A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-03-19 / 11. szám
Régi bányász-szerszámok Bánya palackban nepi faragas Sládkovié és Petőfi emléktáblája a líceum falán A város központja Wwv vi« E ! Város a völgyben A város keskeny, dimbes-dombos utcái, komor vaskos házai, hegyre kapaszkodó templomai évszázadok emlékeit konzerválták a mának. A város vezetői nagy becsben tartják a kultúrtörténeti és építészeti értékeket, mert ezek látványa minden nyáron turistát vonz ide és a környékre. Szinte minden második házra kis bronztáblát erősítettek, amelyen rövid tájékoztatást nyújt az épület történetéről és építészeti stílusáról. Selmecbánya (Banská Stiavnica) ősrégi bányaváros. Itt és a környéken már a rómaiak korában bányásztak aranyban, ezüstben, ólomban, cinben és rézben gazdag ércet. A XII. században Béla király városi rangra emelte s flamandokat és szászokat telepített ide. A város fokozatosan fejlődött, gazdagodott. Fénykorát a XVII—XVIII. században élte. 1627-ben itt használtak először puskaport a bányászatban, a robbantással fellazított kőzet meggyorsította a kitermelést, melyet azelőtt csak kezdetleges módon nehéz bányászkalapáccsal és vasékekkel műveltek. Több mint kétszáz évvel ezelőtt itt létesítették az első európai hírű bányászati és erdészeti akadémiát; ezt a század elején Sopronba helyezték át. Evangélikus líceumában diákoskodott Petőfi, Sládkoviö, Mikszáth, a magyar és a szlovák irodalom jelesei. A vörösbarna épület falán emléktábla őrzi Sládkoviő és Petőfi nevét. A líceumtól rifem messze egy alacsony'emeletés régi házban élt Maria Pischl, Sládkovié diákkori szerelme, akiről híres elbeszélő költeményének a Marinának főhőséi mintázta. A városban született Hell Miksa világhírű fizikus és csillagász; itt élt Kmeí, Palárik, Kalinéiak és mások. Selmecbánya ma is tipikus diákváros, számos szakközépiskolája van. Lakóinak egyharmada, bentlakó diák. MikuláS Lalúch mérnök, a bányaipari technikum igazgatója készségesen tájékoztat az iskola munkájáról. Kétszáznyolcvanöt diák látogatja az intézetet. Középkádereket, technikusokat nevelnek itt az ércbányák, kohászati üzemejc és kőbányák számára. Modern segédeszközök, jól felszerelt laboratóriumok állnak a tanárok és a diákok rendelkezésére. A gyakorlati tapasztalatokat pedig jórészt a környék bányaüzemeiben szerzik meg a tanulók. A bányaüzem is fejlődőben van, 1972-re bevégzik a rekonstrukciós munkákat. Főként ólom- és horganyércet bányásznak. Az egyik legrégibb akna területén pedig szkanzent létesítenek turisták részére, ahol felelevenítik a középkori bányászat emlékeit. A bányászmúzeum gazdag anyagát három külön helyiségben helyezték el. Legimpozánsabb az óvárban látható történelmi anyag. Maga a vár is középkori emlék. Egy régi templom falain épült. Korabeli fegyverekből, szakállas puskákból, várvédelmi eszközökből, a városi céhek munkáiból állították öszsze az értékes gyűjteményt. Lekötik a figyelmet a bányászok életével foglalkozó naiv népi faragások, mint amilyen például az ún. „bánya a palackban", mely aprólékos, precíz munkát igényelt (minden figurát, tárgyat külön helyeztek az üvegbe és ott ragasztották össze), és élethűen ábrázolta a bányászok nvndennapi munkáját. A múzeum kép- és szoborgyűjteménye is számottevő. Itt látható a későgótika két szoborremeke: a Szent Borbála és Szent Katalin. Az utóbbi a montreali világkiállításon is szerepelt. Barabás Miklós Széchenyiportréja is figyelmet érdemel. Az újabbkori festészeti alkotásokból kiemelkedik Gwerk Ödön, az ötvenes években elhunyt selmeci származású festőművész terme. Gwerk számos képét és egész könyvtárát a múzeumnak adományozta, A volt bányabíróság épületében 1927-ben létesült az ország egyik leghíresebb ásványtani múzeuma. A gyűjtemény alapiját Cseh Lajos városi bányageológus gazdag hagyatéka alkotja. Remek látvány a hatalmas termekben, az üvegvitrinekben csillogó, ezer színben ragyogó sok-sok kristály és kőzet. A bányakamara épületében helyezték el a múzeum harmadik osztályát, ahol a bányatechnika és a mérőeszközök fejlődését mutatják be. A kezdetleges rozsdaette bányászkalapácsok, vésők, ékek az egykori bányászok nehéz életét példázzák. A bányakitermelést a korai kapitalizmus idején a különböző légfúrógépek és elektromos robbantó berendezések gyorsították meg, ezekből itt számos példány található. Megsárgult műszaki rajzok, .térképek is láthatók a kiállításon s ezt állandóan értékes régi szerszámokkal, eszközökkel egészítik ki. Májusban nyílik meg egy nagyszabású összefoglaló kiállítás a párt ötvenedik évfordulója tiszteletére, ezen a város munkásmozgalmának történetét mutatja be. A kora tavaszi napsütés csillogó tócsákat, erecskéket ébreszt a jégkérges macskaköves utcákon. A városnak a turistaidőszakon kívül elég kicsi a forgalma, csak a főtéren, az autóbuszmegállóknál látni nagyobb csoportokat; a környékbeliek jönnek bevásárolni. A keskeny meredek utcákon délután diákok sétálnak párosával. Este, amikor kigyúlnak a fények, szinte alig találkozunk valakivel az utcán, csak egy-két öreg városlakó ballag magányosan hazafelé. OZSVAI D ARPÄD Prandl Sándor felvételei