A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-05-07 / 18. szám
Mit tudunk a hónapokról? MÁJUS A régi római naptár harmadik hónapja volt. Ovidius szerint Romulus utasítására az öregek (latinul: majores) tiszteletére rendelték. Más hagyomány szerint Mája, a szaporodás, a sarjadó természet védő istennője volt a névadója. A rómaiak sertést áldoztak Mája tiszteletére és fiával Mercurisszal, a kereskedelem istenével közös ünnepein különösen a kereskedők kérték a segítségét. A régi magyar kalendáriumok Pünkösd havának nevezik. A ma is szokásos pünkösdölés népi játéka, amikor ünneplőbe öltözött kislányok járnak házról házra énekelve, táncolva — a régi termékenység-varázslat emlékét őrzi. „Mi van ma, mi van ma, Piros Pünkösd napja, Hónap lössz, hónap lössz A második napja. Jó legény, jó mög fogd Lovadnak kantárját, Ne tipögje, ne topogja A pünkösdi rúzsát." Ilyen és ehhez hasonló dalok eléneklése után felemelik a fehér ruhába öltözött kislányt: „ekkora legyen a kendtek kendere" szól a köszöntés. A néphagyományok majális ünnepe, a májusfa állítása a természeti vallásokban is szereplő örömünnep, a téli rabságból felszabadult természet üdvözlése. A pünkösdi király és királyné választás régen díszfelvonulással, erőpróba versenyekkel rendezett ünnepség volt. A megválasztott pünkösdi király egy ideig mentes volt a közmunka alól és italszámláját is a község fizette. Május hónap állatövi jegye az Ikrek. Történetét a görög mitológia így mondja el: Kasztór és Polüdeukész (a rómaiaknál: Castor és Pollux) ikertestvérek voltak, Zeusz és Léda gyermekei. Az ő testvérük volt a szépségéről híres Heléne is. Az ikrek — akiket dioszkuroknak is neveznek — annyira ragaszkodtak egymáshoz, hogy amikor Kasztór párbajban elesett, Polüdeukész arra kérte Zeuszt, vegye ki őt is a világból. A főisten meghallgatta fia kérését és azóta a testvérek mint ikercsillagok fénylenek az égen. A történetben szereplő Heléna, a „világ legszebb asszonya" Menélaosz spártai király felesége volt. Páris, trójai királyfi elrabolta. Emiatt tört ki a trójai háború. A tiz esztendeig tartó ostromot, Trója bukását és a görög hősök hazafelé tartó viszontagságait írta meg Homérosz görög költő az Iliász és az Odüsszeia című műveiben. A két ép osz a világirodalom leghíresebb müvei közi tartozik. A mitológia görög szó, a különféle népek hitregéinek (hitrege görögül: mítosz) az Istenekről, isteni származású hősökről szóló csodás történeteknek a gyűjteménye. A római mitológia számos rokon vonást mutat a görög mitológiával, hit- és istenvilága nagyrészt annak mintájára alakult át. Ezért görög-római mitológiáról szoktunk beszélni. léhot Szerkesztőségünk az András utca egyik négyemeletes házának második emeletén, szép, tágas helyiségekben volt. Főszerkesztőnk, Emo Bohúft viszont a legutolsó és egyben legkisebb szobában ült. Itt hatalmas feketén fénylő asztal terpeszkedett, az utca felőli falon az ablak mellett Votrubának egy tátrai tájképe díszlett, a szoba közepén szemben az ajtóval kis kerek asztalka két fotellel, a szoba hátsó falánál hatalmas fekete szekrény, itt kapott helyet az irattár, tetején az „italtár". Főszerkesztőnk ugyanis itt tartotta a hazai szilvóriumot. Természetesen kizárólag becses vendégek számára. A főnöki szoba előtti valamivel tágasabb szobában jómagam üldögéltem, még előbbre, a nagyteremben a kollégák unták magukat, a két elülső helyiségben dolgoztak a segéderők. Vagyis röviden: szerényen éltünk, de nem mondhatnám, hogy rossz lett volna sorunk. Ezen a hideg téli délutánon is, mikor már teljesen egyedül maradtam, én sem a Vidám Üjság anyagán törtem a fejem, hanem a krakkói egyetem nagytudású volt diákjának, Horváth Gerőnek történetét kopogtattam egy jó öreg írógépen. Ez a Horváth Gerő vitéz katona volt, s Báthory István erdélyi fejedelem lengyel király háborúiban tüntette ki magát. Hát ennek a Horváth Gerőnek volt valami varázstükre, mely a tárgyakat, a vidéket és az embereket egyaránt más irányban mutatta, mint ahol a valóságban voltak. Már akkor is dívott az emberrablás, igaz, abban az időben nem a tupamarók, hanem rablólovagok hurcolták hegyi várukba az áldozatot. Ez történt Thököly leányával is, mikor egyszer anyjával útban volt Erdély felé. A lányt Horváth Gerőnek varázstükre segítségével sikerült kiszabadítania börtönéből és a rablók karmaiból, mert a várból az ellenség ellen kirohanó rablókat a varázstükör más irányba vezette, az ostromlók hátbatámadták a rablókat, lekaszabolták őket, s kiszabadították Thököly leá: Zerge• lesen • aMagas: Tátrában nyát és a többi dámát. Horváth Gerő már régóta szerelmes volt a Thököly lányba, de az öreg Thököly csak úgy akarta neki adni leányát, ha a Magas-Tátra egyik megközelíthetetlen sziklaormán tündöklő zöld karbunkuluskövet lehozná lányának nászajándékul. Már éppen ott tartottam a rege elbeszélésében, hogy Horváth Gerő felküzdötte magát erre a toronyszerűén kiugró sziklaoromra, megkaparintotta a karbunkulust, de fényétől megtántorodva a drágakővel együtt lezuhant a feneketlen tóba. Már nem sikerült leírnom, hogy a tó vize a karbunkulus fényétől megzöldült és a nép azóta nevezi Zöld-tónak, mert minden emberi számítást meghazudtolva a szerkesztőségbe betoppant Emo Bohúft, a főszerkesztőnk. Megállt az asztalomnál és mintha csak egy megkezdett beszélgetést folytatnánk, rámkérdezett: — Mondja, kolléga úr, tudja maga, mi az a rupicapra tragus?