A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-28 / 21. szám

A felszabadulás új korszak kezdetét jelentette a járás és Érsekújvár számára is. Véget ért egy vérrel és pusztulással teli gyászos időszak. Ojra megindult az élet. Kezdődött az újjáépítés s a népi demokratikus rendszer kialakítása. A kommunista párt tagjai számára befejeződött az üldöztetés korszaka, a párt újból legálisan hozzáfoghatott sorai újjászervezéséhez. Létrejött a CSKP ideiglenes járási vezetősége Oszvald Ferdinánd és Pálenyik Ferenc vezetésével. Fokozatosan hozzáfognak az üzemi és falusi pártszervezetek újjászervezéséhez. Üjvárban is hozzáfognak az újjáépítés, az alkotó munka megszervezéséhez és felkészülnek, hogy felelősségre vonják azokat, akik éveken keresztül sanyargatták és üldözték a népet. A népi demokratikus rendszer azonban nem jelentette teljes mértékben a néphatalmat. Az 1945—1948-as átmeneti időszakban a kommunistákon kívül a hatalom gyakorlásában még részt vett a burzsoázia is. A Nemzeti Front politikája szellemében összejöttek a kommunista, a szociáldemokrata és az agrárpárt képviselői, hogy kezükbe vegyék a város irányítását. Chmelár Alajos vezetésével létrehoztak egy 4 tagú bizottságot a háborús bűnösök ügyének kivizsgálására. Megalakult az államhatalom helyi szerve, a nemzeti bizottság. Ennek élére a kommunista párt képviselője, Chmelár Alajos kerül. A hatalomért folyó harcnak ebben az időszakában a burzsoázia igyekezett akadályokat gördíteni a kommunisták célkitűzéseinek megvalósítása elé. Ennek az időszaknak vetett véget a munkásosztály 1948 februárjában, amikor a kezébe vette a hatalmat s hozzálátott a szocializmus építéséhez. A februári győzelem után a kommunista párt egyesült a szociáldemokrata párttal. A pártszervezetek összevonására Érsekújvárott 1948. június 13-án került sor. E forradalmi változások betetőzését a CSKP IX. kongresszusa jelentette, amely kitűzte a szocializmus építésének alapelveit. A szocialista átalakulás Az érsekújvári járás jelenlegi formájában 1960. június 1. az új területi átszervezés óta áll fenn, miután a volt érsekújvári járáshoz csatolták a volt nagysurányi és párkányi járásokat. Jelenleg 64 község és 3 város — Érsekújvár, Nagysurány és Párkány — tartozik a járáshoz. Területe 1346,7 négyzetkilométer. Lakosainak száma 147 ezer. A mezőgazdasági termelést tekintve az érsekújvári járás Szlovákia, de azt is mondhatnánk, egész Csehszlovákia legfontosabb járásai közé tartozik. Csaknem 110 000 hektár mezőgazdaságilag hasznosított területtel rendelkezik. Kedvező a felszíne, (kevés az erdő és a beépített terület), talaja termékeny (a legtöbb napsütést kapja az egész országban). Ezek s egyéb más tényezők is arra mutatnak, hogy a járás valószínűleg a jövőben is a mezőgazdasági jellegű járások közé fog tartozni, bár ipara is rohamosan fejlődik. A CSKP IX. kongresszusa többek között kitűzte a mezőgazdaság kollektivizálásának feladatát. Ez a járás kommunistái számára hosszabb időre meghatározta a munkát: harcot kell folytatni a parasztság gondolkodásának megváltoztatásáért, meggyőzni minden parasztot a szövetkezeti gazdálkodás gondolatának helyességéről. Az érsekújvári járásban a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás megszervezésének fő időszaka az 1949—1956-os évekre esik. Persze minden kezdet nehéz: megindult a mezőgazdasági termelőeszközök és az állatállomány összpontosítása, de ugyanakkor nem Voltak megfelelő raktárak, istállók, gépek stb. A kezdeti termelési eredmények átlagosak voltak. Csak néhány olyan szövetkezet, amely gyorsan átesett a szervezési nehézségeken, tudott jobb eredményeket felmutatni. Az ötvenes évek végén a járásban már lényegében befejeződött a mezőgazdaság kollektivizálása és megindult a szövetkezetek fokozatos megszilárdítása. A hatvanas években a járás szövetkezeteiben minőségi változások következtek be. A szövetkezetek gazdaságilag megerősödtek, beruházásokat hajtottak végre, (raktárakat, közös szérűket, majorokat, istállókat létesítettek) és ez hozzájárult ahhoz, hogy a hatvanas évek vége felé a termelés olyan magas szintet ért el, amilyenre a legidősebb parasztok sem emlékeztek. Ugrásszerű előrehaladás mutatkozik a növénytermelés terén, különösen az utóbbi tíz év folyamán. Átlagos hektárhozamok: 1961 — búza 23 q, ároa 21 q. kukorica 24,5 q, cukkorrépa 247.7 q; 1969 — búza 34.9 q. árpa 31.97 q, kukorica 45.7 q. cukkorréna 402.8 q; 1970 — búza 32.3 q. árpa 32.8 q, kukorica 46.5 q, cukkorrépa 407.2 q. Ahhoz, hogy a búzafélék hektárhozámban ilyen előrehaladás következett be, a szovjet nemesített fajták — Mironovszkaja 808 és Bezosztája 1 — járultak hozzá. Így történhetett meg, hogy a járásban 1967-ben először sikerült túllépni a 30 métermázsás hektárhozamot. Egyes szövetkezetek még jobb eredményeket értek el. Tgv például Nagysuránvban 49.52 q. Nagykéren 42,83 q, Cerníkben 42.30 q volt búzából a legmagasabb hektárhozam. Árpában csehszlovák nemesített fajták. a Jantár, a Diamat és a Dvoran törtek előre, A kukoriqatermelés terén a járás áll az első helyen a köztársaságban. Bár a 37 métermázsás hektáhozam nem volt a legrosszabb, a járás mezőgazdái nem érték be ezzel az eredménnyel. A kukoricatermelés fokozásában az 1969-es év jelentett előretörést, amikor is az átlagtermés elérte A múzslai egységes földmüvesszövetkezet gazdasági udvara Negyedszázad a szocializmus szolgálatában a 45 q-t. A köbölkúti (Gbelce) szövetkezet által elért 72 mázsás és a nagysurányi szövetkezetben elért 67 mázsás hektárhozam mutatja, hogy reális lehetőség van a terméshozam további fokozására. Az állattenyésztés területén a szövetkezetek az elmúlt időszak alatt szintén szép eredményeket értek el. Az állatállomány összpontosítása idején sok beteg, tébécés állat került a közös istállókba. Az anyaállatok kicserélése hosszú időt vett igénybe, miután beteg volt az összállomány 60 százaléka. Ennek kicserélése 1967-ben befejeződött. A járás szövetkezeteinek egyik legfőbb feladata volt, hogy belátható időn belül elérjék az évi 3000 literes fejési átlagot. A sertéstenyésztés terén jobbak voltak az eredmények. A súlygyarapodás az elmúlt években megkétszereződött, mert elegendő szemestakarmány áll a szövetkezetek rendelkezésére. Egyre nagyobb méreteket ölt a mezőgazdasági munkák gépesítése. A legégetőbb feladatok közé tartozik viszont az állattenyésztéssel kapcsolatos munkák további gépesítése, ami sok beruházást igényel, hogy alkalmazni lehessen a nagyüzemi termelési technológiát. A szocialista nagyüzemi termelés egyszer s mindenkorra győzedelmeskedett a járásban. A szövetkezeti dolgozók helyzete évről évre javul. Egyre több olyan szövetkezet van a járásban, ahol a tagok jövedelme eléri az iparban dolgozók jövedelmét. Ma már a szövetkezeti parasztság érdeke megegyezik a munkásosztály érdekeivel. A falu fejlesztése és magasabb kulturális szintre való emelése ma már a szövetkezetek vezetőségeinek szívügye, mivel a gépekhez fiatalokra van szükség, akik fiatal éveiket másként akarják eltölteni, mint egykor apáik. Az évszázados lemaradás behozása Mint már említettük, az érsekújvári járás gazdasági életében a legjelentősebb szerepet a mezőgazdaság játssza, s ez a jövőben is még sokáig így lesz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elmúlt 25 év alatt nem történt semmi jelentős változás az ipartelepítés területén. Büszkén állíthatjuk, hogy az érsekújvári járásban a szocialista fejlődés elmúlt két évtizedében nagyobb arányú volt az ipartelepítés, mint az ezt megelőző száz év alatt. A volt burzsoá köztársaság nem sok pénzt fordított a járás iparosítására. Igyekezett fenntartani Szlovákia gazdasági elmaradottságát, így biztosítva olcsó munkaerőt a cseh ipar számára. Ezek a tényezők nem tették lehetővé,