A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-25 / 25. szám

• ^OROSZORSZÁGI LV^FÖOCRARFV/s2 sz KV*­|Í;13Ó!OS : V.-: • j "I tAxSg-Y-'•'•••' ./ •'•;: Uran/;:^'1-K JtlWiW Szibéria/ .S 'szibtoti 12.65(1 KAZAH] TAOZSK SZ 3.13 LITVÁNIA LOT SZ A Szovjetunió Itkoitéft 1370 jonuár 13-én: SZ SZ K JFI _ , „ I K 241 720 000 fó 9.00 BELORUSZ SZSZ K 3,57 MOLDVAI SZ SZ K UKRÁN SZ SZ .... Mi ORUZ SZ SZ K 2.4* ÖRMÉNY £ SZ SZ K 3,' AZERBAJDZSÁNI SZ SZ K TÜRKMÉN SZ SZ K Az 0 F SZ SZ K számmal Jelölt gazdasági körzetei: 2) Központi @ Volgz-rjztktl ©Közip-MtttKht Észak-kíukézusi © Kalinyingridi ieriikf i^ AzSz.vK lakosság« 1970 jan.1S-én(mó.fí) A iatoKág tényleges szaporodása 1359 is 1970 között ( % ): E3 o-m ^ 16-25 »-'5 firm 25 feleit egymás társaságában. Hasonlóképpen viselkednek a herélt patkányok is, de ha hímnemi hormont juttatnak szer­vezetükbe, ugyanolyan agresszívekké válnak, mint normális társaik. Feltű­nő összefüggést találtak az anyák hor­monegyensúlya és kicsinyeik agresszi­vitása között is: a vérükben abnormá­lisan sok tesztoszteront hordozó kísér­leti állatok kölykei rendkívül agresz­szívek. (Az ember magatartását is erő­sen befolyásolják a nemi hormonok. Egy nói börtön 250 rabja közül 62 százalék közvetlenül a menstruáció elótt vagy azalatt követte el bűncse­lekményét.) Pszichológus-torreádor Ha az agyi agresszió-központot mű­téti úton eltávolítják, vagy megsza­kítják a hozzá vezető idegpályát, a harcias magatartás megszűnik. Heim­berger amerikai sebész dühöngő el­mebetegeket operált meg így olyan eredménnyel, hogy többségük azután már nem is szorult intézeti kezelésre. Az agresszió-központnak van az agyban ellenközpontja Is, amely az előbbi működést gátolja. Az ellenköz­pont sejtjelnek ingerlése ugyanolyan hatást vált ki, mintha az agresszió­központot műtéttel eltávolítanák. Ér­dekes kísérlet folyik jelenleg ezzel kapcsolatban az újmexikói Holloman­szigeten. Dr. Delgado pszichológus ve­zetésével egy egész majomhorda visel­kedését vizsgálják az agyukba ültetett elektromos szondák segítségével. A Stimoceiver nevű készülékek adatalt számítógép összesíti és ellenőrzi fo­lyamatosan. Az állatok spontán moz­gásai Jeleket indukálnak, amelyeketa számítógép azonnal elemez és értékel. Agresszív magatartás esetén a gép az agy gátló központjaiba olyan ingert küld, amely megszünteti az állatok harci kedvét. A spanyol származású pszichológus nemrég látványos kísérletet folytatott „torreádorként" is. Az arénában szem­benállt egy bikával, amelyet nem vö­rös posztó lengetésével. hanem az ál­lat agyába vezetett elektromos impul­zusok változtatásával ingerelt fel, és ugyancsak egy kapcsoló működtetésé­vel le is tudott csillapítani. Dr. Del­gado 1970 nyarán arról számolt be, hogy öt ember agyába ültetett be Stimoceiver-szondákat, és kísérletei alapján meg van győződve arról, hogy az emberek magatartását Is tetszés szerint lehet befolyásolni akár elekt­romos, akár kémiai úton. Ez a gondolat világszerte erős tilta­kozást váltott ki. Lehet, hogy Jóté­kony hatású lenne, ha a fogak rom­lását akadályozó fluórozott ivóvízhez hasonlóan a jövőben agresszivitást gátló gyógyszerekkel kevert ivóvíz folyna a csapból, ez azonban olyan Beavatkozást jelentene az ember éle­tébe, aminek következményei belát­hatatlanok. Ilyen beavatkozásnak csak egyes betegek kezelésében lehet helye. A tüneti kezelésnél nehezebben járha­tó, de az egyedül helyes út: a gyó­gyítás. Számtalan tény bizonyítja, hogy az ember agresszív viselkedése — eltekintve attól az esettől, ha sze­mélyes, közvetlen támadás éri — a társadalmi környezet által kiváltott, neurotikus magatartás. Éppen ezért önmagunkat, nevelési módszereinket, az emberi kapcsolatokat kell vizsgálni, és azokon kell változtatni az agresszi­vitás kiváltó tényezőinek kiküszöbölé­se céljából. Kevés ideje volt Ezzel a tanulsággal zárult az UNES­CO tavalyi párizsi konferenciája is, amelyen 14 ország tudósai kerestek választ arra, hogy valóban az ember­rel veleszületett ösztön-e az agresszi­vitás, és hogy milyen módon lehet ezt a veszélyes tulajdonságot leépíteni. Richard Hogart professzor, az UNES­CO szociális és kulturális szekciójá­nak helyettes vezetője rámutatott, hogy egy-egy faj évmilliók alatt vég­bemenő fejlődéséhez képest az ember­nek túl kevés ideje volt alkalmazkod­ni az önmaga által rohamosan meg­változtatott körülményekhez. A negy­venezer éves Homo sapiens még nem nőtt ki az őskori vadász bőréből, és nem is csoda, hogy akinek körlete egykor — az ásatások tanúsága sze­rint — mintegy 16 négyzetkilométer volt, nehezen tudja elviselni a gyárak, hivatalok, a nagyvárosi lakóházak zsúfoltságát, a szoros együttélésből eredő konfliktusokat. Márpedig az A szovjet népszámlálás adatai Hét perc alatt benálló tudósok érvelt, s rámutat, hogy az agresszivitás nem fiziológiai szükséglet, hanem válasz valamilyen külső ingerre vagy valamilyen szük­séglet kielégítésének meghiúsitására, azaz szakkifejezéssel élve: frusztrá­ciós reakció. Békés polgár lett Biológiai értelemben az agresszív­magatartás valóban szoros kapcsolat­ban áll az ön- és fajfenntartás ösztö­nével. Természetes, hogy az állat is, az ember is harciassá válik, ha létét veszélyeztetik, vagy ha gyerekét, pár­ját el akarják szakítani tőle. Csak­hogy az állatok nem szokták — még a legvérszomjasabb ragadozók sem — megölni a saját fajtájukbeli ellenfelet („Holló a hollónak ...), ellentétben az emberrel. A zsákmányért vagy a nős­tényért vivott harcuk csak addig tart, amíg meg nem futamítják a másik állatot. A csimpánzok látványos har­caik során legfeljebb néhány karco­lást ejtenek egymáson, vagy szőrcso­mókat tépnek ki ellenfelük bundájá­ból. Az agresszivitás jelenségének épp­úgy megvan a fiziológiai háttere, mint az élet minden más megnyilvánulásá­nak. Az agy egy jól körülhatárolható területének ingerlése — elektromos árammal — dührohamot vált kl. Nor­mális körülmények között ezt az ag­resszló-központot hormonok hozzák működésbe. A kandúrokat például a hímnemi hormonok teszik harciassá. Ha kasztrálják őket, békésen élnek Több mint negyedszázada véget ért a második világháború, ám az embe­riség azóta egyetlen napot sem töltött békében. Valahol mindig harcolnak, agresszió agressziót követ. My Lai egész lakosságát kiirtották, Pakisztán­ban polgárháború dúl, Belfastban hi­vők rontanak egymásnak, és ahol nincs háború, ott futballmeccsen vagy beat-koncerten tör ki tömegverekedés. Miért nem tudunk békében élni, mi­ért nem tudja az emberiség erőszak nélkül megoldani a problémáit? Konrad Lorenz, a világhírű osztrák zoológus. Az agresszió természetrajza című könyvében azt írja, hogy az em­ber eredendően erőszakos lény, szü­letett gyilkos, mivel az agresszivitás ösztöne, amely gyakorlatilag minden magasabbrendű állatban megvan, épp­oly kevéssé irtható ki, akár a táp­lálkozás vagy a szaporodás ösztöne. Hasonló nézetet vall az amerikai Ro­bert Ardrey, de ő ezt az elvet az egész élővilágra kiterjeszti, mondván: agresszivitás nélkül nincs természetes kiválasztódás, tehát nincs fejlődés sem. Társadalmi szerződés című, nemrég megjelent könyvében — címe Rous­seau-ra utal — azt fejtegeti, hogy az emberré növekedett majom veleszüle­tett és kitörni kívánkozó agresszív ösztönével minden társadalmi rend­szernek számolnia kell. A nagy vissz­hangot keltett mű bírálatában dr. Bemard Campbell antropológus felso­rakoztatja az ösztön-elmélettel szem-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom