A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-16 / 19. szám

Cesare Lombroso (1836—1909) olasz orvos és antropológus a torinói egyetemen volt a lélektan és törvényszéki orvostan tanára. Az ő nevéhez fűződik a bűnügyi antropológia megteremtése. Nagyszámú megfigyelés alapján állította fel híressé vált elméletét, mely szerint az emberiség testalkatilag rendellenes tagjai közül kerülnek ki a bűnözők, prostituáltak, elmebetegek stb. A Lombroso-elmélet szerint a rendellenes test- és koponyaalkatú egyének alacsonyabb erkölcsi értékkel rendelkeznek. Ezeket fejtegeti „L'UOMO DELINQUENTE" című, 1876-ban megjelenő fő munkájában. Szükséges a fenti tények felsorolása, mivel a kérdésben járatlanok, vagy csak kevésbé jártasak esetleg félremagyarázhatják a kromoszómák és a bűnözés közötti összefüggés lényegét. Ismeretes, hogy az öröklődés anyagi alapját a sejtek magvában jelenlevő kromoszómák, illetve az ezekben jelenlevő DNS (dezoxiribonukleinsav) óriásmolekulák képezik. Hosszú és nemegyszer nagy vargabetűket leíró utat kellett megtennie az örökléstannak (a genetikának), míg eljutott ehhez a következtetéshez. Volt idő (nem is olyan rég), midőn egyesek tagadták a kromoszómák reális létét is, s méginkább azt, hogy az öröklődésnek jól meghatározott anyagi alapja van. Tették pedig ezt akkor, mikor a kutatók egész sora már igen közel járt ahhoz, hogy kétségtelen bizonyítékokkal támassza alá az öröklődés kromoszóma-elméletét. Napjainknak ez az igen nagy horderejű felfedezése más, igen érdekes megállapodásokkal egészül ki. Sok rendkívül alapos vizgálat során arra a megállapításra jutottak, hogy a bűnösök bizonyos csoportjainál, típusainál a kromoszómák rendellenessége áll fenn. Az ember testét felépítő sok milliárd sejt két csoportba sorolható: testi seja leány- és fiúgyermekek aránya szintén 50—50 százalékos. Más szóval, az Y kromoszóma a „férfiasságot", az X nemi kromoszóma pedig a „nőies" jellegeket határozza meg. Előfordul néha-néha, hogy a csírasejtek fejlődése során olyanok is kialakulnak, amelyek nem egy, hanem két nemi kromoszómát tartalmaznak, akárcsak a testi sejtek. Ha ezek részt vesznek a megtermékenyítésben, akkor olyan egyének fejlődnek ki, akiknek testi sejtjeiben fölös számú nemi kromoszóma lesz, és következésképpen nem 46, hanem 47, ritkábban jedig 48 kromoszómájuk lesz. Ez a fölös számú kromoszóma elegendő ahhoz, hogy a szervezetben különböző rendellenességek fejlődjenek ki. Igy azok a férfiak, akiknek 47 testi kromoszómájuk van és három nemi kromoszómájuk XXY-nal jelzett (azaz egy „nőies" jellegű kromoszómával több van, mint kellene), az úgynevezett Klinefelter-klinikai tünetcsoporttal (szindrómával) jellemezhetők. E férfiaknál nőies jellegek alakulnak ki (nőies szőrzet, fejlett emlők, sorvadt herék, nemzőképtelenség stb.), de általában szellemileg normálisak, sőt egyes esetekben kimondottan Intelligensek. Azok a férfiak, akiknek 47 kromoszómájuk közül a három nemi kromoszóma XYY, azaz egy fölös számú „férfias" jellegű is van, „szuperférfiakként" könyvelhetők el. Ezeknek testi jellegeik erősen férfiasak, testmagasságuk nagyobb, mint az átlagos, tek és csírasejtek. A testi sejtek magvában normálisan 46 darab kromoszóma van. A kromoszómák alakja és nagysága változatos ugyan, páronként mégis azonosak. Ezért szoktunk 23 pár különböző felépítésű kromoszómáról beszélni. A kromoszóma-párok egyik tagja anyai, a másik pedig apai eredetű. A 23 kromoszóma-párból az egyik különleges helyet foglal el mind alak, mind pedig funkció szempontjából. Ezt a kromoszóma-párt nemi vagy szexuális kromoszómának nevezik, ellentétben a többi 22 pár testi kromoszómával. Az embernél, mind a férfiaknál, mind a nőknél, normális körülmények között csupán egy pár, azaz két nemi kromoszóma található. Ezeket a férfiaknál XY-nal, a nőknél pedig XX-el jelöljük. Közismert dolog az is, hogy a csírasejtek (a petesejtek és az ondósejtek) a testi sejtekre jellemző kromoszóma-számnak csak a felét tartalmazzák, azaz 46 darab helyett csak 23-at. A 23 darab közül 22 testi kromoszóma és egy nemi kromoszóma. Ez utóbbi a petesejtek esetében mindig X-szel jelzett, az ondósejtek kb. 50 százalékánál X, a másik 50 százalékánál pedig Y nemi kromoszóma. Mi történik a megtermékenyítéskor? Ha a petesejtet egy olyan ondósejt termékenyíti meg, amely X nemi kromoszómát tartalmaz, akkor a megtermékenyült petesejtből női egyed (leánygyermek) fog kifejlődni 44+XX kromoszóma-összetétellel, ha viszont a petesejtet Y nemi kromoszómát tartalmazó ondósejt termékenyíti meg, akkor férfi egyed fejlődik ki a megtermékenyített petesejtből. Mivel mindkét lehetőségnek 50—50 százalékos esélye van, nagy általánosságban 18 hót