A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-26 / 8. szám

tették, kiközösítették. Házukban nem volt maradása, egyik kúriáról a másikra való örökös vándorlás, megalázkodás, megszégyenítés volt az élete. „Csak addig jó a nő, míg azt se tudja, hogy rosszá is lehet, ha úgy akar: Ö tudja már, mert el bírt hagyni engem és bennem a varázs, mely véd, takar." „Mit vesztettem hát? Bálványok dűlnek szívembe össze, semmi, hogy velők lelkemnek istenségét is kilöktem, kihalt világon egyedül ülök." — Igy ír feleségéről Madách „Egy vetélytárshoz" című versében. Drákói ítélet, halálos pálcatörés Fráter Erzsike élete felett ez a vers is, talán még lesújtóbb és fájdalmasabb verdikt a közvéleménynél is, de ugyanakkor kiabáló igazolása a költő felesége iránt érzett örök szerelmének s annak a minden ellenkező állítással szemben fennálló históriai ténynek, miszerint Fráter Erzsikét nem űzték ki a világcsúfjára, hanem önszántából jött el, végérvényesen és visszavonhatatlanul a sztregovai kastélyból... „Soha, soha nem szerettem" Most egy pillanatig nézzünk vissza a múltba, illetve a költő és a bihari leány szerelmének kezdetére. Fráter József csehteleki földbirtokosnak, négyezer príma bihari hold urának egyetlen leánya, Erzsike, 15 éves korában, 1845 júliusában házasságot kötött a 22 esztendős Madách Imrével, Alsósztregova és Csesztve urával. A leány 15 éves, temperamentumos, duzzadó egészségű, szilaj csikó. A fiú alig 2 évvel túl a húszon, zárkózott, kesernyés lélek, szívbajos. Akit már 14 éves korában, élete pirkadásán a halál gondolata bánt. „Mutatja úgyis mellem, mint egészségem — írja anyjának, — hogy nem oly igen hosszú lesz a földi pálya." 18 éves pelyhedző állal igy vélekedik a szerelemről: „Mi vagy te, szerelem? Tán égi tűz, miként hiú gőggel cselekedel? Por lángja vagy és felforralt vérünkkel, mint illat a virággal, hervadsz I" Vagy: „E kór embere házasságrontó, szerelemszövő, más baján nevet — de jobb az ember sohasem lehet." És igy tovább. Madách minden ifjúkori írásában már benne van a megforrázott, csalódott lelkek magától értetődő aberráltsága. Hogy is értette volna meg egymást ez a két ember? Az egészséges, szilajvérű, könnyed s az értelmiség nem túlságosan magas fokán álló gyermekleány és a semmiben nem hivő, mindent kigúnyló,. nehézkes lelkű intellektus? A feleség nem tudott fölvergődni a madáchi magaslatba — a férj viszont nem tudta különválasztani az embert és a zsenit magában. Nem tudott leszállani egy pillanatra sem asszonyához. Ki itt a hibás, ki a felelős, ha egyáltalán terhelhet valakit felelősség?! Fráter Erzsike nemegyszer vallotta sírva bizalmasainak: — Nem ért meg engem Imre és én nem értem meg őt... Soha, soha nem szerettem... „Nem élhetek nála nélkül" Az esküvő után, amely a Fráter család ma is élő tagjainak elbeszélése szerint fényes külsőségek között folyt le a csehteleki oroszláncímeres Fráterkastélyban, az ifjú pár Csesztére ment lakni. Onnan később visszaköltöztek az apai házba, Alsósztregovára. Itt az öreg Madáchné, Majtényi Anna parancsolt, gőgös, energikus, kissé izgága természetű matróna, aki a Biharba érkező panaszos levelek szerint sehogy sem tudott szívélyes viszonyt tartani menyével. 1852-ben magyarsága miatt Madách fogságba került. Rabságának éve alatt osztrák katonatisztek voltak elszállásolva a kastélyban, akikkel állítólag a ház fiatal úrnője esténként szívesen elmulatott. Az öreg Madáchné levelet írt akkoriban fiának, amelyben nyíltan hűtlenséggel vádolta menyét. A költő következőképpen válaszolt: „Csak viselje gondját Erzsikének édesanyám, mert én nem élhetek nála nélkül." Fennsöbbséges és nemes tónus ez, ahogy a súlyos vádra felelt Madách — de nem őszinte. Mert a feldobott és 1934. december hó. Télre fordult az idő, a Kárpátokon már havazott. Unalmas és halódó napok. Erdélyben semmi kü'önös sem történt hetek óta. Csupán itt Biharban egy asszony, bizonyos Fráter Erzsi egy estén összeesett a püspöki út árkában. Szájából ömlött a pálinka és a nikotin förtelmes bűze. Szeme kimeredt, arca, teste merő ragacsos országúti sár. Egy arra járó szekeres undorodva kiemelte az árokból, saroglyába rakta és behozta a közkórházba, ahol hatnapi agónia után delirium tremensben meghalt. „Mert el bírt hagyni engem ..." A kórház elkönyvelte, a közvélemény kivégezte Fráter Erzsi életét. „Mert egy asszony, aki idegen csókok és ölelések szennyébe dobja, sárba rántja becsületét, hitvesi esküjét és tisztaságát; aki vakon és tompult agygyal kirohan tisztes Sztregovának bazsalikomszagú úri légköréből, hogy véget nem érző esatangolásokon, meddő szerelmeken, 10—12 forintos piszkos kis pereken, tengersok mocskon, megvetéseken keresztül eljusson a pálinkához és az árok partjához; aki föláldozta Madách Imrét, a zsenit, az óriást, ködösfejű kis törpékért; aki nem tudott, nem akart fölemelkedni a madáchi magaslatba — az az asszony cédább a cédánál és megérdemli, hogy így pusztuljon el. Igy: rongyosan, részegen, az emberi züllöttség mélypontján, az árokparton." igy kiabált akkor a közvélemény. Senki sem kereste, senki sem akarta meglátni azokat az okokat, amelyek a lélek mérföldes kútjában a keserűségek vizét gyűjtötték fel a csalásig, a válásig, az alkoholig, a kórházi ágyig és az elhagyottak, nyomorultak, koldusok jeltelen sírjáig. Mert úgy van az: ha ráhull egy nőre egy mákszemnyi szenny, minden himpellér, minden izgága aszszonyi száj marékkal hányhatja rá sarát. A család sem tudta megbocsátani soha a leghíresebb Fráter-lánynak, hogy otthagyta Alsósztregovát. És ezzel együtt a dominiumos gazdagságot... Megve-A" sztregovai Madách kastélyról készült egykori rajz Madáchné Fráter Erzsébet (halála előtt 5 évvel Nagyváradon készült felvétel) San Francisco egyik bankjának föld alatti páncélszekrényében őrzik a világ legnagyobb igazgyöngyét, súlya 7 kg, hossza 22,5 és átmérője 14 cm. Ha van rá vevő, megvehető. Az ára 4 millió dollár. De vevő eddig nem jelentkezett. Nem láthatja a nagy közönség,, csupán rendőri felügyelet mellett tekinthetik meg a kiválasztottak. A gyöngy története csupa romantika, izgalom és kaland. Már a felfedezése is emberéletet követelt áldozatul. A Fülöp-szigetcsoport Palowonn szigetének egyik lakosa kagylóhalászattal foglalkozott. A kagylókat azután halászfelszerelésre cserélte fel. A víz alatt a keze egy hatalmas gyöngykagyló szorításába került, s a kagyló a mélybe rántotta a szerencsétlent. Vele együtt vitték ki a partra a gyilkos gyöngykagylót és a helybeli törzsfőnök előtt feszítették szét. S így került napvilágra a világ legnagyobb igazgyöngye. Panglina Piszi főnök alaposan szemügyre vette, azután rémülten kiejtette a kezéből. A hatalmas gyöngy szabálytalan kontúrjai Mohamed arcvonásaira emlékeztettek. Abban az időben egy régészeti expedíció tartózkodott a szigeten, s ennek az expedíciónak volt egyik tagja Wilburn D. Cobb a gyöngy jelenlegi tulajdonosa. Amikor tudomást szerzett a gyöngyről, azonnal meglátogatta a főnököt, hogy a gyöngyöt megvásárolja. De sem a rábeszélés, sem a felajánlott összeg nem lágyította meg a főnök szívét, nem akart megválni a szent jelképtől. Egy idő múlva már a hatalmas gyöngy csak egy érdekes epizódot