A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 2. szám

életév után született gyermekek jóformán mind kényszerűségből jönnek a világra. Gyakorlatilag Csehszlovákiában a családoknak egy-két gyermekük van, holott a meglévő lakosság egyszerű reprodukálásához is 2,3 gyermeknek kéne lenni. Az indoklás egyszerű: két gyermekkel a szülők utánpótlására, 0,3 gyermek pedig azoknak a pótlására, akik a szaporodó képességük elérése előtt halnak meg, vagy a szaporodóképességüket nem realizálják (agglegények, vénlányok, özvegyek, elváltak, betegek stb.). Ha a gyermektelen családok száma a mai szinten marad, az ő pótlásukra 0,2 gyermek szükséges. Mindezt összevetve a családok felének három gyermeket kéne szülniök, kettőt a család reprodukálására, a harmadikat pedig a lakosság reprodukciós szintjének fenntartására. A nők tiszta termékenysége Állam Év 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 1000 nőre eső élve született gyermekek száma Csehszlovákia 1965 45,1 193,4 134,8 65,8 37,2 6,9 0,5 Bulgária 1964 34,7 184,0 107,2 48,2 16,9 5,0 0.8 Magyaror. 1964 19,6 145,1 101,2 48,0 19,2 5,3 0,3 NDK 1963 38,5 184,2 125,5 69,4 30,6 7,7 0,2 Lengyelor. 1963 14,0 194,2 153,4 91,2 47,6 17,7 1,5 Románia 1964 25,2 144,1 102,7 52,2 26,2 9,5 0,8 Franciaor. 1963 11,0 175,9 186,6 111,6 55,0 18,1 1,4 NSZK 1963 13,5 152,4 170,7 102,8 49,9 16,0 0,9 Svédor. 1963 22,4 136,1 149,5 87,2 39,2 10,7 0,8 Nagy-Brit. 1964 22,4 179,6 185,1 107,1 50,0 13,1 0,8 Egészen más jellegűek azok az adatok, amelyek a terhesség megszakítások állandó emelkedését mutatják (1963-tól): A bejelentett terhesség megszakítások 1964 1965 1966 1967 1968 1969 99.211 105.758 115.807 121.198 124.132 126.936 Nincsenek pontos adataink arról, hogy a többi szocialista ország hogyan áll a terhesség megszakításokkal. Ha azonban a nem szocialista országokhoz hasonlítjuk magunkat, akkor világviszonylatban vezető szerepet foglalunk el. Prágában pl. 1967-ben a száz élve született gyermekre 97,3 terhesség-megszakítás jutott. Tehát egy szülésre egy terhesség-megszakítás. Ez az adat mindennél hangosabban kiált! Hozzávető számítások szerint a terhesség megszakításról szóló törvény megjelenése óta, tizenkét év alatt több mint egymillió terhesség-megszakítás történt Csehszlovákiában. Ez csöppet sem örvendetes adat. Ha a túlnépesült Indiában élnénk, akkor örülhetnénk, de nálunk más a helyzet. Hiba lenne azonban, ha minden vétket a terhesség-megszakítások nyakába varrnánk. Ez csupán a látható eredménye a mélyebben rejlő okoknak, azoknak, amelyek a terhesség-megszakításokhoz vezetnek. Alapvetően paradox állapot, hogy szocialista társadalmunkban 80 százaléka a terhesség-megszakításoknak szociális indokból történik. A szociológusok világkongresszusa rámutatott, hogy a család nagyságát szociál-pszichológiai tényezők szabják meg. Habár a népszaporulat alakulásának tendenciái általában hosszúlejáratúak, nemegyszer megváltoznak. Iskolapéldája ennek Franciaország, ahol több mint egy-évszázados lakosság-csökkenés után mostanában emelkedés mutatkozik. Csehszlovákiában is beállhat ilyen fordulat, de a legközelebbi jövőben aligha számolhatunk vele. O. SCHMIDT kot is, amelyek megállították az Amerika felé tartó tudósvándorlást. A lap szerint jelentősen csökkentették a tudományos célt szolgáló kutatásra fordított összegeket; az érdekeltek, különösen a fiatal kutatók kedvét lelohasztotta az Egyesült Államokban uralkodó politikai helyzet, visszariasztotta őket a vietnami háború és az Amerika-ellenes tevékenységet kivizsgálok rendőri módszere. Egy másik amerikai újság, a Business Week szerint az európai tudósok azért távoznak az Egyesült Államokból, illetve amiatt nem veszik fel az amerikai állampolgárságot, mert nem akarják, hogy fiaikat Vietnamba vigyék. Másokat elrettent a növekedőben levő erőszak, az amerikai egyetemeken uralkodó rendbontás, a négerüldözés. Ezt illusztrálva, a lap közli egy távozó angol tudós nyilatkozatát: — Nem akarom, hogy gyermekeim az Egyesült Államokban elhatalmasodott erőszak légkörében nevelkedjenek. Ugyancsak a Business Week értesülése szerint az Egyesült Államokban dolgozó 1200 német tudós egyharmada máris szedelőzködik, és csak az alkalomra vár, hogy odahaza megfelelő munkát kínáljanak neki. A német tudósok kijelentése szerint a «művelt Európába" akarnak visszatérni. Európa, úgy látszik, felhagyott a siránkozással, és a néhány évvel ezelőtti letörtséget a cselekvés váltotta fel. Földrészünk korábban már-már belenyugodni látszott, hogy Amerika tudományos és műszaki előretörését nem tudja utolérni, hogy a „szakadékot" nem tudja áthidalni. Nyugat-Németországban Bad Godesbergben működik egy intézmény, amely a kivándorolt német tudósok visszacsalogatásával foglalkozik. Rendszeres értesítéseket küld az egyetemeken és a kutatóintézetekben megüresedett vagy újonnan létesített állásokról, és egyben 2500 márkát is felkínál az érdeklődők útiköltségének fedezésére, hogy a helyszínen győződjenek meg munkalehetőségeikről. Egy újabb műszaki forradalom korszakában élünk. Nemcsak a gazdag és a nagyon gazdag országok költenek sokat kutatómunkára, de a kicsik is kötelezően követik őket, mert a lemaradás veszélye fenyegeti őket. A nyugat-európai statisztikai kimutatások szerint nemcsak a nagyvállalatok, de o kisebb üzemek is mind több pénzt fordítanak kutatásra. Európa ismét nekirugaszkodott, hogy visszaszerezze hajdani vezető szerepét a tudományokban, amely átmenetileg kicsúszott a kezéből, mert elszegényedett a háborúkban. Sajnos, a háború szolgálatában fejlődik sok téren most is a tudomány, a tudósok lelkiismerete azonban nem aludt el, és az Egyesült Államok vietnami háborúja is hozzásegíti most Európát és Ázsiát, hogy visszahódítsa elszármazott koponyáit. ÉRDEKES REKORDOK A VILÁG LEGNAGYOBB KAKTUSZAI, a Céreus Gigantusok Arizonában és Kaliforniában nőnek. Egy 1950-ben felfedezett példány elérte a 16,2 méter magasságot. Egy-egy példánya több ágat növeszt, fehér a "virága és piros az ehető gyümölcse. ** * A VILÁGON A LEGHOSSZABB BAIUSZA a Irancia Jules Dumontnak volt, aki 1856-ban született. 1911-ben a bajusza meghaladta a 365 cm-t. Bajúsznagyságban öt követte Janic Deveer, aki 1842-ben Kentuckyban született, és a bajusza 1844-ben elérte a 356 centimétert. * * * A LEGHOSSZABB ÉHSÉGSZTRÁJKOT, 94 napot írországi börtönben tartották, mégpedig 1920. augusztus 11-től november 12-ig, amelynek során tlz rab közül csupán egy halt meg a 76. napon. *** A VILÁG LEGKISEBB MADARA az a kolibri-fajta, amely Kubában él. A felnőtt him hossza 6,3 cm, szárnyainak fesztávolsága 3,8 cm. Súlya mindössze 2 gramm. * * * A VILÁG LEGDRÁGÁBB ZONGORISTÁJA Ignaz Jan Paderewski (1860—1941) volt. Becslések szerint fellépéseivel mintegy ötmillió dollárt keresett. Az 1922—23-as szezon során 500 ezer dollár volt a bevétele. Az egyik New Yorkban tartott koncertjéért 33 000 dollárt kapott. Ez volt a legmagasabb honorárium, amit valaha is koncertért kifizettek. * * * A VILÁG LEGNAGYOBB OPERAELŐADÓ TERME a New York-i Metropolitan operának van. 1966-ban építették, 45 millió 700 ezer dollárért. Nézőterén 3800 ember foglalhat helyet. Színpadának mélysége 44,5 méter, szélessége 71,32 méter. * * * A VILÁG LEGMAGASABB ÉPÍTMÉNYÉ az a 628,8 méter magas televíziós torony, amely az USA Eszak-Dakota államában áll Frago város mellett. Mindössze 500 000 dollárba került, és 30 nap alatt építette fel 11 munkás. Belsejében a felvonó 594 méter magasságig közlekedik. 190 km/óra sebességű oldalszél esetén a kilensége eléri a 4,24 métert. * * * A VILÁG LEGRÉGIBB HIMNUSZA a japán. Szövege a IX. századból származik. Leghosszabb himnusz a görög, legrövidebb a japán, a jordániai és a San Marinó-i himnusz. • * * A LEGGYORSABBAN ALKOTÓ ZENESZERZŐ Mozart volt. Körülbelül 600 operát, daljátékot, szerenádot, . zongorára és más hangszerre irt koncertet alkotott és mindössze 35 évet élt. A La Clemenza Tito című operáját 18 nap alatt írta. Három legismertebb szimfóniáját mindössze 42 nap alatt alkotta meg. • * # A VILÁG LEGREGIBB TERKEPE a torinói papirusz-térkép, amely le. 1320-ban készült. Az egyiptomi aranybányákat ábrázolja. * * • A LEGHOSSZABB HAJA az egyik indiai kolostor szerzetesének volt. 1949-ből származó jelentés szerint a szerzetes haja 7,9 méter hosszúra nőtt. • * • A VILÁG LEGÖREGEBB LOVÁVAL az olasz hadsereg dicsekedhetett. 1909-től 1960-ig, tehát 51 évet élt.