A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-02 / 13. szám

1971. IV. 4. ÁPRILIS V 4 Csillag H 5 Vince K 6 Vilmos Sz 7 Hermann Cs 8 Dénes P 9 Erhardt Sz 10 Zsolt 50 év munkásmozgalmi krónikájából 1947. április 4-én J. DuriS föld' müvelésügyi miniszter Hradec Krá' lóvéban ismertette a CSKP új agrárprogramját, mely Hradeci program néven vonult be pártunk történetébe. E jelentős dokumentum „a föld azé, aki megműveli" jelszó jegyében követelte az ötven hektáron felüli birtokok kisajátítását és a kisparasztok közötti felosztását, a parasztgazdaságok számára előnyös biztosítás bevezetését, a földbirtok nagyságától függő egységes mezőgazdasági adó kivetését, előnyös hitelek folyósítását a kisparasztok számára. A nemzeti demokratikus forradalomnak a szocialista forradalomba való átmenete taktikájához igazodó program jelentős csapást mért a burzsoázia pozícióira. 1945. május 5-én a felszabadulás utáni első csehszlovák kormány jóváhagyta a nemzeti és demokratikus forradalom programját, a kassai (Koiice) kormányprogramot. Elfogadása és megvalósítása — mely a CSKP érdeme volt — egyértelműen bebizonyította, hogy a CSKP jogosult a népi demokratikus társadalom életében a vezető szerepre. * Látogatás a legifjabbnál Még nincs három éve, hogy a kürtösi völgyben új járási székhely született, egy újonnan alakult járás központjaként. • Nagykürtös alatt ma tulajdonképpen a régi, hasonnevű falucska mellé épült új városrészt értjük, saját külön „belvárosával" és „főutcájával", ahol az üzletek nagy része található. Nos hát milyen ez a város? Sajátos arculata még nem alakult ki. Olyan, mint a városaink mellett épült lakónegyedek általában, azzal a különbséggel, hogy mig azok tartozékai a tulajdonképpeni városnak, ez maga a város és mint ilyen, hiányérzetet kelt a szemlélőben. Ilyen lehetett talán Klondike, Kanada és Alaszka határán, az aranyásók által hirtelen szükségképpen a pusztaságban alapított város, amely az arany kimerülésével elvesztette jelentőségét s csaknem ismét kihalt, mert nem tudott az emberek igazi otthonává válni. Ez a telep, illetve város az ötvenes évek elején a Dolina szénbánya mellé épült, azzal az elsődleges céllal, hogy a bányászoknak, egyáltalán a bánya alkalmazottainak, akik más vidékről jőve vállaltak itt munkát, födelet adjon a fejük fölé. Most, hogy járási székhely lett, arra kell törekedni, hogy nemcsak fedelet, hanem otthont is nyújtson az ott élőknek. Ezt azért tartottam érdemesnek megemlíteni, mert jónéhány emberrel beszéltem, akik a szomszédos falvakból járnak be dolgozni Nagykürtösre, és inkább vállalják az utazás terheit, minthogy állandóan ott lakjanak. A falvak kis társadalmi közösségei több meleget adnak és egyelőre jobban fogva tartják az embereket. Most egy olyan dologról teszek említést, ami minden idegennek feltűnik. Nagykürtös új, alig hat éve épült szállodájáról van szó. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy a falak ugyan állnak, de a szobák, a társashelyiségek, az előcsarnok, a lépcsőház és általában minden alapos restaurálásra szorul. Ha fel is tételezzük, hogy annak idején az építők nem végezték a legtökéletesebben a munkájukat, hogy az építőanyag sem volt kiváló minőségű, ilyen radikális tatarozásra hat év után sem lehetne normális körülmények között szükség. „A bányászok", „az idegenek" — hallom innen-onnan, őket okolják, ők tették kíméletlenül tönkre a falakat, lépcsőket, mellékhelyiségeket, berendezést. Ez csak arra vezethető vissza, hogy egyrészt a munkára toborzott, mindenfelől öszszeverődött munkavállalók kulturális szintje igen-igen sok kívánni valót hagy hátra, másrészt hogy társadalomtudata a vandálokéhoz hasonlítható, akik azonban szintén különbséget tettek akkor, ha a más földjéről, tulajdonáról volt szó és akkor, ha a sajátjukról. Azt tartottam szükségesnek megjegyezni, mielőtt' még körülnéznék, hogy a járás felvirágzását célzó hivatalos program felől érdeklődjem. Mert ez a nem hivatalos program — az emberek átnevelésé —, ami kimutathatóan nem lelhető fel a közigazgatás funkcionáriusainak feladatai között, van olyan Igényes, mint bármi más, és együttműködést is kíván a különböző kulturális szervek részéről, hiszen társadalomformáló erőt kialakítani járási viszonylatban is igencsak sokrétű s korántsem gyors sikerekkel kecsegtető feladat. A járási nemzeti bizottságon Jarabka alelnök elvtárstól kaptam igen hasznos és érdekes adatokat arról, hogy az elmúlt három esztendő alatt mi minden történt, aminek folytán Nagykürtös is hozzánövekszik a már régebbi, befutott s többé-kevésbé „olajozottan" működő járásokhoz. De beszámolt a tervekről is, nemcsak az eredményekről. Kezdte mindjárt a legfontosabbon, az utakon. Az Ipolyságtól (Ipelské Sahy) Losoncig, Fülekig (Filakovo) terjedő vidéknek mindmáig ez a legfájóbb pontja. Az új járás eddig 62 kilométer utat épített a két és fél év alatt, a meglévő utak korszerűsítése, a portalanítás tekintetében pedig elhagyta a rimaszombati (Rimavská Sobota) és a losonci járást is. — Az útépítési munkákba közel 100 millió koronát fektettünk be s ennek egyharmadát a járási költségvetésből fedeztük. Munkánkat a járási pártbizottság is nagyra értékeli — mondja Jarabka elvtárs. — Ez irányú erőfeszítéseinket azonban nem volna célszerű tovább fokozni, mert az egészségügy és a kultúra fejlesztése is megköveteli a magáét. Tavaly alakult meg a járási Jednota fogyasztási szövetkezet, és ezáltal a járás üzlethálózata is bővült. Hét új boltot nyitottunk: Apátújfalun (Opatovce), Kovácsin (Kováéi), Harasztin (Chrastince), Zihlaván, Szklabonyán (Sklabiná), Nagycsalomján (Velká Calomija), Dacsókeszi (Kesihovce) nyílt meg egy-egy üzlet. — A lakásépítés terén hogy állnak? — A tavalyi év folyamán 99 lakásegységet adtunk át. Ez helyi viszonylatban nem rossz eredmény, a lakásigényeket mégsem tudtuk kielégíteni, mert a népesség gyorsabb iramban növekszik. Az „öreg Kürtössel" együtt a községnek kb. 4500 lakosa van. — Ügy tudom, a csatornázást illetően ugyancsak van még tennivaló. — Igen, és teszünk is. Bussát (Buáince) már elláttuk vízvezetékkel és ebből a tervből nem marad ki sem Príboj, sem Verky Lom és sorra kerül Daéov Lom és Kiscsalomja (M. Calomija). Nagycsalomjának külön pénze is van erre a célra, a megvalósítás üteme mégis lassúbb, mint szeretnénk. — Történt valami az iparosítás érdekében? — E tekintetben a helyzet biztató. Hadd említsem meg az 1969. január 1-vel megalakult járási helyigazdálkodási üzemünket, a Novotexet. Kétszázötven alkalmazottal indult, ezek száma időközben már négyszázötvenre emelkedett. Főleg nőket foglalkoztat. Azonkívül rövidesen kapunk egy új autóipari üzemet, amely majd körülbelül 1000 munkásnak ad kenyeret, A szakmunkás képző intézet építését már meg ls kezdtük. — Hadd térjek át most egy kényes pontra: a vasútra. — Igen, a járásban mindössze kilenc kilométer vasútvonal van. Ezen bonyolódik le a szénszállítás, méghozzá Magyarországon keresztül, s ez bizony nagyon költséges. Az erre fordított összegből azóta már... hajaj... De fölösleges erről beszélni, mert a kormány közölte, hogy ezt a kérdést az új ötéves tervidőszak alatt nem áll módjában megoldani, tehát kár feszegetni. Az új járás krónikájában két szomorú esemény is szerepel már. Ezévben bányaomlás következtében négy bányász életét vesztette. Ottjártamkor pedig a íihlavai szövetkezet traktorjavító műhelye égett le. A kárt fél millió koronára becsülik. Emberéletet a tűz szerencsére nem követelt. A járás egészségügyi helyzetéről Hriech elvtárs, a JNB egészségügyi szakosztályának vezetője tájékoztat. — 1968 óta Lukanényén (Nenince) új körzeti rendelőintézetet létesítettünk egymillió 600 ezer korona költséggel. Van Itt gyakorló orvosi, fogorvosi és nőgyógyászati rendelés. Hetente egyszer csecsemők részére is tartanak itt rendelést. Űj egészségügyi körzet van kialakulóban Nagycsalomján is, erre költségvetésünkből négy és fél millió jut. Távirati stílusban még csak annyit, hogy az 1967-ben épült 270 ágyas járási kórházat 350 ágyasra bővítjük. Sajnos szakorvoshiányunk van: Bussán és Csábon hiányzik két körorvos. Kevés orvos telepedik le itt végleg, de aki nálunk marad, azt nagyon meg tudjuk becsülni. Nagy veszteség érte a járást dr. Bauer elhalálozásával, aki országos viszonylatban is a legkiválóbb orvosok egyike volt, nemcsak a tudását illetően, de a néphez való viszonyát tekintve is. A kürtösi járásból származó több mint tizenkét orvos dolgozik szerte más járásokban. Pillanatnyilag hét fiatalt taníttatunk orvosnak járási ösztöndíjjal. Az egyikük Budapesten végez. És utoljára, de nem utolsósorban meg kell még említenem, hogy a gyógyszerellátás tekintetében szlovákiai viszonylatban a kürtösi járás áll az első helyen. Elbeszélgetünk még az épülő és újjárendezett gyógyszertárakról, a szociális otthonról, amely a tervek szerint 1972-ben kezd épülni 14 és fél millió korona költséggel, és 1975-ben adják át rendeltetésének. Az elmebetegek száma is sajnos szaporodik, s ez egyre inkább sürgeti a kürtpusztai intézet kibővítését. Az egészségügyi és a szociális gondok sok esetben összefonódnak. Egyik probléma sem kevésbé fontos, mint a másik, és bizony a járás dolgozói nem tartják magukat a nyolcórai munkaidőhöz. Egy elmaradott területből azonban jól működő, minden tekintetben jó színvonalú járást szervezni, sok energiát és időt követel akkor is, ha az anyagiak nagyjából ' biztosítva vannak. Az a meggyőződésem, hogy újabb három-öt esztendő múltán, ha erre járok, kevesebb lesz a bírálni s több a dicsérni való. ORD0DY KATALIN A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja.. — Főszerkesztő Major Ágoston. — Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók C 398. — Telefon: főszerkesztő 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. — Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Űstredná expedícia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — Nyomja a V^chodoslovenské tlaéiarne, n. .p., KoSlce. - Előfizetési díj negyed évre 39,- Kés, fél évre 78,- Kés, egész évre 156,- Kés. - Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon Prandl Sándor, 24. oldalon I. Grossmann felvétele