A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-25 / 16. szám

I \ 1971. IV. 25. ÁPRILIS V 25 Márk H 26 Ervin K 27 Zila, Marianna Sz 28 Valéria Cs 29 Péter P 30 Katalin MÁJUS Sz 1 A munka ünnepe munkásmozgalmi krónikájából 1931. április 29-én zajlott le a Szovjetbarátok Szövetségének alakuló közgyűlése. E népszerű s többször betiltott proletár tömegszervezet a Szovjetunió megismertetését és a Szovjetunió népeivel való barátság ápolását, elmélyítését tekintette íő céljának. Ezt cserelátogatások lebonyolításával, művészek és együttesek vendégszereplésének szervezésével, kiállítások rendezésével segítette elő. Gondoskodott a Szovjetunió politikai, gazdasági és kulturális életét ismertető kiadványok megjelentetéséről is. A müncheni egyezményt közvetlenül megelőző időkben a szövetség a fasizmus elleni harcot, a köztársaság védelmének ügyét szorosan összekapcsolta a Szovjetunióval való kapcsolatok megszilárdításának követelésével. 1939-ben a szövetséget betiltották. A felszabadulás napjaiban szerveződött újjá s a csehszlovák—szovjet barátságot védelmezve jelentős mértékben hozzájárult a reakció felett aratott februári győzelemhez. 1923. május 1-én alakult meg Zilinán a CSKP I. kongresszusa által elfogadott irányelvek szellemében az Interhelpo, a csehszlovákiai kommunisták ipari szövetkezete, mely az első proletárállam építő munkájának segítését tűzte ki célul. A szövetkezet tagjai úgy döntöttek, hogy Közép-Ázsiában telepednek le. 1932-ig több mint 1078 Interhelpo-tag vándorolt ki a Szovjetunióba. Az Interhelpo a Szovjetunió ipari szövetkezeteinek rendszerébe beépülve jelentős segítséget nyújtott Szovjet-Kirgizia iparosításának megalapozásában és a kirgizlai szakemberképzés megszervezésében. A szövetkezet 1943-ban szűnt meg, amikor az Interhelpo üzemei a Kirgiz SZSZK illetékes minisztériumának hatáskörébe kerültek át. 1948. május 1-ét az egész csehszlovákiai dolgozó nép közösen ünnepelte a Nemzeti Front vezetésével. Ez volt a felszabadulás utáni első egységes május elsejei manifesztáció. Kongresszus előtt Negyvenen a sok közül A bratislavai Slovnaft egyik leghiresebb munkabrigádja a „Gyíkocska" (Jaáterka). Csak ezen a néven ismerik őket az üzemben, sőt országszerte, hiszen nevükkel, fényképükkel egy időben tele volt a sajtó. A brigád kétkezi dolgozókból áll, rakodómunkásokból. A „gyíkocska" egy emelőszerkezettel ellátott rakodó targonca, ilyenekkel szállítja s rakja vagonokba a brigád a kétmázsás aszfaltos hordókat. A targonca neve egyszerűen átszállt a rakodóbrigádra. A brigádban három nő is dolgozik. A tagok átlagos életkora harminckilenc év. A pozsonypüspöki Ágh Károlyt, aki vörös kerékpárján eljött értem a kapuhoz, hogy az aszfaltgyártó üzembe kísérjen, megkérdeztem, nehéz-e a munka, amit végeznek. Nem éppen könnyű, mondotta, hiszen kétmázsás hordókat kell emelgetniük, de azért ki lehet bírni. A kereset? Átlag havi kettőezerötszáz korona. A brigádvezető elmondotta, hogy noha a kollektíva hírét, becsületét közös munkával vívták ki s ők nem szívesen emelnek ki senkit a brigádtagok közül. Szűcs Lajost mégis megemlíti név szerint is, mivel a múlt évben a targoncakezelők ostravai országos versenyén a második helyet szerezte meg, az olaszországi Padovában pedig erős nemzetközi „mezőnyben" harmadik lett... S ha ezt már elárultam — mondotta — megjegyezhetem még Figurová elvtársnő nevét is, aki mint a Vöröskereszt tagja (különben mindnyájan tagjai) huszonkilencszer adományozott vért. A brigád tagjai ezekben a napokban három évfordulót is megünnepeltek. Az első: a kollektíva megalakulásának 8. évfordulója volt. A másik két évfordulóról külön is érdemes szólni. öt évvel ezelőtt az egyik napilapban riport jelent meg a csákányi (Cakanovce) árvaház szomorú sorsú kis lakóiról. A riportot, amely megható részletességgel számolt be a mintegy hetven elhagyott gyermek sorsáról, a brigád tagjai is olvasták, javarészük családos ember. Elszomorodtak az olvasottakon, azután minden szentimentalizmust, érzelgést, fecsegést mellőzve úgy döntöttek, hogy védnökséget vállalnak a kis árvák fölött. Vezetőjük azonnal fel is vette a kapcsolatot az intézet igazgatóságával. Ennek már öt éve. öt esztendeje tart a brigád kapcsolata a csákányi gyermekotthonnal. S ez a kapcsolat, mondanom sem kell, elsősorban a szüleik által elhagyott gyermekek számára áldásos. Egyrészt anyagi támogatással jár, a brigádtagok például vashulladékot gyűjtenek s az így szerzett pénz egy részén ajándékokat: ruhát, lábbelit, játékot vásárolnak a gyermekeknek, nyaranta az üzem üdülőházában vendégelik meg őket heteken át — tehát, s ez a lényeg, társadalmi gondoskodásban részesítik az árvákat akik így érzik, hogy nincsenek elhagyatva, van, aki törődik velük. Ez volt hát a másik évforduló. A harmadik meg, amit az állami gondozott gyermekek és a brigádtagok ugyancsak együtt ünnepeltek, a csákányi gyermekotthon megalapításának 15. évfordulója volt. öt év alatt a brigád mintegy százezer koronával járult hozzá a csákányi otthonban gondozott gyermekek életének megszépítéséhez. Egyszerű, kedves emberek. Láttam őket ebéd közben, úgy ülték körül a nagy festetlen asztalt, mint egy nagy család. Van egy sereg kitüntetésük. A brigádvezető apró irodájának falát elismerő oklevelek borítják. Felsorolni is sok lenne valamennyit. Néhányat azért megjegyeztem: 1965-ben szerezték meg a szocialista munkabrigád címet; többször megnyerték az üzem környezetszépítési versenyét, számos kitüntetést kaptak az ifjúsági szervezet tagjai (a legnagyobb: nevüket beírták a CSISZ Központi Bizottságának becsületkönyvébe).— s végül: 1969-ben megkapták a „Kiváló munkáért" kormánykitüntetést. A CSKP XIV. kongresszusa tiszteletére az elsők között vállaltak új munkafeladatokat. Elhatározták: ezer tonna aszfaltot gyártanak terven felül, a vállalás pénzértéke 630 ezer korona. Az emelőtargoncákat ún. szocialista gondozásba veszik, vagyis egy évvel meghosszabbítják élettartamukat, amivel nyolcvanötezer koronát takarítanak meg. Ezer ingyenes munkaórát dolgoznak le munkahelyük szépítési akciójában. Háromszáz tonna vashulladékot gyűjtenek (240 ezer korona értékben). Kettőszázötven óra társadalmi munkával rendbehozzák a csákányi gyermekotthon játszóterét. Húszezer korona értékű ajándékkal lepik meg a gondozott gyermekeket. • Ennyit röviden a brigádról. Munkafegyelmük, az előző években elért eredményeik, jó közösségi szellemük, úgy érzem, nem hagy kétséget afelől, hogy kongresszusi felajánlásaikat is hiánytalanul teljesítik. —zsélyi-Gubran brigádvezető és Szűcs Lajos, a legjobb targoncakezelő — meg a targoncáik A „Gyíkocska" A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja. — Főszerkesztő Major Ágoston. — Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók C 398. — Telefon: főszerkesztő 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. — Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p., Kort ice. - Előfizetési díj negyed évre 39,- Kős, fél évre 78,- Kés, egész évre 156,- Kés. - Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon P. Havran, a 24. oldalon Tóthpál Gyula felvétele