A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 3. szám

A bolgár tengerparton minden évben a csehszlovák állampolgárok tízezrei üdülnek PRÁGÁTÓL - SZÓFIÁIG Több száz kilométer utat tett meg párt- és kormányküldöttségünk a ba­ráti Bulgáriába. Országhatárok és százkilométerek választják el ha­zánkat Bulgáriától. A barátság és együttműködés azonban olyan, mint­ha megértő két testvér élne egymás szomszédságában. Csaknem minden csehszlovák állampolgár szemében megvillan a vágy Bulgária nevének hallatára. Ki-ki maga elé képzeli "Várnát, Burgaszt az Arany fövenyt, a melegvizű gyönyörű tengert, a rózsaillatos Szófiát és az édesfürtű szőlődombokat. Azt a Bulgáriát, melyet kis túlzással másik otthoná­nak ismer hazánk népe, hiszen évente fél millió csehszlovák állam­polgár tölti szabadságát Bulgáriá­ban. A múlt évben 300 000 üdülő él­vezte Bulgáriában a Fekete tenger gyógyító hatását, gyönyörködött a bolgár rózsamezőkben, csodálta a dombos-lankás vidék gazdag szövet­kezeteit, a semmiből kinőtt új gyá­rakat, az örök néphitet őrző bolgár kultúrát. Bulgária és Csehszlovákia abba a világközösségbe tartozik, melyben a szocializmus építésének elvei, a kommunista világnézet, a kölcsönös gazdasági fejlesztés és az interna­cionalizmus elvei vezérlik a nemze­teket. Ennek köszönhető, hogy a két állam között oly sokoldalú gaz­dasági, tudományos, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok vannak, ami nagyban hozzájárul a két ország fejlődéséhez és népeinek boldogulá­sához. A következő ötéves tervben 20 millió korona értékű lesz az áru­csere a két ország között. Ismert tény, hogy az ötvenes évek elején csehszlovák szakemberek építették az új bolgár gyárakat, s a mi üze­meinkben és főiskoláinkon képezték a bolgár szakembereket. Gépeket, traktorokat, teherautókat szállítot­tunk Bulgáriának. Cserébe mező­gazdasági termékeket, paradicsomot, szőlőt, gyümölcsöt kaptunk. Ma a technikai forradalom időszakában és a két állam gyors gazdasági fejlő­dése következtében szélesebb ala­pokra és minőségileg magasabb szintre kell emelni a gazdasági együttműködést. Bulgária elmaradott agrárállamból fejlett iparral rendelkező országgá lépett elő. Űj ipari centrumok épül­tek fel, amelyek versenyképessé te­szik Bulgáriát a fejlett kapitalista államokkal szemben is. Barnaszén­bányászatban megelőzte Ausztriát, Belgiumot, Kanadát, Franciaorszá­got, Japánt. Selyemfonál-termelés­ben a második helyet foglalja el Európában. Cigarettakivitelben meg­előzte az USÁ-t s világviszonylatban az első helyet foglalja el. Bulgária e gyors fejlődéséhez nem kis mértékben hozzájárult a Cseh­szlovákiával való gazdasági együtt­működés. A Szovjetunió és az NDK után Csehszlovákia a legnagyobb gazdasági partnere. A két állam 12 hét közti gazdasági szerződések az egyes ipari ágazatok bázisának közös épí­tésére helyezik a jövőben a fő súlyt. Például a teherautó-gyártáshoz Csehszlovákia kész alkatrészeket szállít Bulgáriába, s a bolgár mun­kások szerelik össze az autókat. Ha majd elsajátítják az összes technikai műveleteket, s maguk is elő tudják állítani az egyes autó-alkatrészeket, Csehszlovákia átadja Bulgáriának a Skoda teherautó gyártását. Gyümöl­csöző az együttműködés mezőgazda­sági gépek, elektrotechnika, vegysze­rek, dohányipari gépek, textil és konzervgyári gépek előállítása te­rén. A két ország közösen fog gyár­tani 57 gépipari terméket Bulgária, és 55-öt Csehszlovákia részére. Mi­vel mind a két államra jellemző, hogy szegény nyersanyagokban, így közösen fogjuk fejleszteni a mű­anyagok előállítását. Széleskörű az együttműködés a két ország tudomá­nyos intézetei, akadémiái, üzemei és minisztériumai között. A csehszlovák-bolgár kapcsolatok az őszinte barátság és a proletár nemzetköziség elvén alapulnak, s e kapcsolatokat gyümölcsöző együtt­működés jellemzi a társadalmi élet számos területén. Ezekből az elvek­ből indyl ki már az első szövetségi szerződés is, amelyet 1948-ban Kle­ment Gottwald és Georgi Dimitrov elvtárs írt alá. Ezeket az elveket rögzíti le az új barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés is, amelyet 1968 ápri­lisában Prágában írtunk alá, a Zsiv­kov elvtárs vezette bolgár párt- és kormányküldöttség látogatása alkal­mával. Mindkét szerződés összhang­ban van a tőkés elnyomástól és ki­zsákmányolástól megszabadult nem­zetek új kapcsolataival, és kifejezi azt a közös elszánt akaratukat, hogy felszabadítónkkal, a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal váll­vetve a kölcsönös testvéri együtt­működés útján haladjanak. Párt- és kormányküldöttségünk bulgáriai látogatása a legmagasabb szinten erősítette a két ország népei­nek barátságát. Beszélő múlt Az 1971-es esztendőben a CSKP fél évszózados harcaira, küzdelmei­re, a munkásmozgalom kiemelkedő eseményeire emlékezünk, üzemeink­ben, egységes földművesszövetkeze­teinkben a dolgozók e nagy ese­mény méltó megünneplése jegyében vállalnak munkakötelezettségeket, felajánlásokat. Az országos ünnep­ség így válik majd a tervteljesítés hathatós segítőjévé, így jelent to­vábbi határozott lépést a gazdasági élet teljes konszolidálásához. A fél évszázados dicső és harcos múlt kötelez bennünket, hogy soha, sem­milyen körülmények között ne tér­jünk le arról az útról, amelyre a munkásosztály élcsapata, a CSKP vezetett. A kapitalizmus ellen vívott véres, küzdelmes és sikeres harcok történelmünk legjelentősebb fejeze­tei közé tartoznak. Tisztelet és soha el nem múló hála illeti azokat, akik a marxizmus—leninizmus eszméit hitték, hirdették és életüket is ké­szek voltak feláldozni az elnyomott milliók felszabadításáért. Dél-Szlo­vákia járásai szintén bővelkednek harcos, forradalmi eseményekben. Nagyon sok elsővilágháborús hadi­fogoly kötelezte el magát egy életre a kommunista eszméknek: vörös­katonaként, interbrigadistaként har­coltak a kizsákmányolás és a fasiz­mus ellen, a szebb és boldogabb holnapért, szocialista jelenünkért. Szerkesztőségünk épp ezért hatá­rozta el, hogy mint annak idején „Beszélő múlt" címmel bemutatta Dél-Szlovákia járásainak történelmi és kulturális emlékeit, most járá­sonként a CSKP harcait, a munkás­mozgalom legszebb epizódjait ele­veníti fel, Tanulságul és okulásul • fiatal nemzedékeknek és mind­annyiunknak. A kulturális és törté­nelmi eseményekkel kapcsolatban Fábry Zoltántól vettük a mottót: „A jövőt a jelen valósága alakítja, és ez a jelen térben és időben csak a múlt és a jövő vissza- és előrefutó vonalán igazolhatja saját realitását. Aki a múlt összekötő vonalát el­metszi, sose érhet el a jövőbe." A CSKP fél évszázados harcához szov­jet költő, Alekszej Szurkov adja a mottót: „Testet öltöttek benne mind a dolgok — tengerek, folyók és em­beri sorsok, s a napsütötte végtelen mezők..." Mint régebben, most is a dél­szlovákiai járósok területén élő em­berekből alakítottunk szerkesztő­bizottságot, mondják el ók, vidé­kükön mire legyenek büszkék a fel­szabadulás után létesített üzemek­ben, a felszabadulás után szervezett egységes földművesszövetkezetekben dolgozó fiatalobb és idősebb nem­zedékek, mit becsüljenek, kiket tisz­teljenek, kiknek a hősi harcához mérjék napjaink valóságát, a szo­cializmus nagy vívmányait. A galántai járás munkaközössége készült el legkorábban a munkás­mozgalmi emlékek összegyűjtésével és feldolgozásával, így ezzel kezd­jük a Beszélő múltat, s következnek sorban a többi járások is. Hónapról hónapra megismertetjük olvasóinkat Dél-Szlovákia egy-egy járásának munkásmozgalmával, s azzal mi tör­tént fél évszázad alatt vidékükön, járásukban, mit vallhatnak büszkén magukénak apáik, nagyapáik ön­feláldozó harcából. A SZERKESZTŐSÉG OLVASÓINK ÍRJÁK TETSZIK? IGEN! Újévi vezércikkünkben közöltük ol­vasóinkkal, hogy az 1971-es eszten­dőben mutatósabb külsővel, válasz­tékosabb, gazdagabb tartalommal jelenik meg a Hét. Az első számot már régen kikézbesítette a posta, de azóta is berreg a telefon, érkez­nek a levelek, amelyekben az olva­sók őszintén kifejezik tetszésüket a lap formájával, választékos tartal­mával kapcsolatban. A levelekben további lelkes, odaadó munkára kérik fel a szerkesztőség valamennyi belső és külső munkatársát. Ime a levelek: MUNKA BÉLA ROZSNYÓI (R02-NAVA) OLVASÓNK ÍRJA: „Kellemes meglepetés ért, amikor a Hét újévi első számát megkaptam, Régóta hűséges olvasója vagyok a lapnak, s őszintén megvallom, el sem tud­nám képzelni az életemet nélküle. Ne vegyék hizelgésnek, ha azt mon­dom, nagyon szép, nagyon jó és hasznos munkát végez a szerkesztő­ség, a szép külső és a szines, vá­lasztékos tartalom legalábbis ezt bi­zonyítja. Ezért kedvelt a Hét az ol­vasók ezrei és tízezrei körében. A Csehszlovákiai Magyarok Társadal­mi és Kulturális Szövetségének több mint tizenkét éve vagyok tagja és csak üdvözölni tudom, hogy az új esztendőben a szövetség ilyen lap­pal lepte meg az olvasókat." SÓLYOM LÁSZLÓ LOSONCI (LU­CENEC) OLVASÓNK ÍRJA: „Öröm­mel vettem kézhez az újévi első szá­mot. Örülök, hogy a Hét, a Csema­dok képes hetilapja igyekszik egyre behatóbban foglalkozni a szövetség életével, problémáival. Ezt nagyon is érthetőnek találom, hiszen a Hét előfizetőinek, vásárlóinak több mint nyolcvan százaléka Csemadok-tag, akiket komolyan érdekel mind a vá­rosi, mind a falusi helyi szervezetek munkája. A Csemadok minden nagy és kis szervezetének munkája az életünket tükrözi. Sokak nevében kérem a szerkesztőséget, hogy arról az útról, amelyet az első számban választottak, semmilyen körülmények között ne térjenek le!" KÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL A jakutszki űrfizikai kutatóintézetben a tudósok és műszaki dolgozók egész sora tevékenykedik. A kozmikus tér valamint a naprendszer bolygóinak kutatásánál a tudósoknak nagy segítséget nyújt a korszerű technika. Képünkön a jakutszki űrfizikai kutatóintézet ionoszféra vizsgáló állomását látjuk. A képünkön látható hajó, amely a hősi halált halt szovjet űrhajós Vlagyimir Komarov nevét viseli — tulajdonképpen úszó kutatóintézet, amely a legmodernebb számitógépek­kel és egyéb műszerrel felszerelve a műbolygók útját és a bolygóközi állomások tevékenységét figyeli. APN felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom