A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 2. szám

Ikarusz és a többiek „Túl sokat számoltak ?" A korszerű közlekedés Előnyei — hátrányai A légikikötő Verebek a csarnokban Aki időt nyer - életet nyer Ikarusz és a többiek Az első név, amelyik emlékezetemben a repüléssel kapcsolatban felmerül: Ikarusz. Azzal persze tisztában vagyok, hogy Ikaruszt nehéz lenne a repülőgép feltalálóinak sorába iktatni. Egyrészt mert csupán mondai alak, másrészt szárnyait, melyek segítségével a krétai király fogságából menekült, atyja Deadalus készítette. Ami közös benne és a repülőgép valódi feltalálóiban, az a vakmerőség. Amint tudjuk, igen magasra repült, a Nap megolvasztotta a viaszt, amely a madárszárnyakat o karjóhoz erősítette: a tengerbe zuhant és szörnyethalt... A későbbi valódi próbálkozók is a madarakat próbálták utánozni, csapkodó szárnyú gépeket szerkesztettek. Oliver Malmesbury már például 1030-ban megkísérelte a repülést. Kezéhez, lábához szárnyakat erősített... A tudománytörténet véleménye szerint Leonardo da Vinci volt az első, aki a repülés elméletével behatóan foglalkozott. Elődeivel szemben ő a merev és forgó szárnyú szerkezetekre gondolt. A gyakorlatban azonban nem próbálta ki. „Túl sokat számoltak?" Lilienthal elve az volt, hogy: .A repüléssel kapcsolatban túl sokat számoltak és túl keveset kísérleteztek." De 1897-ben őt Is utolérte a végzet. Lezuhant és meghalt. Az első benzinmotoros repülőgépet a Wrigth testvérek készítették. 1903. december 17-én 12 másodpercig maradt a levegőben. Ez volt az első olyan repülés, amikor a gépen teljes mértékben uralkodni tudtak. Ettől kezdve a géprepülés fejlődése ugrásszerű, egész Európában gomba módra szaporodnak a gépek. 1904-ben a Wrigth testvérek már 12 kilométert repültek 75 kilométer óránkénti sebességgel. S 1909-ben Blériot átrepülte a La Manche csatornát. 1910-ben a csúcsmagasság 3100 méter, a legnagyobb elért sebesség 10ó,5 kilométer óránként, a legnagyobb repült távolság pedig 142 kilométer. A korszerű közlekedés A távolságokat a közlekedés segítségével igyekszik legyőzni az ember. S ha tán eddig legyőznie nem is sikerült, hallatlanul lerövidítette azt az időt, amely az utazáshoz, szállításhoz szükséges. London például ma is olyan távol van New York-tál, mint háromszáz évvel ezelőtt, de amíg a XVII. században 40—50 napig tartott az út az óceánon át, ma hajóval 4—5 nap, repülőgéppel 8—10 óra, vagy még kevesebb. Néha a földrajzi távolságok valóságosan is megrövidülnek. Régebben a közlekedő utak kikerülték a természeti akadályokat. A Szuezi-csatorna — azáltal, hogy Afrika megkerülése feleslegessé vált — körülbelül 7500 kilométerrel rövidítette meg az utat Fiume és Bombay között. Vagy: azáltal, hogy a szovjet hajósok felfedezték és járhatóvá tették a Sarki-tengeren át a Csendesóceánból az Atlanti-óceánba vezető utat, a Leningrád és Vlogyivosztok közötti távolság — amely o Szuezicsatornán át 23 000 kilométer volt — tízezer kilométerre rövidült. A távolság és az idő hányadosa a sebesség. A sebesség növelése jellemzi leginkább a közlekedés fejlődését. Régen, a XVI—XVIII. században a postakocsik 25—30 kilométernél alig tettek meg többet naponta. Eleinte a vonatok óránkénti sebessége sem volt több 14—16 kilométernél. Ma viszont a gyorsvonatok és a gépkocsik rendszeresen 80—160, a repülőgépek 250—650 kilométeres óránkénti sebességgel közlekednek, sőt, a gázsugárhajtású repülőgépek a rendes forgalomban 950 km/ó sebességet is kifejtenek. S a csúcssebességek ennél is jóval nagyobbak. Csak néhány példátl A Szovjetunió légi közlekedése 1956-ban állította forgalomba a híres „TU-104" típusú sugárhajtású repülőgépet. A TU-104 A és a tökéletesített TU-104B típusok két egyenként 9500 kilogramm tolóerejű motorral működnek, utazási sebességük 800 km/á, de maximálisan 1000 km/ó sebességet is kifejtenek, repülési magasságuk 10—12 kilométer és 70—100 utast továbbítanak. Előnyei — hátrányai A repülés műszaki és gazdasági előnyei nyilvánvalók. A vasúti, közúti közlekedéshez és a hajózáshoz viszonyítva különösen két nagy előnye van. Az egyik: független a szárazföldi és víziutak sok-sok akadályától. A levegő a legtökéletesebb tér a közlekedés számára. Csaknem korlátlan szabad utat biztosít minden irányba a tengereken, óceánokon éppúgy, mint a szárazföld felett. A másik döntő előny, a korábban elképzelhetetlen sebesség, amelynek fokozása — a sugárhajtású és gőzturbinás gépek korában — szinte határtalan. Hátrányai? A legfontosabb, hogy a hasznos súlyhoz képest nagy motorteljesítményt, sok üzemanyagot kíván. A legfejlettebb légcsavaros repülőgépeknél például minden egy, egy és fél kilogramm hasznos teher továbbításához egy lóerő szükséges. (Viszonyításképpen: a gőzhajó egy lóereje ötszáz kilogrammot továbbít.) Ezenkívül a repülőterek mérete a sebesség fokozásával egyre növekszik. A régi primitív repülőtereket felváltották az egyre bonyolultabb berendezésű légikikötők, amelyek a repülőgépek fel- és leszállását, sőt egész útját földi eszközzel irányítják. A jól szervezett sűrű légiforgalom ma már költséges biztosító és irányító szolgálatokat kíván, amelyek felhasználják a rádió- és radartechnika minden vívmányát. Ezért aztán a repülés ma még viszonylag drága. A légikikötő Átadták rendeltetésének a pozsonyi repülőtér ultramodern új épületét. Az épület párját ritkítja egész Európában, sót Zilinsky elvtárs a repülőtér igazgatója szerint világviszonylatban is. — Mekkora beruházással épült? — kérdeztem az igazgatótól. — Hatvannégy millió koronába került. — Mi mindent találunk az épületben? — Mindent, amire egy nemzetközi repülőtéren szükség lehet. A kétemeletes épület két részre oszlik. A külföldi és belföldi részre. A földszinten a cso-A légikikötő új épülete \