A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-07 / 18. szám

Hét tandcf Egészség - betegség Mellhártyagyuiladás (pleuritisz) Száraz és izzadmányos válto­zata van. Legtöbbször a mellkasi szervek megbetegedéséhez társul, tehát a tüdő különböző gyulla­dásos folyamatainak következmé­nye. Gyanúja akkor merül fel, ha mellkasi szúró fájdalom társul az egyes légvételekhez. A betegséget elsősorban kopogtatással és hall­gatódzással, másodsorban rönt­genvizsgálattal állapítják meg. Ahhoz, hogy a mellhártyagyulla­dás meggyógyuljon, elsősorban a kiváltó okot kell megszüntetnie az orvosnak. A minden előzetes betegség nél­kül, magas lázzal és nehézlégzés­sel kezdődő ún. 'izzadmányos mellhártyagyulladás lényege, hogy a mellhártyák két lemeze között folyadék gyűlik meg, amely nagy mennyiségű is lehet. A betegsé­get szinte kivétel nélkül tbc-bak­térium okozza. Ezért napjaink­ban az ilyen beteget tbc-gondo­zók, illetőleg a tüdőgyógyintéze­tek látják el és kezelik ugyanúgy, mint minden más tbc-s beteget. Kert Az a jó házikerti gyümölcsös, amely az év minden szakában tesz valami finom gyümölcsöt gazdája asztalára. Ez azonban csak a fajták jó összeválogatásá­val érhető el, ezért nem az „áru­gyümölcsösök néhány nagy faj­táját", hanem elsősorban a bő és sokféle választékot jelentőket so­roljuk fel. A gyümölcsfákat törzsalakjuk szerint különböző csoportokba so­roljuk: a magas törzsű fa törzse 180—220 cm, térigénye 10—15 m; a közepes törzsűé 120—160 cm, térigénye 8—12 m; az alacsony törzsűé 60—100 cm, térigénye 5— 7 m; a bokorfáké 40—50 cm, té­rigénye 4—6 m. Mivel pedig a fák alakja térigényüket (ültetési távolságukat) megszabja, ezért kisebb méretű kertben a jobb térkihasználás és a nevelés köny­nyebbsége miatt elsősorban a fél­törpe alanyra oltott alacsony tör­zsű és bokorfák ültetése indokolt, amelyeknek a vad alanyra oltott közepes és magas törzsű fákkal szemben még az a további elő­nyük, hogy évekkel előbb fordul­nak termőre. Ha tehát ugyanazon a fajtán belül magas, közepes, alacsony törzsű és bokorfák kö­zött választhatunk, akkor feltét­lenül az alacsony törzsű vagy bo­korfát válasszuk. Van természete­sen olyan gyümölcsfa is, amelyik törzsmagasságától függetlenül ha­talmas koronát nevel (dió), ezért ilyen fát csak abban az esetben ültessünk, ha fokozott térigényét (ültetési távolság 12—20 m) ker­tünkben biztosítani tudjuk. Faj­tán belüli választék esetén a ma­gas törzsű fák ültetése csak köz­lekedési szempontból (utak men­tén), vagy árnyékadás miatt in­dokolt. Gyógynövények Acsalapu Közönséges acsalapu, kalapla­pu, nagy szattyú. Petasites hybri­dus Sch. (Petasites officinalis Mnch). Fészkesvirágzatúak csa­ládja (Compositae). Hegyvidéki patakok mentén, forrásos, vizenyős helyeken ter­mő. kétlaki, évelő növény. Gyökértörzse hengeres, he­lyenként csomós, amely gyakran üreges, fás, kívül barna, belül fe­héres színű; belőle hosszú, egé­szen ujjnyi vastag tarackszerűen kúszó gyökerek erednek. Szára tőkocsányszerű, csak pikkelyleve­lek vannak rajta. Virágzata a le­velek megjelenése előtt fejlődik. Termős virágzata a nyílás kezde­tén 20—30 cm magas, majd ter­mésérésig a szára 1 méterig is megnyúlik. Csúcsán a fészkes vi­rágzatok nagy fürtben állnak; a virágok hússzínűek. A porzós vi­rágzat az előbbinél kisebb terme­tű; virágai többnyire fehérek. A levelek tőállásúak, nyelük 50—70 cm hosszú; lemezük kerek, szív alakú, átmérőjük gyakran a fél métert is meghaladja, szélük egyenlőtlenül fogazott, felszínük sötétzöld, fonákuk szürkésmoly­hos, erezetük tenyeres, nyelükbe három főér fut össze. A levélnyél belső oldala mélyen csatornás. Március-április a virágzás ideje. A növény legfeljebb 5 cm-es hosszú nyélrésszel gyűjtött fej­lett, ép levelei (Petasitidis foli­um), valamint az ősztől tavaszig gyűjtött gyökérzete (Petasitidis ra­dix) adják a drogot. A friss leve­lekből kb. 6 kg, gyökérzetből pe­dig kb. 5 kg szükséges 1—1 kg száraz áru előállítására. A gyökérdrog kb. 3% inulint, 2% pektint, kolint, egy glikozi­dát, keserűanyagot, nyálkát, cser­anyagot, kevés illó olajat, zsírt és szénhidrátot tartalmaz. Hatása nyálkakiválasztást elő­segítő, izzasztó és köhögés-csilla­pító. Teáját légzőszervi megbete­gedések ellen, főleg pedig asztmás bántalmak enyhítésére, a légzés könnyítésére használják ered­ménnyel. Főzetét külsőleg torok­gyulladás ellen öblögetőül is al­kalmazzák. A levéldrog a gyökérdrogét megközelítő hatóanyagokon kívül főleg sok nyálkát tartalmaz. Teá­ja köptető, izzasztó, ideges fejfá­jást, migrént szüntető háziszer. A friss leveleket a népi gyógyá­szatban gyulladások és kelések borogatására is használják. Az acsalapu nem tévesztendő össze a martilapu és a bojtorján­lapu gyógynövényekkel. Virágsarok Virágóriás A világ legnagyobb virágai a szumátrai erdőkben nőnek és „király virágnak" nevezik őket. A dió nagyságú bimbóból óriási virág fejlődik ki, súlya 16—18 ki­ló, átmérője pedig nagyobb egy méternél. A virág közepén nap­raforgóra emlékeztető, hatalmas, kerek tányér található, melynek csak öt szirma van. E királyi vi­rágnak nincsenek sem levelei, sem gyökerei: más növényeken élősködik. „Uralkodói mivoltát" nem cáfolja meg. Konzervvirág Vegyünk egy konzervnyitót, nyissuk ki a konzervet, naponta öntözzük meg tartalmát: egy hó­nap múlva gyönyörű virágzó nö­vényünk lesz. Az elmés talál­mány a japánoktól ered. Úgyszól­ván valamennyi japán áruházban vásárolható „konzervvirág". A konzervdobozban található a vi­rágmag és a megfelelően előké­szített, tápsókkal dúsított föld. A konzervvirágok hat fajtája kap­ható, és általában egész éven át nyílnak. Vadászat Budapesti vadászati világkiállítás A rendőrség négy napot a ku­tyáknak szakított ki szeptember 11—12, illetve 18—19 között. Az Ebtenyésztők Nemzetközi Szövet­sége (FCI) védnöksége alatt a Vadászati Világkiállítás terüle­tén nagyszabású nemzetközi ku­tyakiállításra kerül sor, vala­mennyi fajta számára. A kiállí­tásnak egyébként az lesz az érde­kessége, hogy a négylábúak ez­úttal a „Világgyőztes" címért is versenyeznek. Trap és skeet A világ fennállása óta először lőhetnek a világ koronglövői a golyóbis nagydíjáért. A két ko­ronglövő számban; trap és skeet, valamint futóvad-számban ren­deznek versenyt. A skeet és fu­tóvad-lövészetre szeptember 3— 4—5-én a Balatonfelvidéki Erdő-és Fafeldolgozó Gazdaság gyenes­diási pályáján, a trap számaira a Nitrokémia Vállalat balatonfűzfői pályáján szeptember 6—7-én ke­rül sor. Állatvilág Hasznos madaraink 2. A fakopáncs Egyéb neve: tarka harkály, fa­kopogtató, favágó stb. Igen buz­gón kopácsoló madár, serényen szálldos fáról-fára, alulról fölfelé kúszva vizsgálgatja a fák kérgét, hogy a pondrókat vagy a bujkáló bogarakat kiácsolja és hosszú, he­gyes nyelvére felpeckelje. A har­kály munkálkodása, a fák tövén elszórt forgáccsal figyelmezteti a jó gazdát a fa betegségére. A fa­kopáncs ügyesen búvik, embert látva mindjárt a fa ellenkező ol­dalára kúszik. Fekete, fehér és égővörösen tarka színéről hamar felismerhető. Odvát fákba vágja, a bebúvó lyuk kerek és éppen hogy beereszti a madarat. Fészek­alja négy, ritkán hat finom héj­jú, fényes, hófehér tojás. Tavasz­kor pergő dorombolást végez a száraz ágakon. Bélyegsarok Beethoven születésének 200. év­fordulója alkalmából, más orszá­gokhoz hasonlóan Bulgária is ki­adott egy szép emlékbélyeget, melyet itt mutatunk be. Az újdonságok közül a követ­kezőket említjük meg: Argenti­na : gyermekjótékonyság, bélyeg­pár. — Ausztria: a kereskedelmi kamarák XXIII. nemzetközi kong­resszusa, 3,50 schillinges bélyeg. — Bermuda: turisztika, négy bé­lyeg. — Japán: teknősök, négy érték. — Franciaország: vitorlás hajó ábrájával 80 c. bélyeg. — Kamerun: ipari létesítmények, három címlet. — Kanada: Ernest Rutheford atomfizikus születésé­nek centenáriumára emlékbélyeg. Ábra: az atomrobbanásnál felvil­lanó fény. — Kuba: meteorológiai világnap, négy bélyeg. — Szovjet­unió: három hős arcképével 4 kopekes bélyeg, és népi táncok ötértékű sor. Az egyik legnépszerűbb motívu­ma: a világűr meghódításának eredményeiről beszámoló bélye­gek gyűjtőinek albuma a leg­utóbbi időben sok érdekes bélyeg­gel gyarapodott. A Német De­mokratikus Köztársaság a szovjet űrkutatás tízéves jubileumának nyolc bélyegből álló sort szentelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom