A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-05-21 / 20. szám
Kedves olvasóink, minden számunkban három híres személyiség — politikus, alkotóművész, tudós — arcképét közöljük. Ki kell találni ezeknek nevét, vagy valamelyik alkotásuk címét. A szerencsés megfejtők között számonként 150.— korona jutalmat sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amit a megfejtéshez csatolni kell. A nyertesek névsorát havonként közöljük. 1. Fraáo Krár Szlovák költő és regényíró, népművész és politikus, a szocialista realizmus tudatos képviselője. Regényei a szlovák nép érzésvilágának, gondolkodásának átalakulását ábrázolják és a proletárnemzetköziség eszméjét szolgálják. Műveinek nagy része magyarul is megjelent. Kérdés: Nevezze meg egyik híres regényének címét. 2. AJekszej N. Tolsztoj Szovjet-orosz író, a szovjet irodalom kiemelkedő egyénisége. Még az emigrációban kezdett dolgozni az októberi forradalom Oroszországát bemutató nagyszabású regénytrilógiáján. E műben az orosz nép sorsát mutatja meg a forradalom és a polgárháború éveiben. Másik nagy műve történelmi regény, melyen 16 évig dolgozott, de a halála megakadályozta a befejezésben. Kérdés: Nevezze meg egyik regényének címét. 3. Thomas Mann A XX. század egyik legnagyobb realista német Írója. Nobeldíjas. 1933-ban a hitleri Németországból önkéntes száműzetésbe vonult, Svájcban majd az USA-ban telepedett meg. Tanulmányaiban fáradhatatlanul küldött a fasizmus ellen. 1949-ben az NDK Goethe-díjával tüntették ki. Nemegyszer felemelte szavát a világbéke és a békés együttműködés érdekében. Valamennyi jelentősebb műve magyarul is megjelent. Kérdés: Nevezze meg egyik regényének címét. 4 Versenyszelvény Khmits Lajos munka közben Csambálné Film készül a kosúti eseményekről Felszántotta cscndőrgolyó a kosúti főutcát Vetett bele, vetett bele véres pünkösdi rózsát. A Szlovák Filmvóllalat kisfilm stúdiója a párt megalakulása 50. évfordulójónak tiszteletére pályázatot hirdetett a párt harcát a leghűbben visszatükröző filmnovellákra. Klimits Lajossal, a Csehszlovák Rádió Magyar Szerkesztőségének rendezőjével beszélgetünk: — Én nem is hallottam erről a pályázatról — mondja. — Egy ismerősömtől tudtam meg, s azt is, hogy holnapután lejár a határidő. S ekkor eszméltem rá, hogy én már több ilyen témát feldolgoztam a rádió részére!... Miért ne próbálkozhatnék meg akkor egy filmnovellával?... Éjjel-nappal dolgoztam. Viszont nem olvastam a pályázati feltételeket, nem tudtam, hogy a pályázat jeligés, így nyugodtan ráírtam a nevem és három példányban legépelve leadtam a kész filmnovellát. Azután vártam, hogy mi lesz az eredmény, lassan meg is feledkeztem az egészről. Annál nagyobb volt a meglepetésem, s mit tagadjam, az örömem is, amikor levelet kaptam, hogy a bíráló bizottság döntése alapján Kosúti című filmnovellámat 3. díjjal jutalmazták, és úgy osszam be az időmet, hogy 1970. november 11-én délután két órakor meg tudjak jelenni a Szlovák Filmvállalat igazgatóságán, a dijak kiosztásánál. November 11-én aztán megtudtam a vezető dramaturgtól, Urc Rudolftól, aki a bíráló bizottság elnöke volt, hogy díjnyertes művem semmivel sem rosszabb az ismert filmesek pályaműveinél, sőt van benne valami újszerű szerkezet, ami eltér a többiekétől és ezért ő maga vállalja velem a film elkészítését. Közben megtudtam azt is, hogy a filmstúdió igazgatója, Malíéek mérnök a négy díjnyertes té-Ebben a házban ítélték el Major István elvtársat mával nagyon elégedett volt. Nemrégiben arról is értesültem, hogy a négy díjnyertes film közül egyedül az én filmem forgatását kezdték meg, s lassan mór be is fejezik. — A film címe? — Kosúti sortűz (Vystrely v KoSútoch). — Csupa színész alakítja majd a szereplőket? — Nem. A sortűz egyik sebesültje is szerepel majd benne, Csambál Józsefné, szül. Pszota Erzsébet. De szerepel — statisztaként — sok kosúti lakos is. Csambálné először félt, s a világért sem akart ráállni, hogy őt filmezzék: „Nagyon kosútias a kiejtésem!" De azután mégiscsak meggyőztük. S a kosúti kommunisták nótáját valószínűleg Kovács Lajos énekli. — És mikor kerül a film bemutatásra? — 1971. március 15-én kezdődtek meg a külső felvételek, remélem, hamarosan el is készül, s elkerül minden faluba, minden városba. A nagyfilmek előtt fogják vetíteni. Eljártam a próbákra és elégedett vagyok a szereplőkkel. Ezzel a témakörrel akarok továbbra is foglalkozni. Bizonyítani akarom, hogy a csehszlovákiai magyar irodalomnak ez a legbiztosabb útja. Ez országépítő hagyomány, mivel a CSKP megalakításából, harcaiból a magyar kommunisták is tevékenyen kivették a részüket, és ez az a tradíció, amire a legbüszkébbek lehetünk. — További terveid? — Májusban mutatják be Dunaszerdahelyen (Dun. Streda) Véres pünkösd című drámámat. Tízéves drámaírói kísérleteimet nem tartom irodalmilag érett műveknek. Az első a Véres pünkösd, amivel elégedett vagyok. Ezzel a darabbal kezdtem terveim megvalósítását. N. LÄSZI.0 ENDRE Kicfoda * micfoda -