A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-26 / 8. szám

bírhatotlan lesz a lárma. Egyre több a rádió, tévé, magnó, és az olyan háztar­tási gépek, amelyek nagy zajjal mű­ködnek. Prágában a forgalmasabb utcákban a lakásokban a zajszint még éjszaka sem ereszkedik 72 decibel alá, pedig az egészségügyi normák szerint éjszaka a felső határ 30 decibel. — Teljes csendre van szüksége az embenek? —- Nem propagáljuk a halotti csen­det sem, mert ez is nyomasztólag hat az emberre. Az úgynevezett természe­tes zajok éppen jótékony hatással van­nak az emberre. Az eső neszezése, a tenger mormolása nyugtat. Japánban például olyan párnákat hoztak forga­lomba, amelyekben a beépített készü­lék a hulló eső hangját utánozza. Ná­lunk csak nemrégiben született meg az a tudományág, amely a hangnak a szervezetre gyakorolt hatását tanulmá­nyozza. — S mit állapítottak meg? — A nagy zaj károsan hat a szerve­zet működésére, elsősorban a központi idegrendszerére. A szív és a véredény­rendszer működését is befolyásolja. Megállapították, hogy minden olyan üzemben, ahol a gépek zúgása eléri a 100 decibelt, minden harmadik munkás zajneurózisban szenved. A nagyon zajos munkahelyeken dolgozó munkásoknak erősen csökken a hallásuk. Egyes ter­melési ágazatokban az úgynevezett ipari zajszint szinte vészes: 100—110 decibelt is elér. Érdekes kísérletekről is beszélt a szakember. Nemrégiben egy eldugott' hegyi faluban jártak. Méréseiknek ered­ménye meglepő volt. A falu 60 éven felüli lakosainak hallása élesebb, mint a zajos gyárban dolgozó 30 éves embe­reké. Ezt az állítást támasztja alá a forgalmasabb utaktól távol levő falvak lakóinak vizsgálata is. Sajnos azonban, a zaj már a vidéki életbe is betört, a technika fejlődése, a mezőgazdasági munkák nagyfokú gépesítése erősen fölemelte a zajszintet. — Elmenekülhetünk-e a lárma elől? — Nem. De fel kell venni vele a küz­delmet. Hazánkban is több tudományos intézetben, laboratóriumban fáradoznak az ipari zaj elleni védekezés hatékony módszereinek kidolgozásán. Első ered­ményként megemlíthetek néhány üze­met, ahol 20 decibellel csökkentettük a zajszintet, és ezzel 10 százalékkal nö­vekedett a munka termelékenysége. — Hát a traktorvizsgálat mit mutat? — Gyilkos zajt. A nehéz traktorokon dolgozók panaszkodnak, hogy gyengül a hallásuk. Nem is csoda, amikor a zaj üres járatban is eléri a 100 decibelt, szántáskor pedig, amikor erőlködik a traktor, a 132 decibelt is. A kipufogó rendszeren kell változtatni. Olyan ki­pufogót készíteni, amely a zajt legalább 20—30 decibellel tompítja. AZ SZKP XXIV. KONGRESSZUSA ELŐTT A műszaki fejlődés logikája Harkov egyike Ukrajna, sőt a Szovjetunió legnagyobb ipari váro­sainak. Traktort, turbinát, gépjármű­veket, villamosgépeket, csapágyat, szerszámgépeket gyártanak üzemei­ben. A mindössze 23 éves Lenin Elektro-villamosgépgyár előbb a Le­nin névre vált méltóvá, majd meg­kapta a Lenin-rendet, a legmagasabb kormánykitüntetést. A kutatóintézet az üzembe jön Korunkra a tudomány termelő­erővé válása is jellemző. A villa­mosgépgyár egyedi gépeket gyárt, nagy teljesítményű turbó- és hidro­generátorokat, villamos hajtóműve­ket a vasúti közlekedés és kohászati üzemek számára. A gyár épít és építkezik. Nemrég csupa .betonüveg palota épült, ide költözik a gyár „agyközpontja", az Energetikai-Ne­hézgépipari Kutatóintézet. — A népgazdaság fejlődéséhez egyre több gépre van szükség — mondja az esztergályosból lett igaz­gató, Pahonov elvtárs. — Hogy lé­pést tartsunk a korszerű követelmé­nyekkel, fokoznunk kell a termelést, és tovább kell javítani termékeink minőségét. — Minden egyes új gép, ami el­hagyja gyárunk kapuit — mondot­ta a kutatóintézet tervezési osztá­lyának vezetője —, egyben technikai újdonság is. Pl. az 500 ezer kW teljesítményű generátorunk gyártása során hét találmányra, illetve mű­szaki megoldásra kaptunk szabadal­mat. Egyes megoldásaink elvi jelen­tőségűek. Így az állórész hűtésének hidrogén helyett vízzel való megol­dása, ami a konstrukció súlyát 50 tonnával csökkentette, ezáltal ol­csóbb is lett. Később találtunk meg­oldást a forgórész vízhűtésére. A tudományos kapcsolatoknak kö­szönhető, hogy a gyárban a hegesz­tési munkák 85 százalékát automati­zálták. Az Össz-szövetségi Elektro­technikai Kutatóintézet munkatár­sainak segítségével rendkívül meg­bízható termonukleáris szigetelófal gyártását sikerült megalapozniuk. Az export A gyár 30 ország cégeinek meg­rendeléseit teljesíti rendszeresen. Generátorokat, komplex hőerőműve­ket, hengersor-hajtóműveket, turbó­generátorokat szállítanak Lengyel­országba, Bulgáriába, Kubába, In­diába, Romániába, Vietnamba és egy sor más országba. Legutóbb nyugatnémet, francia, svéd és japán cégekkel konkurrálva versenytárgyalást nyertek Norvégiá­ban. Az újítók, feltalálók megbecsülése A gyárban nagy népszerűségnek örvendenek az újító dolgozók. Kö­zöttük mérnököket és esztergályoso­kat egyaránt találhatunk. Sokan vállalták, hogy Lenin jubileumi szü­letésnapjára teljesítik vagy túltelje­sítik egyéni ötéves tervüket. A gyár termelékenysége máris elérte az öt­éves terv végére tervezett szintet. A terven felül készített gyártmányok után a jubileumi Lenin-alapra 600 ezer rubelt fizettek be. A gyár dol­gozói közül 2300 tagja az Össz-szö­vetségi Üjító és Feltaláló Társaság­nak. 1969 első tíz hónapjában több mint 500 javaslatot nyújtottak be, ezek közül 321-et már be is vezet­tek, a megtakarítás jelentős összeg, egymillió rubel. — Általában kollektíván igyek­szünk újítani — mondja „A köztár­saság érdemes újítója" cím tulajdo­nosa, az egyik üzemvezető. — Ke­ressük azokat a helyeket, ahol a ter­melés műszaki okokból akadozik, vagy túl nagy a ráfordítás. A Die­sel-mozdonyok bronzperselyének kü­lönleges ötvözettel való helyettesí­tése 300 ezer rubel megtakarítást jelentett a gyárnak. A gyárban az újítók számára a megoldásra váró kérdésekről tájékoztatót bocsátanak ki. Az egyes kérdésekhez konzultán­sokat jelölnek ki. A gyors megol­dásra váró kérdésekről expressz­röplapokat készítenek, és a legjobb megoldást pénzjutalomban részesí­tik. A tudás gondolatokat szül Soha még ilyen nagy jelentősége nem volt a tömegek alkotó aktivi­tásának a technika fejlődésében. Az aktivitás nagyrészt a szakmai és ál­talános műveltség függvénye. Ezért a gyárban megszervezték a fiatal munkások esti iskoláját, techniku­mát és az egyetemre előkészítő tan­folyamokat. A fiatal mérnökök to­vábbképzéséről is rendszeresen gon­doskodnak. Évente mintegy száz dolgozó fejezi be a technikumot és az esti egyetemet anélkül, hogy a termelésből kiesett volna. — Az ember életében tevékeny­ségének több mint harmadrészét az üzemben végzi — mondotta befeje­zésül az igazgató. — És Lenin nem­csak a dolgozók kötelességéről be­szélt, hanem életükről, pihenésükről való gondoskodásról is. Gyárunknak saját rendelőintézete van. A gyer­mekek bölcsődei-óvodai elhelyezését teljes egészében megoldottuk. A kö­vetkező 3—4 évben felszámoljuk a lakáskérdést, mintegy 45 ezer mJ lakterületet építünk. Üdülővel ren­delkezünk a Fekete-tenger partján, ahova a 20 napos beutaló mindössze 21 rubeljába kerül a dolgozónak. Most fejezzük be a saját stadionunk, sportpalotánk és klubunk építését. KÜLÖNÖS REKORDOK • Ki volt a legmagasabb ember a vilá­gon? Robert Voudlow, aki 1918-ban született az Egyesült Államokban, az Illinois állambeli Átona városában, 2 méter 72 centiméter volt a hossza. Nem a magassága, hanem a hossza, mivel a hiteles okirat a Mr. Voudlow halóla után (1950-ben) végzett mérés eredményét tartalmazza. Életében való­színűleg még egy kissé magasabb volt. • Ezzel szemben a legalacsonyabb ember, akinek törpe termetén kívül semmi látható testi fogyatékossága nem volt: 1876-ban született a Pauline her­cegnőnek becézett Pauline Masters volt. Tizennyolc éves koróban mindössze 58,9 centiméter magasra nőtt. 1894-ben halt meg. • A világ legsúlyosabb embere az amerikai Robert Earl volt, 32 éves ko­rában, nem sokkal 1958-ban bekövet­kezett halála előtt, 484,9 kilogrammot nyomott. Családjának komoly gondjai voltak a temetéssel: sehol sem kaptak megfelelő koporsót. Ezért Earlt egy kis­sé átalakított zongoraszállító ládában temették el. A koporsót daru segítsé­gével bocsátották le a sírba. • Ami a legöregebb embert illeti, a könyv kételkedik a matuzsálemekről szóló legendák hitelességében. Azt írja: „Az ilyen jellegű adatok többnyire di­csekvésből, tévedésből vagy tudatos csalásból erednek." A szerzők által megvizsgált esetek közül teljes és hite­les dokumentáció csak a kanadai Pier­re Jubner esetében létezik, aki 113 évet és 124 napot élt, 1701. július 15-tól 1814. november 16-ig (a könyv meg­jegyzi, hogy a Szovjetunióban állítólag 224 férfi és 386 nő él, akiknek életkora meghaladja a 120 évet). • A sok gyermek rekordját viszont 1872 óta napjainkig egy moszkvai asszony tartja. Fjodor Vaszilyev felesége 50 évig tartó, bizonyára nem könnyű élete fo­lyamán 69 gyermeket szült. Tizenhatszor kettős, hétszer hármas és négyszer né­gyes ikrei voltak. • A világ leghosszabb vasúti szerelvé­nye 1957. november 15-én indult el az Egyesült Allam-beli Nyugat-Virginia államból Ohio államba. Á szenet szál­lító tehervonat 500 vasúti kocsiból állt. • A világon legritkábban kimondott szó a „csin", az „én" személyes névmás egyes szám első személye a Japán nyelvben. Az egyszerű japánok nem ejtik ki ezt a szót, mert a közemberek számára az „én" így hangzik „vatakusi", a „csin" szót csak a császár használ­hatja, amikor önmagáról beszél, és még ő sem mindig. Ha például a csá­szárnéval veszekszik és bizonygatja, hogy „nem én törtem össze a tányért" a „vatakusi" szót használja. De amikor hadat üzen, vagy valamelyik alattvaló­ját harakiri elkövetésére szólítja fel, akkor a „csin" szóval él. Mivel azon­ban az ilyen esetek ma már szerencsé­re ritkák, napjainkban a „csin" szó a legritkábban kiejtett szó a világon, • A világ leghosszabb helységneve, amely máig is szabályosan szerepel az igazolványokban és ott áll az útjelző­táblákon, így hangzik — figyeljünk jóll —: „Taumatawkatangihangark­moauauotamateaturipukaka-pikimunga­horonukupokaiv-henuakitanatanabu". Ez a számunkra kimondhatatlan nevű városka (aják) Új-Zélandon van. A vá­ros név magyarra fordítva így hangzik: az a hely, ahol szerelmesének fuvolázott Tamatea, a nagytérdű ember, aki fel­kapaszkodott a csúcsokra és elnyelte a hegyeket, ezért földevőnek nevezték. • A napjainkban forgalomban levő / legnagyobb értékű bankjégy a százezer dolláros bankó. Máig is forgalomban van belőle háromszázkilencvennégy da­rab. A legnagyobb méretű bankjegy viszont a 10 000 dolláros. 1812 előtt ki­bocsátottak 2 millió font sterlinges bankjegyeket is, meg is vannak mind­máig. De csak Nagy-Britannia kormá­nya használja őket, kizárólag belső elszámolásokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom