A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-02 / 13. szám

Az első Zsiguli az úton A Zsiguli Üj személyautó a Volga menti gyárból A meredek Szamarszkaja Lukánál a Volga az alacsony Zsiguli-hegyek sziklás vonulatának ütközve éles kanyarral keletnek fordul. A folyó egyik oldalán, a Zsiguli-hegyekben az egész Szovjetunióban ismert zsiguli természetvédelmi terület fekszik, a másik oldalon, a kujbisevi víztároló partján új városok magasodnak: Komszomolszkij, Volzsszkij, Sluzovoj és Togliatti; ezek Európa egyik legnagyobb vízerőművének, a Volgai Vízerőműnek felépülése után keletkeztek. Togliatti az utóbbi években a Szovjetunióban és külföldön egyaránt ismertté vált. Itt épül a nyolcadik ötéves terv egyik legnagyobb létesítménye, a Volgai Autógyár. Szerelőszalagjáról huszonöt másodpercenként gördül le egy új személygépkocsi. Amikor a gyár a tervezett kapacitást eléri, naponta 2100, évente 660 000 gépkocsit állít majd elő. Az olasz Fiat cég műszaki együttműködésével épülő gyárban az üzembehelyezés előtti napok lázas munkája folyik. A fő csarnokok mellől már lekerültek az építőállványok, a csaknem két kilométer hosszúságú fő futószalag mentén trolibusz jár, ezen az útszakaszon hat megállóhellyel. A sajtoló üzem, a karosszéria-üzem, a motorgyártó üzem mintegy önálló gyárak a hatalmas gyáróriáson belül. Itt és a többi csarnokban gyakorlatilag mindaz megtalálható, ami ma a szovjet és a külföldi autógyártásban a legújabb, legkorszerűbb. A Zsiguli 4090 alkatrésze a fő szerelőszalagon kerül össze. Minden alkatrésznek másodpercnyi pontossággal a szalag kijelölt helyén kell lennie, és másodpercnyi pontossággal kell beépülnie a gépkocsiba. Az üzembehelyezés előtti munka ezt a célt szolgálja. Az alkatrészek között sok kizárólag a Zsiguli autótípushoz készült. Így például a közönséges akkumulátor kapacitása mínusz húsz Celsius fokos hidegben egytizedére csökken. A hidegben a kenőanyag is megfagy — s a kocsi nem indul el. A Volgai Autógyár viszont garantálja a Zsiguli gépkocsi vásárlóinak, hogy mínusz huszonöt fokos hidegben is zavartalanul beindul a motor. Fagyálló kenőanyagot alkalmaznak, a hűtőrendszerbe pedig olyan folyadék kerül, amely a legnagyobb hidegben sem fagy meg, és a legnagyobb melegben sem forr fel. A Zsiguli még sok másban is különbözik elődétől, a Fiat 124-estől. A Time című amerikai magazin egy névtelen olasz újságíróra hivatkozva ekképp gúnyolódott: ,,A miniszoknyához és a magassarkú cipőhöz szokott, elkényeztetett olasz kislányt kényszermunkára száműzték az orosz tajgába, ormótlan csizmába és pufajkába öltöztetve." Nehéz lenne megmondani, hogy a Time ironizáló tollnokai kurta szoknyában hogyan bírnák a szibériai hideget. Azok viszont, akiknek a Zsiguli készül, elégedettek lehetnek majd a kemény orosz télben is zavartalan közlekedést biztosító gépkocsi műszaki megoldásaival. Az elmúlt évben több mint húszezer autókedvelő ült az új gépkocsi volánja mögé a Szovjetunióban. Idén már sokkal több Zsigulival találkozhatunk az országutakon. A Volgai Autógyár napi száz autóval kezdte, s most, 1971 első negyedévében már négyszázat állít elő naponta. A hatalmas gyárban sok munkásról kell gondoskodni. 2400 személyes újabb ebédlő is épült, már készül a 8000 férőhelyes tanintézet is. A Volgai Autógyár ugyanis maga kíván gondoskodni szakember-utánpótlásáról. Tudomány T echnika A futballkapus tapasztalatból tudja, milyen sebesen repül az erősen elrúgott labda, a fizikusok pedig meg is határozták ezt a sebességet. Az erősen elrúgott futball-labda sebessége 88—90 km/ óra. Ennél sokkal gyorsabban repül a hokikorong: maximális sebessége eléri a 130 km/órát. A labdák között a rekordot a golflabda tartja: ha gyakorlott kéz üti, sebessége megközelíti a 370 km/óra sebességet isi (Trud) Szovjet kutatók plazmasugaras eljárást dolgoztak ki alagút kiképzésére. Az új technikát elsősorban aranyérc kitermelésére szánták. Az ehhez kialakított berendezés izzó, kb. 6000 C fok hőmérsékletű sugarat termel. A forró sugárral vízszintes irányú vájat alakítható ki. Teljes értékű föld alatti kísérletek még nem történtek, de a becslések szerint alagút fúrható vele, 0,5 m/perc sebességgel, szilárd kőzetben. Az új technika fölöslegessé teszi a robbantásokat, és így a vájárok munkakörülményeit erősen megjavíthatja. A merőleges sziklafúrásra szolgáló berendezést M. Tsiferov mérnök dolgozta ki. Ennek lényege: o fúró belsejében kialakított égőtérből nyílásokon át tör elő az izzó plazmasugár, mégpedig nem kevesebb, mint 2500 atm. nyomással. A kilövellő plazmasugár forgatja a fúrófejet, szétporlasztja a sziklát, a törmeléket a kipufogó gázok hozzák a felszínre. Az új fúrótól azt várják, hogy az eddigi 12 km-es határt túllépi, mert ennél mélyebben a hagyományos fúró nem alkalmazható, mivel az emelő acélkábel elszakad a súlya alatt. Tsiferov ezt a problémát úgy oldotta meg, hogy magát a plazmasugarat használja a fúrófej lebegtetésére, s ha szükséges, a felszínre is emeli vele. Gránitsziklában is nagy a fúrási sebesség, s a költségek csupán a Jelenleginek negyvenedrészét teszik ki. TScience Journal) Az NDK-ban végzett statisztikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a magas vérnyomású gépkocsivezetők látóképessége alkonyatkor csökken, továbbá a szembe haladó fényszóró vakitása után nehezebben tudnak újra alkalmazkodni a sötétséghez. (Der Morgen) A legújabb hallókészüléket pipába szerelték. A pipa fejében van a készülék mikrofonja, amely a beszélgetés hanghullámait a szopókán át a száj belsejébe vezeti. Onnan az állkapocscsontok a kengyelhez, a belső fül hallórendszeréhez továbbítják őket. A műanyagból készült szemüveglencsék törhetetlenek és könnyűek, de könnyen karcolódnak. Újabban sikerült kifejleszteni egy olyan eljárást, amellyel ez a hátrány megszüntethető. A kész műanyag lencsére nagyfokú vákuumban szilikátréteget gőzölögtetnek. Ezzel a bevonattal a lencse éppen olyan ellenállóvá, éppen olyan nehezen karcolhatóvá válik, akár a szilikátüveg. Az új műanyag lencse használata elsősorban sportolók és gyermekek számára ajánlatos, továbbá azokban az esetekben, amikor nagyon erős nagyításra van szüksége a páciensnek, tehát amikor az üvegből készült lencse viszonylag nagyon súlyos. Gímszarvasagancsok ezreit találták Haithabubán, egy schleswigi viking telepen. Az agancsvégekből és a csontcsapokból a vikingek a IX.— XI. században fésűket készítettek, amelyeket azután exportáltak. Az egyik amerikai kutatóhajó a Puerto Rico tengeri árokból, 7965 m mélységből hálóval egy, a Bassogigas-fajhoz tartozó halat hozott a felszínre. A hal 19 cm hosszú és annak ellenére, hogy teljes sötétségben él, két apró szeme van. Ez a fogás új rekordot jelent, mert 7000 méter volt eddig a legnagyobb mélység, ahol halat fogtak. A világ gyűjteményeiben csak négy példány létezik ebből az állatból. A tengeri árok mélyén 2 C fok a hómerséklet, teljes sötétség uralkodik, és a nyomás nyolcszázszor nagyobb, mint a felszínen.