A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-09 / 14. szám

o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o Nem félelemmel, hanem bizalommal kínálja ez a madrasi asszony a ter­meszpalotát éppen elhagyó kígyót rizzsel és kókuszdióval. Igen-igen nagy az Indiában elő­forduló kígyók száma: magában In­diában tízszerte több kígyófaj él, mint az óvilág többi részén együttvé­ve. Ezek között előfordul a kígyók­nak minden fajtája: mérges és nem mérges harapású meg a vízi kígyó, és sehol a világon nem pusztul el annyi ember a kígyók harapása kö­vetkeztében, mint Indiában. A kígyó — mindenütt másutt — „elátkozott" állatnak számít. Már a Biblia is mint ilyenről emlékezik meg róla. De a hinduista vallás nem ismeri a Bib­liát, azonkívül minden élőlény iránt szeretetet tanúsít, a pápaszemes kí­gyót, a kobrát pedig megkülönböz­tető tiszteletben részesíti. A hinduk „mullapambá" -nak, vagyis „jó kí­gyó" -nak hívják a kobrát, mely Siva isten szimbólumának számít náluk. Siva a második a három hindu fő­isten között, a másik kettő: Brahma és Visnu. Siva a halál, de ugyanak­kor a termékenység istene is. Min­dig kobráktól körülvéve ábrázolják. Kígyó-Ünnepség A pápeszemes kígyó szeret meg­bújni a termeszpalotában. Ha a hin­duk látják, hogy a kobra eltűnik a termeszépítményben, ezt Siva isten különös kegyének tartják. Amikor a kígyó kibújik a bolyból és látja, hogy körül van véve emberekkel, igyekszik elmenekülni. Ez azonban nem mindig sikerül neki, s ilyenkor nem marad más hátra a számára, mint hogy testének körülbelül felső harmadával fenyegetőleg a levegőbe emelkedik, de nem támad. A benn­szülöttek monoton rituális táncot kezdenek járni körülötte, míg a kí­gyó megnyugszik és csendesen fekve marad. A hinduk szerint a mulla­pamba képében Siva isten tartózko­dik a termeszpalotában. Ezért virág­füzéreket hordanak oda, illatos fü­veket égetnek és különféle hinduista szertartásokat végeznek. Ez a tiszte­letadás néha évekig eltart, s olykor a termeszpalota helyén templomot emelnek. Sok a misztikum a hinduk és a kí­gyók viszonyában. Évente egyszer számos indus részt vesz a „kigyó-ün­nepségen", amit ők Naga Panchani­nak hívnak. Az ünnepséget a Ra­jasthan állambeli Shirala falucská­ban tartják. Ennek a falunak a la­kói azt állítják, hogy nekik nem kell félniök a kobráktól. Siva isten egy­kor a monda szerint teljesítette a falu vénjének kívánságát, hogy véd­je meg a falu népét a kobra hara-Választások Indiában A földkerekség második legnagyobb lélekszámú országában, Indiában március 1 és 10 között 275 millió, huszonegy évnél idősebb választásra jogosult polgár járult az urnák elé. Az új választások idő előtti kiírását az tette szükségessé, hogy az 1967-es választások után a parlamentben 283 mandátummal rendelkezett Kongresszus Párt 1969-ben kettészakadt, s így a Kongresszus Párt Indira Gandhi vezette haladó szárnya elvesztvén korábbi viszonylagos többségét, alkalmatlanná vált a további kormányzásra: a parlament feloszlatásának pilla­natában, 1970. december 27-én az Üj Kongresszus már csak 228 képviselővel rendelkezett. Szimbólumok A szavazók száma is mutatja, hogy az indiai választás óriási méretű népmoz­galommal ért fel. Ennek megfelelően a technikai felkészültség ls rendkívüli volt. Körülbelül kétmillió ember vett részt a szavazás technikai lebonyolítá­sában, és 340 000 szavazóhelyiségben csaknem egymillió urna várta a hulló papírlapokat. A szavazás során minden választó kezébe cédulát nyomtak, ame­lyen ott szerepelt az adott választókerületben induló jelöltek neve s mindegyik mellett egy-egy képes szimbólum. Erre azért volt szükség, mert a választók többsége még mindig írástudatlan. Az egyes pártok szimbólumának kiválasztását rendkívül éles politikai harc előzte meg, s a küzdelmet végül is az Indira Gandhi vezette Üj Kongresszus Párttal nem éppen rokonszenvező legfelsőbb bíróság döntötte el. A vita tárgya az volt, hogy Indira Gandhi és hívei a Kongresszus Párt 1969-es kettészakadása után örökölhetik-e az egységes Kongresszus Párt eredeti választási szimbólumát, az indiai falvak millióiban jól ismert igába fogott ökörpárt. A legfelső bíróság a kérdésre nemmel válaszolt, viszont Indira Gandhi pártja a szimbólumok közül még így is a legkedvezőbbet: a borját szoptató tehenet kapta. Tekintettel a tehén különleges helyére és szerepére a hindu mitológiában, ez a szimbólum rendkívül vonzó a választók számára. A többi fontos párt választási szimbólumai: az ellenzéki Kongresszus Párt­nak (Régi Kongresszus) rokkán dolgozó nő a jelképe. (A rokka a Gandhi által vezetett passzív ellenállási mozgalom egyik jól ismert szimbóluma volt.) India Kommunista Pártjának szimbóluma a sarló és búzakalász. Az eredetileg kinai orientációjú „marxista kommunista párt" jelképe a sarló-kalapács ötágú csil­laggal. A Samjukta szocialista (jobboldali szociáldemokrata típusú) párt szim­bóluma India egyik jellegzetes, hatalmas fája, a banyan-fa. A hasonló jellegű Paradzsa szocialista párté egy vályogkunyhó. A nagytőke, a maharadzsák és • általában a burzsoázia legfelső rétegének erőteljesen nyugati orientációjú párt­ja, a Swatantra fehér ötágú csillaggal és mögötte elhelyezett napkoronggal jelentkezett. A Jana Sangh, szélsőjobboldali hindu tradlcionalista-nacionalista párt jelképe az olajlámpa volt. A választások eredménye Ha figyelembe vesszük, hogy a választásokon összesen 25 párt indult, mind­egyik külön szimbólummal (az egyiké például tranzisztoros rádió), akkor nyil­vánvaló, hogy a szimbólumok közötti választás az urnák elé járuló polgárok többsége számára rendkívül bonyolult dolog volt. Valószínűleg csak a legna­gyobb pártok néhány jelképét tudták teljes bizonyossággal megkülönböztetni. A szimbólumok tehát politikai értelemben a kisebb pártok számára kedvezőt­len volt. Amikor a választó belépett a szavazófülkébe, az ott elhelyezett pecsétnyo­móval megjelölte a választási űrlapot az általa választott szimbólum mellett, majd az űrlapot összehajtva az urnába dobta. Ekkor jobb kezének egyik ujjá­ra különleges, tíz napig letörölhetetlen vegyszerrel vonalat húztak. Így akadá­lyozták meg, hogy más néven még egyszer szavazhasson. A letörölhetetlen tin­tával telt fiolákból több mint hárommillió fogyott el a választásokon, a sza­vazócédulákra ezer tonna papírt használtak fel. A szavazás a kisebb államokban, illetve területeken egy, másutt három na­pig is eltartott. A szavazatok összeszámlálását csak a nyugat-bengáliai szavazás után, tehát március 10-én kezdték meg, s a választás teljes végeredményét március 15-én hozták nyilvánosságra. Eszerint Indira Gandhi Üj Kongresszus Pártja elsöprő győzelmet aratott: az 518 mandátumból 350-et szerzett meg, vagyis egy mandátummal többet, mint amennyi a kétharmados többséghez szükséges, nyitva áll tehát az út a tervezett alkotmánymódosításhoz. Indira Gandhi végrehajthatja szociális programját, melynek egyik lényeges pontja: a maharadzsák ún. nyugdíjának eltörlése s az így megtakarított jelentős összegeknek a szegény néposztályok megsegítésére való felhasználása. , i — ta — Az Űj Kongresszus jelkepe India államai KÍNA Államhatár "AKISZTÁN BURMA o

Next

/
Oldalképek
Tartalom