A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-26 / 8. szám

bírhatotlan lesz a lárma. Egyre több a rádió, tévé, magnó, és az olyan háztartási gépek, amelyek nagy zajjal működnek. Prágában a forgalmasabb utcákban a lakásokban a zajszint még éjszaka sem ereszkedik 72 decibel alá, pedig az egészségügyi normák szerint éjszaka a felső határ 30 decibel. — Teljes csendre van szüksége az embenek? —- Nem propagáljuk a halotti csendet sem, mert ez is nyomasztólag hat az emberre. Az úgynevezett természetes zajok éppen jótékony hatással vannak az emberre. Az eső neszezése, a tenger mormolása nyugtat. Japánban például olyan párnákat hoztak forgalomba, amelyekben a beépített készülék a hulló eső hangját utánozza. Nálunk csak nemrégiben született meg az a tudományág, amely a hangnak a szervezetre gyakorolt hatását tanulmányozza. — S mit állapítottak meg? — A nagy zaj károsan hat a szervezet működésére, elsősorban a központi idegrendszerére. A szív és a véredényrendszer működését is befolyásolja. Megállapították, hogy minden olyan üzemben, ahol a gépek zúgása eléri a 100 decibelt, minden harmadik munkás zajneurózisban szenved. A nagyon zajos munkahelyeken dolgozó munkásoknak erősen csökken a hallásuk. Egyes termelési ágazatokban az úgynevezett ipari zajszint szinte vészes: 100—110 decibelt is elér. Érdekes kísérletekről is beszélt a szakember. Nemrégiben egy eldugott' hegyi faluban jártak. Méréseiknek eredménye meglepő volt. A falu 60 éven felüli lakosainak hallása élesebb, mint a zajos gyárban dolgozó 30 éves embereké. Ezt az állítást támasztja alá a forgalmasabb utaktól távol levő falvak lakóinak vizsgálata is. Sajnos azonban, a zaj már a vidéki életbe is betört, a technika fejlődése, a mezőgazdasági munkák nagyfokú gépesítése erősen fölemelte a zajszintet. — Elmenekülhetünk-e a lárma elől? — Nem. De fel kell venni vele a küzdelmet. Hazánkban is több tudományos intézetben, laboratóriumban fáradoznak az ipari zaj elleni védekezés hatékony módszereinek kidolgozásán. Első eredményként megemlíthetek néhány üzemet, ahol 20 decibellel csökkentettük a zajszintet, és ezzel 10 százalékkal növekedett a munka termelékenysége. — Hát a traktorvizsgálat mit mutat? — Gyilkos zajt. A nehéz traktorokon dolgozók panaszkodnak, hogy gyengül a hallásuk. Nem is csoda, amikor a zaj üres járatban is eléri a 100 decibelt, szántáskor pedig, amikor erőlködik a traktor, a 132 decibelt is. A kipufogó rendszeren kell változtatni. Olyan kipufogót készíteni, amely a zajt legalább 20—30 decibellel tompítja. AZ SZKP XXIV. KONGRESSZUSA ELŐTT A műszaki fejlődés logikája Harkov egyike Ukrajna, sőt a Szovjetunió legnagyobb ipari városainak. Traktort, turbinát, gépjárműveket, villamosgépeket, csapágyat, szerszámgépeket gyártanak üzemeiben. A mindössze 23 éves Lenin Elektro-villamosgépgyár előbb a Lenin névre vált méltóvá, majd megkapta a Lenin-rendet, a legmagasabb kormánykitüntetést. A kutatóintézet az üzembe jön Korunkra a tudomány termelőerővé válása is jellemző. A villamosgépgyár egyedi gépeket gyárt, nagy teljesítményű turbó- és hidrogenerátorokat, villamos hajtóműveket a vasúti közlekedés és kohászati üzemek számára. A gyár épít és építkezik. Nemrég csupa .betonüveg palota épült, ide költözik a gyár „agyközpontja", az Energetikai-Nehézgépipari Kutatóintézet. — A népgazdaság fejlődéséhez egyre több gépre van szükség — mondja az esztergályosból lett igazgató, Pahonov elvtárs. — Hogy lépést tartsunk a korszerű követelményekkel, fokoznunk kell a termelést, és tovább kell javítani termékeink minőségét. — Minden egyes új gép, ami elhagyja gyárunk kapuit — mondotta a kutatóintézet tervezési osztályának vezetője —, egyben technikai újdonság is. Pl. az 500 ezer kW teljesítményű generátorunk gyártása során hét találmányra, illetve műszaki megoldásra kaptunk szabadalmat. Egyes megoldásaink elvi jelentőségűek. Így az állórész hűtésének hidrogén helyett vízzel való megoldása, ami a konstrukció súlyát 50 tonnával csökkentette, ezáltal olcsóbb is lett. Később találtunk megoldást a forgórész vízhűtésére. A tudományos kapcsolatoknak köszönhető, hogy a gyárban a hegesztési munkák 85 százalékát automatizálták. Az Össz-szövetségi Elektrotechnikai Kutatóintézet munkatársainak segítségével rendkívül megbízható termonukleáris szigetelófal gyártását sikerült megalapozniuk. Az export A gyár 30 ország cégeinek megrendeléseit teljesíti rendszeresen. Generátorokat, komplex hőerőműveket, hengersor-hajtóműveket, turbógenerátorokat szállítanak Lengyelországba, Bulgáriába, Kubába, Indiába, Romániába, Vietnamba és egy sor más országba. Legutóbb nyugatnémet, francia, svéd és japán cégekkel konkurrálva versenytárgyalást nyertek Norvégiában. Az újítók, feltalálók megbecsülése A gyárban nagy népszerűségnek örvendenek az újító dolgozók. Közöttük mérnököket és esztergályosokat egyaránt találhatunk. Sokan vállalták, hogy Lenin jubileumi születésnapjára teljesítik vagy túlteljesítik egyéni ötéves tervüket. A gyár termelékenysége máris elérte az ötéves terv végére tervezett szintet. A terven felül készített gyártmányok után a jubileumi Lenin-alapra 600 ezer rubelt fizettek be. A gyár dolgozói közül 2300 tagja az Össz-szövetségi Üjító és Feltaláló Társaságnak. 1969 első tíz hónapjában több mint 500 javaslatot nyújtottak be, ezek közül 321-et már be is vezettek, a megtakarítás jelentős összeg, egymillió rubel. — Általában kollektíván igyekszünk újítani — mondja „A köztársaság érdemes újítója" cím tulajdonosa, az egyik üzemvezető. — Keressük azokat a helyeket, ahol a termelés műszaki okokból akadozik, vagy túl nagy a ráfordítás. A Diesel-mozdonyok bronzperselyének különleges ötvözettel való helyettesítése 300 ezer rubel megtakarítást jelentett a gyárnak. A gyárban az újítók számára a megoldásra váró kérdésekről tájékoztatót bocsátanak ki. Az egyes kérdésekhez konzultánsokat jelölnek ki. A gyors megoldásra váró kérdésekről expresszröplapokat készítenek, és a legjobb megoldást pénzjutalomban részesítik. A tudás gondolatokat szül Soha még ilyen nagy jelentősége nem volt a tömegek alkotó aktivitásának a technika fejlődésében. Az aktivitás nagyrészt a szakmai és általános műveltség függvénye. Ezért a gyárban megszervezték a fiatal munkások esti iskoláját, technikumát és az egyetemre előkészítő tanfolyamokat. A fiatal mérnökök továbbképzéséről is rendszeresen gondoskodnak. Évente mintegy száz dolgozó fejezi be a technikumot és az esti egyetemet anélkül, hogy a termelésből kiesett volna. — Az ember életében tevékenységének több mint harmadrészét az üzemben végzi — mondotta befejezésül az igazgató. — És Lenin nemcsak a dolgozók kötelességéről beszélt, hanem életükről, pihenésükről való gondoskodásról is. Gyárunknak saját rendelőintézete van. A gyermekek bölcsődei-óvodai elhelyezését teljes egészében megoldottuk. A következő 3—4 évben felszámoljuk a lakáskérdést, mintegy 45 ezer mJ lakterületet építünk. Üdülővel rendelkezünk a Fekete-tenger partján, ahova a 20 napos beutaló mindössze 21 rubeljába kerül a dolgozónak. Most fejezzük be a saját stadionunk, sportpalotánk és klubunk építését. KÜLÖNÖS REKORDOK • Ki volt a legmagasabb ember a világon? Robert Voudlow, aki 1918-ban született az Egyesült Államokban, az Illinois állambeli Átona városában, 2 méter 72 centiméter volt a hossza. Nem a magassága, hanem a hossza, mivel a hiteles okirat a Mr. Voudlow halóla után (1950-ben) végzett mérés eredményét tartalmazza. Életében valószínűleg még egy kissé magasabb volt. • Ezzel szemben a legalacsonyabb ember, akinek törpe termetén kívül semmi látható testi fogyatékossága nem volt: 1876-ban született a Pauline hercegnőnek becézett Pauline Masters volt. Tizennyolc éves koróban mindössze 58,9 centiméter magasra nőtt. 1894-ben halt meg. • A világ legsúlyosabb embere az amerikai Robert Earl volt, 32 éves korában, nem sokkal 1958-ban bekövetkezett halála előtt, 484,9 kilogrammot nyomott. Családjának komoly gondjai voltak a temetéssel: sehol sem kaptak megfelelő koporsót. Ezért Earlt egy kissé átalakított zongoraszállító ládában temették el. A koporsót daru segítségével bocsátották le a sírba. • Ami a legöregebb embert illeti, a könyv kételkedik a matuzsálemekről szóló legendák hitelességében. Azt írja: „Az ilyen jellegű adatok többnyire dicsekvésből, tévedésből vagy tudatos csalásból erednek." A szerzők által megvizsgált esetek közül teljes és hiteles dokumentáció csak a kanadai Pierre Jubner esetében létezik, aki 113 évet és 124 napot élt, 1701. július 15-tól 1814. november 16-ig (a könyv megjegyzi, hogy a Szovjetunióban állítólag 224 férfi és 386 nő él, akiknek életkora meghaladja a 120 évet). • A sok gyermek rekordját viszont 1872 óta napjainkig egy moszkvai asszony tartja. Fjodor Vaszilyev felesége 50 évig tartó, bizonyára nem könnyű élete folyamán 69 gyermeket szült. Tizenhatszor kettős, hétszer hármas és négyszer négyes ikrei voltak. • A világ leghosszabb vasúti szerelvénye 1957. november 15-én indult el az Egyesült Allam-beli Nyugat-Virginia államból Ohio államba. Á szenet szállító tehervonat 500 vasúti kocsiból állt. • A világon legritkábban kimondott szó a „csin", az „én" személyes névmás egyes szám első személye a Japán nyelvben. Az egyszerű japánok nem ejtik ki ezt a szót, mert a közemberek számára az „én" így hangzik „vatakusi", a „csin" szót csak a császár használhatja, amikor önmagáról beszél, és még ő sem mindig. Ha például a császárnéval veszekszik és bizonygatja, hogy „nem én törtem össze a tányért" a „vatakusi" szót használja. De amikor hadat üzen, vagy valamelyik alattvalóját harakiri elkövetésére szólítja fel, akkor a „csin" szóval él. Mivel azonban az ilyen esetek ma már szerencsére ritkák, napjainkban a „csin" szó a legritkábban kiejtett szó a világon, • A világ leghosszabb helységneve, amely máig is szabályosan szerepel az igazolványokban és ott áll az útjelzőtáblákon, így hangzik — figyeljünk jóll —: „Taumatawkatangihangarkmoauauotamateaturipukaka-pikimungahoronukupokaiv-henuakitanatanabu". Ez a számunkra kimondhatatlan nevű városka (aják) Új-Zélandon van. A város név magyarra fordítva így hangzik: az a hely, ahol szerelmesének fuvolázott Tamatea, a nagytérdű ember, aki felkapaszkodott a csúcsokra és elnyelte a hegyeket, ezért földevőnek nevezték. • A napjainkban forgalomban levő / legnagyobb értékű bankjégy a százezer dolláros bankó. Máig is forgalomban van belőle háromszázkilencvennégy darab. A legnagyobb méretű bankjegy viszont a 10 000 dolláros. 1812 előtt kibocsátottak 2 millió font sterlinges bankjegyeket is, meg is vannak mindmáig. De csak Nagy-Britannia kormánya használja őket, kizárólag belső elszámolásokban.