A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 2. szám

( Az ember könnyen azt hihetné, hogy húsz kilométerre a Nagy várostól — amely főváros Is. a kultúra tárháza, színházakkal, mozikkal, hangversenyteremmel stb. — nem is történik semmi említésre méltó a kultúra területén, hi­szen aki szórakozni, művelődni, kikapcsolódni vágyik, egyszerűen fogja magát és bemegy a városba. A városba, ahol hetente többször is új filmet vetítenek a mozik, új kiállítások és tárlatok várják a látogatót, a kávéházakban, lokálokban minden este táncolhat a fiatal. S a sporteseményekről, sportolási lehetőségekről még nem is szóltunk... Mindemellé még itt a televízió. Esténként az ember papucsba bújik és andalító kényelemben, kitágult pupillákkal szívja magába két-három főváros „elit-kultúráját". Táncdalfesztiválok, show-k, kicsodamicsodák, futballmeccs-közvetí­tések, krimik, ésatöbbik. Azt hihetnénk, mindez elég, sőt, untig elég, kivált, itt, húsz kilométernyire a várostól. Ügy látszik azonban, az ember nem elégszik meg a készenkapott, testreszabott vagy konfek­ciós kultúrával s nem mindenkinek jelent pa­radicsomi állapotokat a papucsviselés. Mert az ember nemcsak kapni: adni is szeret. Vagy legalábbis aktívan részt akar venni abban, amit életnek neveznek. S a kultúra talán az egyetlen olyan terület, ahol az ember teljes személyiségét kibonthatja. De ez csak akkor lehetséges, ha aktívan részt vesz benne. Ezért van az, hogy a műkedvelő falusi (vagy akár városi) színjátszás, dal- és tánc-mozgalom minden kétely és vészjel ellenére él és virágzik. Hol mtlyen mértékben, de még húsz kilométer­nyire a nagyvárostól is. Vagy akár egyenesen a városokban, Félen is - a többi között. Fél (Tomasov) kisközség, ha a csallóközi ará­nyokat veszem. Kétezer lakosa van. A lakosok jelentős része Bratislavában dolgozik. Van egy közepes földművesszövetkezete. A bratfslavai cérnagyár egy kis fióküzeme is itt működik, kb. hetven alkalmazottal. A fiatalok javarésze is a fővárosban dolgozik. Bejárjak. Ez a szerencse — legalábbis a kul­túra szempontjából. Szerencse az is, hogy a faluban van egv kul­túrház. A csallóközi árvíz után énüH egymillió korona költségvetéssel. Szerencse? Nem éppen, hiszen a munkák egy jelentős részét a lakosok brigádban végezték. Talán még azt sem lehet a szerencsével ma­gyarázni, hogy a Csemadok féli szervezetének százhetven tagja van s hogy a tagság felerész­ben fiatal. A kultúrháznak van egv hatszáz férőhelves nagyterme. Ez a terem még minden kulturális rendezvény alkalmával megtelt. Volt úgy — például a Tavaszi szél vizet áraszt népdalver­seny döntőjén — hogy nem is jutott mindenki­nek hely a teremben. Az viszont a szerencsével határos, hogy a Csemadok szervezet élére 1963-ban Coda Nán­dor került s azóta is ő az elnök. 1963 előtt a Csemadoknak mindössze harminc tagia volt Fé­len. Ma csuoán a két tánccsoportnak negyven tagja van. Ez a tény önmagáért beszél. Az ötvenkilenc éves elnök fiatalos lelkesedés­sel szervezi a kulturális tevékenységet. ..Minde­nütt ott van. ahol lennie kell — mondotta egy féli tisztelője — a műsor előkészítésétől egészen a jegyárusításig minden munkában részt vesz. „Mint a nemzeti bizottság tanácsának tag­ja, ahol csak teheti, tágítgatja a kulturális mun­ka lehetőségét. S mintha ő is csak. húszéves lenne: együtt él a fiatalokkal. A kultúrház fennállása óta egy sereg jelentős művészeti együttes vendégszerepelt Félen. Járt itt már a bratislavai Üj Színpad együttese, a MATESZ, a Forrás, a Déryné Színkör, a Taní­tók Énekkara, az Ifjú Szívek stb. Megállapíthat­juk, hogy a féli művelődési otthon valóban ott­hona a művelődésnek, a kultúrának. S ami még talán ennél is fontosabb, ők ma­guk is tevékenykednek. A színjátszó együttes minden évben bemutat legalább egy színdara­bot. Nem beszélve a már említett két tánccso­portról. Két koreográfusuk Varga Kati és Sza­lay József vezetésével már jónéhány táncot be­tanultak és bemutattak, úgy idehaza, mint az ország más tájain. Részt vettek a gombaszögi, zselízi, kolozsnémai, éberhardi dal- és tánc­ünnepélyeken. Goda Nándor, Csemadok-elnök elmondja, hogy noha a fiatalok többsége Bratislavában dolgozik, utazik, a próbákon fegyelmezetten részt vesz­nek: öröm velük dolgozni. Terveik? Január végére egy egész estét betöltő esztrád­műsort készítenek elő. Az idén itt akarják meg­rendezni a járási dal és táncünnepélyt. Nyárra a futballpálya mellett felépítenek egy szabad­téri színpadot. » t • Hosszúk a téli esték. És unalmasak. De Félen nem unatkoznak sem a fiatalok, sem az időseb­bek. S mégcsak a Városba sem kell menniök szórakozásért, kölcsőn-kultúráért. Megteremtik ők, maguk. Vagyishát szerényebben: élnek lehetőségeik­kel... —nal— •BHm Goda Nándor, Csemadok-elnök PRANDL SÁNDOR és arch. (2) felvételei A művelődési otthon — esti fényben Lépés Ferenc, a Csemadok-szervezet alelnöke „ Kati, koreográfus Cséfalvay József, az ifjúságI klub elnöke 10 hsäfc;

Next

/
Oldalképek
Tartalom