A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-11 / 23. szám

A holnap újságja A tömegkommunikáció fejlődésének egyik legizgalmasabb kérdése az újság, s általában a nyomtatott betű jövője. Az új, elektronikus információs eszközök és módszerek olyan versenytársai lettek a sajtónak, hogy — egyesek szerint — a létét veszélyeztetik. A sajtó, az újság és elsősorban a napilapok fejlődésében két irányzatot figyelhetünk meg. Az egyik irányzat követői — bízva abban, hogy a sajtó továbbra is megőrzi központi helyét a tömegkommunikációs eszközök között — arra törekednek, hogy az újságírást a legújabb technika segítségével korszerűsítsék. Az újság előállításában rohamosan terjed az ofszetnyomás (az Egyesült Államokban 1968-ban már a hetilapok fele és több mint 400 napilap készült így) és a számítógépes fényszedés. A legrégibb és legtekintélyesebb nyomdagépgyárak egyre nagyobb mértékben térnek át az ofszetgépek gyártására. A szedőgép-gyárak is számológépes, fényszedő berendezések gyártására állnak át. Ezek teljesítménye sokszorosan meghaladja a hagyományos szedőgépekét. A közepes gyorsaságú Monophoto-600 óránkénti teljesítménye például 144 000 betűjel a Lino-tron-505-é 300 000 betűjel. Az új szedési és nyomtatási eljárások alkalmazása a szerkesztés gyorsulásához, a szerkesztőségi kézi munka lényeges csökkentéséhez vezet. A Harris-Intertype Corporation elektronikus rendszere lehetővé teszi a kéziratok gyors átszerkesztését és korrigálását. A lyukszalagon betáplált szöveg megjelenik a katódsugárcsöves készülék képernyőjén. Az előtte ülő szerkesztő átjavítja, lerövidíti, kiegészíti a szöveget, s a végleges szöveg, újabb lyukszalagon a szedőgépbe kerül. A tipográfiai és szedéstechnikai utasításokat a berendezést vezérlő számítógép hajtja végre. A fejlődés másik irányának képviselői, Marschall McLuhannal egyetértésben, azon a véleményen vannak, hogy a grafikai rögzítést előbb-utóbb teljesen kiszorítják az audiovizuális elektronikus információs eszközök. Ilyen körülmények között az újságok csak úgy maradhatnak fenn, ha maguk is alkalmazzák az elektronikus kommunikációs eszközöket. A sajtónak nem kell ragaszkodnia a sokmilliós lappéldányok papírra nyomtatásához és körülményes terjesztéséhez. Az újságot éppúgy a lakásba közvetíthetik, mint a rádió- vagy tévé-műsort. A vevőkészülék felveszi a képtávíróhoz hasonlóan közvetített újság fakszimileképét és rendes papírra lenyomatot készít róla. Japánban már készítettek ilyen újságnyomó házi vevőkészüléket. Akármilyen is lesz a holnap újsága, feladata a többi tömegkommunikációs eszközzel együtt, hogy rendszerezze és fogyasztásra alkalmassá tegye a mind hatalmasabbá váló információáradatot. (fg) •1-Ha az utolsó néhány ezer év történelmét áttekintjük, nyugodtan mondhatjuk, hogy a ló más állatfajjal össze sem hasonlítható hatást fejtett ki az ember életére. A vándorló, vadászó ember mozgása meggyorsult a ló segítségével; könnyebb és gyorsabb lett a helyváltoztatás. Az ember nagy területeket járt be, addig ismeretlen vidékeket, népeket ismert meg. A világtörténelem legjelentősebb népmozgása, a népvándorlás során Ázsia hatalmas pusztaságairól lovas népek indultak nyugat felé. Ezek a népek — így közöttük Attila hunjai és a honfoglaló magyarok — kis testű, szívós, igénytelen lovakkal közlekedtek, a harcosok mindegyike tartalék lovakkal haladt, váltani tudott, így rövid idő alatt nagy távolságokat járhattak be. A ló évtizedekig az egyetlen közlekedési eszköz volt. Igen nagy volt a katonai jelentősége is. A római birodalomban a lovasság még alárendelt szerepet játszott. A légiók gyalogosok voltak, a lovasság inkább hírvivő, felderítő szerepet kapott. A római birodalom a mai Angliát is bekebelezte. Először Julius Caesar, később Caligula és Claudius császárok indítottak hadjáratot a szigetország meghódítására. A britek azonban mindvégig hevesen ellenálltak, s az ellenállásban lovaik nagy segítségükre voltak. A brit nemesség harci kocsikon harcolt, melyeket erős és kitűnően betanított kis pónik húztak. Claudius is csak úgy tudott győzelmet aratni, hogy nyilas csapataival nem annyira a lovasokat, hanem inkább a pónikat céloztatta. A csata után sok ezer póni hullája borította a csatateret. A római birodalomba keletről betörő barbárok azonban nagy változásokat hoztak. A nomád népek és később a magyarok a könnyűlovas harcmodort honosították meg. Gyorsan bekerítették az ellenséges sereget, különböző irányból szemben a poroszok is könnyűlovasságot állítottak fel. A lovasság mint fegyvernem egészen a legutóbbi időkig megmaradt, hiszen az első világháborúban is nagy szerepe volt. Az intervenciósok elleni harcban Buggyonij marsall könnyűlovasai világhírűek lettek. A ló katonai jelentősége szinte döbbenetes mértékű volt Amerika felfedezése során. Az aztékok nem ismerték a lovat. A Kubából kiinduló Hernando Cortez első csapatai között mindössze tizenhat lovas volt, de ezek csatákat döncsaptak le, színlelt megfutamodásokat rendeztek, teljesen összezavarták a gyalogság hadrendjét. A nagy lovastömegeket bevető rohamoknak pedig a gyalogos sereg nem tudott ellenállni. A középkorban, nyugat felől terjedt el a nehéztestű, a páncélozást és a páncélos lovas terheit is elbíró, nehéz lovak tenyésztése. Ezek már sikeresebben tudták felvenni a harcot a keleti könnyűlovassággal szemben, mégis a könnyűlovasság szerepe évszázadokig fennmaradt. Ismeretes, hogy az osztrák örökösödési háborúban Mária Terézia színmagyar huszárságával