A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-07-02 / 26. szám

Hana Ulrychová, L díjas Viktor Sodorna, III. díjas A VI. Bratislava Líra legneveseb külföldi énekes Gilbert Bécau volt Nagy sikere volt a magyar táncdalénekesnőnek — Zalatnay Saroltának Eva Máziková, II díjas Balga Marika tán gyártásvezetőt, vajon nem a mi t „tiszteletünkre" lett-e itt ekkora némaság, vajon mindig ilyen szótlanok, csendesek a lányaik? Korántsem, mondja a gyártásvezető, nagyon kedves, vidám teremtések ezek, látnám csak őket munkaszünetben, vagy munka után; munka közben, a villámgyorsan táncoló tű előtt nem tanácsos beszélgetni, másra figyelni, ha el akarják kerülni a selejtgyártást. — Szereti ezt a munkát? — kérdezem a dacsókeszi Balga Marikától. — Miért ne szeretném — válaszolja kissé csípős hangsúllyal — megfizetik. — Jól megfizetik? — Persze... — Vagyis: mennyit keres havonta? — Ezerötöt. Néha még többet is. — Mióta dolgozik itt? — öt és fél éve. — Azóta már bizonyára megkereste a staíírungra valót... — Nem én. — Hogy-hogy nem? A gyártásvezető közbeszól — Ügy, hogy nem akarok férjhez menni — mondja s nevet hozzá. — Igazán? — Egész komolyan. Nevető szemmel mondja ezt a „komolyan"-t, fogadjuk mi is némi fenntartással. Tóbiáá gyártásvezető szavainak viszont fenntartás nélkül hitelt adhatunk. Elmondotta, hogy Balga Marikát a legutóbbi szakszervezeti konferencián az üzem legjobb dolgozójaként értékelték Marta Boroiovával együtt, aki egyébként még régebbi dolgozója az üzemnek. Nyolc éve dolgozik itt. Munkateljesítményük állandón magasan, százszázalék fölött mozog. Nem hiányoznak, fegyelmezettek, egyszóval az üzem büszke lehet rájuk. • • • A nagykürtös! (Veik? Krtíí) üzemet a környéken csak mint „varrodát" emlegetik, s ez sok embert megtéveszthet. Eddig jómagam is azt gondoltam, hogy valami kis varróműhelyről van szó. Most kiderült, hogy egy immár tíz év óta állandóan fejlődő, bővülő vállalatról, amely ugyan a Járási Nemzeti Bizottság helyi gazdálkodási keretébe tartozik, de amelynek készítményei már országszerte, sőt külföldön is egyre ismertebbek. Már ép4U aa új csarnok Fábry elvtárs az üzem igazgatója elmondotta, hogy az üzemet tíz évvel ezelőtt ötvenhat dolgozóval indították, ma a dolgozók száma négyszáznegyvenöt. Kilencvenöt százalékuk nő, jobbára férjezett asszony (hatvan-hetven százalék), a Banská Bystrica-1 Slovenka és a Banská Stiavnica-i Pleta üzemekkel működnek együtt, kötött és íélkötött árut gyártanak, férfi és gyermekinget, női és gyermekpulóvert stb. Az igazgatótól azt is megtudom, hogy a közelmúltban egy új gyártási csarnokot kezdtek építeni, ahol újabb kétszáz nő talál majd munkát. Az üzem jelentősége,, a női munkaalkalmakban meglehetősen szegény új nagykürtösi járásban, semmiesetre sem elhanyagolható. Az igazgató elégedettnek látszik a termelés színvonalával, elsősorban azért, mert kevés a reklamáció, tehát a vásárlók is elégedettek. A közelmúltban a Pletával való együttműködés keretében gyermekpulóvereket kezdtek gyártani a Szovjetunió részére. Egyébként a dolgozónők átlagos fizetése az üzemben havi 1300 korona, de amint láttuk, sokan az 1500—1600 koronát is megkeresik. Május végén két rendkívüli műszakot dolgoztak le a párt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére. Az eredmény 22 523 korona értékű áru terven felül. " Nyilvánvaló hát, hogy ezek a lányok és asszonyok nem cseveghetnek munka közben. —zsélyi— Marta Boroiová Prandl Sándor felvételei A hosszú, dísztelen, de világos teremben nagy berregés fogad bennünket, legalább ötven villamosított varrógép zúgása-berregése. Nem túl hangos zaj ez, beszélgetni is lehet közben, éppcsak kiabálni kell. A mintegy ötven, többé-kevésbé csinos, fiatalasszony és lány azonban szó nélkül, igen nagy odafigyeléssel végzi munkáját. Szokatlan ez a nagy szótlanság ennyi fiatal teremtés között, meg is kérdezem Tóbiái Zol-Márie Rottrová és Közönség Díját Peter Némec nyerték