz deka ementáliját. Olcsó, könnyű étel, és az üzletet sokan látogatják. Mellette majdnem kétszer akkora területen van egy cipőjavító üzem, amely szürke kirakataival egyáltalán nem illik a főtérre. Ennek a helyiségében is bőven elférne egy korszerű talpon álló vagy büfé. Erről jut eszembe, hogy Prágában, ha az ember végigsétál a Vencel téren, gyorsan és olcsón hozzájuthat frissítőkhöz. Nálunk csipkéket, asztalterítőket vagy esetleg kukuricát árulnak az utcán, és az itt-ott ritkán megjelenő fagy­laltkészítő gépek előtt is hosszú sorok állnak. A főtér közlekedési útvonalát és autóforgalmát már korszerűsítették, nem lehetne korszerűsíteni és rugalmasabbá tenni az üzlethálózatot is? Ésszerűen eltervezni, hogy milyen üzleteknek vagy szolgáltatásoknak van helye a főtéren. - d -Szlovákiai Filmkölcsönző Vállalattól kaptam választ. — 1945-ben egész Szlovákiában ösz­szesen 232 mozi működött. 1970-ig ez a szám 1102-re emelkedett. Sajnos, ezek­nek az új moziknak többsége is nélkü­lözi a kultúrált környezetet és a kor­szerű műszaki berendezést. Érdekes, hogy 22 év alatt mindössze 12 igazán korszerű filmszínház épült Szlovákiá­ban. Ez a szám elárulja, hogy a mozik többségét alapos átgondolás nélkül, gyorsan építették fel, illetve rendez­ték be. Tehát csupán ideiglenes meg­oldásról beszélhetünk, ami nem elé­gítheti ki az igényes mozilátogatókat, a filmrajongókat. A Szlovákiai Filmkölcsönző Vállalat dolgozói, Andrej Majer, és J. Luknár mérnök elvtárs elmondták, hogy ép­pen ez a sok panaszra okot adó hely­zet serkentette a vállalat dolgozóit ar­ra, hogy „górcső alá vegyék" a szlová­kiai mozihálózat jelenlegi — nem ép­pen örvendetes — állapotát. Ez az elemzés — mely alapul szolgálhat majd a végleges terv összeállításához — sok mindenre fényt derített. Az összesen 412 — ezernél nagyobb lélekszámú községből — 51-ben nin­csen megfelelő mozi. Ezek a községek többnyire a nyugat- és a közép-szlo­vákiai kerületben vannak. Meg kell mondanunk, hogy ezekben a községek­ben valamikor volt mozi, mivel azon­ban az üzemeltetésük nem fizetődött ki, megszüntették őket. Erre bizonyá­ra nem került volna sor, ha megfelelő színvonallal rendelkeznek. A statiszti­ka még inkább kedvezőtlen, ha tekin­tetbe vesszük, hogy nincs mozi olyan községekben sem (összesen 23 ilyen község van), ahol a lakosok száma meghaladja a 2500-at, sőt a nyugat­szlovákiai kerületben van egy olyan 5000 lakosú község, amelynek nincs mozija. A legkielégítőbb a mozihálózat a kelet-szlovákiai kerületben, ahol a legtöbb a szélesvásznú mozi. Ezt iga­zolja az a tény is, hogy ebben a ke­rületben csak két községben nincsen megfelelő mozi. A nyugat-szlovákiai kerületben nin­csen mozi 28 kétezernél nagyobb lé­lekszámú községben, s ráadásul a 203 mozival rendelkező község és város közül 128-ban nem lehet szélesvásznú filmet vetíteni. A közép-szlovákiai ke­rület 28 községében nincsen mozi és 70 helységében nincsen szélesvásznú filmszínház. Emellett a nyugat-szlová­kiai kerületben 410, a közép-szlovákiai kerületben 350 mozi működik. Legkri­tikusabb a helyzet a nyitrai járásnak hat, 2000-nél több lakost számláló köz­ségében és a Dolny Kubín-i járásban, ahol szintén hat községben nincs mo­zi. Nem kielégítő a mozihálózat a Bra­tislava-vidéki, a dunaszerdahelyi, a trencséni és a trnavai járásokban. Az is érdekes, hogy nincs szélesvásznú mozi olyan városokban, községekben, ahol a lakosok száma jóval meghalad­ja az ötezret. Ilyenek például: Júr pri Bratislave, Pezinok. Senec, Dunajská Streda, Galanta, Kolárovo, Púchov, Dubnica nad Váhom, Detva, Hamen­né stb. Reméljük, hogy Szlovákia Művelő­désügyi Minisztériuma minden tőle telhetőt megtesz ennek a hiányosság­nak a kiküszöbölésére. Gondoskodnak a megfelelő és a kcr színvonalán álló filmszínházak építéséről. Addig pedig tovább terjed a „papucskultúra". SZLUKA JÓZSEF hot 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom