A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-28 / 21. szám

Tűzzel -vassal Lőrincz Gyula tárlata a Dunamenti Múzeumban Kosút 1931 — Major István portréja Képek a Dózsa György katonái c. sorozatból / gyötrelem vagy reménysugár. Paraszti portrék. Tö­mörek, nehezek, mint a föld. A sorozat befejező ké­pén Dózsa Györgyöt látjuk magasztosan és súlyo­san, igazságának hitével, lázadásának teljes büszke­ségével, erejével. Lőrincz bebizonyítja, hogy az igazi műalkotás sohasem öncélú: mindig a társadalmi haladást szolgálja, szorosan kapcsolódik egybe a va­lósággal és úgy nyilvánul meg, hogy mondanivaló­ját mindenki megértse. Nem szorul külön bizonyít­gatásra, magyarázásra. Hatása és gondolattársító ereje, ízlés- és jellemformáló. Mert mi más célja lehet, mint aktív hordozókká tenni mindazokat, akik hajlamosak arra, hogy műértők, műélvezők legye­nek. Lőrincz Gyula meggyőzően példázza, hogyan kell elhanyagolni a másodrendűt, a jelentéktelent a leg­fontosabb kedvéért. Hogyan kell a mű eszméjét összpontosítani, belső ritmusában közvetíteni. De nagyszerű példa arra is, hogyan kell az értékes hagyományokat bátor kutatással egységbe ötvözni, hogyan kell önálló megfigyelésekkel értelmezni, rea­lista alkotássá izzítani. Az itt látott rajzokból nem lehet semmit sem el­venni, áthelyezni vagy megváltoztatni. Itt minden a maga helyére került. A kompozíció igazi művé­szete ez. A téma és az alkotó, a cél és az eszköz, a tartalom és a forma egymásratalálásából keletkez­tek ezek a rajz-sorozatok. Szociográfiai és ideológiai tények érvelnek itt. A történelem két fontos jele­nete rögződik. És nem véletlen, hogy éppen akkor, amikor országszerte a CSKP megalapításának 50. évfordulóját ünnepeljük, s amikor a kosúti tragikus kimenetelű sortűz 40. esztendejére emlékezünk. Mert Dózsa a mienk is. Az ő harcát folytatja a ha­ladó emberiség. Mint ahogyan Kosúton is a paraszti erők álltak szemben a csendőrpuskákkal, hogy Dó­zséékat követve, egy jobb és igazságosabb életforma érdekében életüket áldozzák fel. A Dunamenti Múzeum kiállítása ezt példázza: a szocializmust teremtő emberiséget és vezető hőseit dicséri és megemlékezik róluk. SZUCHY M. EMIL 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom