A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-02 / 13. szám

... és ilyen ma Budapest, a „Duna királynője" gazdasági reform és életszínvonal-emelkedés magyarországi bér- és jövedelmi viszonyok régi jellemző vonása a rendkívül kismérvű differenciáltság; a termelőeszközök társadalmasítása és a kizsákmányolás megszüntetése óta meglehetősen kicsik a jövedelmi különbségek. Ä legutóbbi felmérések szerint — a teljes népességet figyelembe véve — az egy főre jutó jövedelem Magyarországon a családoknak csak 21 százalékában haladja meg a magasnak tekinthető havi 1600 forintos szintet. A jövedelmi szintek kiegyenlítődésének folyamatában a legutóbbi évek számottevő fejleménye volt, hogy a parasztság reáljövedelmének szintje (elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlődése révén) utolérte a munkásságét. Ez természetesen nem jelenti a teljes életszínvonalbeli kiegyenlítődést, hiszen az ipari üzemekben a munkakörülmények, a városokban pedig az általános életfeltételek még mindig kedvezőbbek, mint a mezőgazdaságban, a falvakban. A személyi jövedelmek azonos színvonalának elérése azonban nagy, szinte történelmi jelentőségű vívmány azon a Magyarországon, ahol valaha 3 millió nincstelen agrárproletár és szegényparaszt tengődött nyomorszínvonalon. Az utóbbi években — különösen a gazdasági reform bevezetése óta — egy másik, az előbbivel némileg ellentétes irányzat is kibontakozott a magyar népgazdaságban: megindult a munkából származó bérek és jövedelmek erőteljesebb, a tényleges teljesítményhez igazodó személyenkénti differenciálódása. A munka szerinti díjazást ösztönző bérpolitika szükségszerű feltétele a gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában a hatékonyság növelésének, az ilyenfajta jövedelmi különbségek tehát a jövőben is meglesznek és valamelyest bizonyára még fokozódnak is. Am a bérpolitikával szemben a szociális politikában a kiegyenlítődés irányzata lesz uralkodó. A magyar párt és állami vezetés a IV. ötéves terv időszakában arra törekszik, hogy csökkentse a családi jövedelmek közötti jövedelemkülönbségeket, azokat a hátrányokat, amelyek a család nagyságából származnak. A terv ezért előirányozza a családi pótlékok és a nyugdíjak további emelését, a lakosság egészét érintő szociális, egészségügyi és kulturális ellátás fejlesztését. Hasonló irányzatot képviselnek az új ötéves tervnek azok az előirányzatai, amelyek a felhalmozás keretében a lakosság életszínvonalát közvetlenül emelő beruházások arányának fokozását írják elő. A lakásellátás javítására és az ehhez kapcsolódó kommunális fejlesztésre a negyedik ötéves tervben kétszer akkora összeg jut, mint az előző öt évben. 1971 és 1975 között 400 ezer új lakás épül majd, ennek mintegy fele állami erőforrásból. Magyarországon jelenleg évente 750 dollár körül van az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem értéke, s ennek alapján az ország a közepes fejlettségű ipari országok közé tartozik. Az új ötéves terv előirányzatainak teljesítése lehetővé teszi a fejlett ipari országokhoz való felzárkózást, az 1000 dolláros évenkénti és fejenkénti nemzeti jövedelem elérését. A korszerű magyar életszínvonalpolitika pedig szavatolja, hogy e további fejlődésnek Magyarország egész lakossága hasznát látja majd. SEBESTYÉN TIBOR gére jutnánk." Idegesség és zavarodottság lett úrrá az izraeli vezetőkön: egyesek arról beszéltek, hogy nem szolgálja Izrael érdekeit, ha hivatalosan és nyíltan szembefordulnak Jarringgal. Washington és Tel Aviv A Haerec című izraeli lap viszont arról írt, hogy „a kormány egységes abban, hogy Jarring diktátumát vissza kell utasítani". Menahem Begin, a cianista Gahal párt vezére és a jobboldali lapok pedig nyíltan hangoztatták, iogy egy újabb háborúval kell a „békét" az arabokra rákényszeríteni. A ayugtalanságot csak fokozta, hogy az amerikaiak hivatalosan elítélték az iz•aeliek vádaskodását Jarring ENSZ-negbízottal szemben. A negatív Izraeli reagálás következ:ében kiéleződtek a taktikai ellenté;ek Washington és Tel Aviv között, jalili tájékoztatásügyi miniszter a Tarringnak adott válasz átnyújtásá/al egy időben sietett megnyugtatni az zraeli közvéleményt: „Nincs amerikai íyomás, illetve nincs értelme az ímerikai nyomásnak, mivel Izrael az ímerikai segítség ellenére visszautalja Jarring javaslatait." „Golda Mer miniszterelnökasszony azonban más:ént kommentálta az eseményeket: .Amerikai barátaink jól tudják, hogy [azdasági és katonai segítségük az, ímely engedményekre késztet benlünket, és ez ellentmond Izrael érdeceinek." Akik ismerik a közel-keleti erővizonyokat, jól tudják, hogy az Izraeli aktikázás csak addig mehet el, amíg lem sérti az amerikaiak érdekeit. És nivel az amerikai manőverezések báisa egyre szűkül a Közel-Keleten, Vashingtonnak választania kell. A lemzetközi erőviszonyok eltolódása, így tűnik, arra kényszeríti a Fehér Ház politikusait, hogy hosszas kitérő után ismét visszatérjenek a BT határozatához, amelyre 1967. november 22-én maguk is szavazatukat adták. Egyiptom politikai megoldásra törekszik Egyiptom továbbra is kitart korábbi politikája mellett: egyrészt minden eszközt latba vet a békés rendezés megvalósításáért, másrészt intenzíven fejleszti fegyveres erejét, hogy ezzel is rákényszerítse Izraelre a békés megoldás elfogadását, és egyben felkészüljön — amennyiben hosszú távon is végképp kudarcot vallanak a politikai rendezésre irányuló törekvések — a fegyveres alternatívára. Ami a jelent illeti: bár a katonai erőviszonyok jelentősen megváltoztak a háború óta. nem valószínű, hogy Egyiptom elérkezettnek látja az Időt a megszállt területek fegyveres felszabadítására. Egyrészt azért, mivel még nem merültek ki a politikai rendezés lehetőségei. Másrészt viszont azért is, mert egy ilyen döntés feltételezi az érintett arab országok akcióegységét, az arab keleti front megszilárdulását és a palesztinai ellenállási mozgalom egységét. Izrael katonai és diplomáciai manővereinek kivédése elsősorban a haladó arab rendszerek szilárdságán és egységén, valamint a válság politikai rendezését sürgető országok hatékony szolidaritásán és politikai-diplomáciai aktivitásán múlik. Ez nemcsak korlátokat szab Tel Aviv és Washington manővereinek, hanem előbb vagy utóbb, de feltétlenül rákényszeríti őket a tárgyalásokra, a kompromiszszumos béke minden fél számára elfogadható kidolgozására, a válság politikai úton történő rendezésére. Chradinák Alajos Az Agárdi Állami Gazdaság az ország nagy gazdaságai közé tartozik. Huszonegyezer holdnyi növénytermő területén a legfejlettebb agrotechnikát alkalmazzák. Sertéstenyésztése, szarvasmarha istállói és csibenevelói sok-sok ezer látogatót és szakembert vonzanak, hogy az élenjáró üzem tapasztalatait szerte az országban hasznosítsák. — Az ország egyik legkorszerűbb borjúnevelőjében szigorúan higiénikus körülmények között nevelik az ún. negatív állományt Felvételek: MTI Állandó fenyegetést jelentenek az izraeli ütegállások a csatorna túlsó partján A második magyar ötéves terv egyik legnagyobb alkotása a Dunai Kőolajipari Vállalat szászhalombattai telepe. A Szovjetunióból a Barátság olajvezeték magyarországi ágán érkező olaj feldolgozására épült. — A kép az impozáns látványt nyújtó üzemet mutatja be esti kivilágításban