A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-21 / 7. szám

Polinéz harcos teljes díszben talos útiokmány helyett, amely — mint utolsó oldalán olvasható — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság tulajdona, saját szerény névjegyemet írattam alá vele. Említettem már, hogy Taufa'ahaut, a IV. Tu­pout a tongaiak történelmileg nem egészen jogo­san Tui Tongának nevezik. A Tui Tongák már az első évezred végétől uralkodtak a Barátság­szigeteken. Polinéziai barangolásaim során talál­koztam néhány figyelemreméltó uralkodóval, jelentős helyi dinasztiákkal. De a helyi uralkodó­családok egyike sem forrt össze annyira sziget­országa történetével, mint itt a Barátság-szigete­ken. Tehát egyszerűen Tui Tongának — „Tonga urának" hívják itt a királyt, viszont nem is olyan régen még félistenként tisztelték. Tonga királyá­nak isteni leszármazása több mindenben meg­nyilvánult és megnyilvánul még ma is. A Tui Tongának például — egyedüli emberként sziget­országában — nem volt szabad tetováltatnia magát. Mi több, körülmetélni sem volt őt szabad — noha ez a szokás ugyanolyan elterjedt, mint a zsidóknál. Az uralkodó esküvői és temetési szertartása is különbözik a szigetlakók ilyen szertartásától, nemcsak mert sokkal pompásabb, de kivitelében is egészen más. A Barátság-szigeteket, jobban mondva Tonga­tapu szigetét, ahol a lakosság zöme él, tizen­három hagyományos törzs lakja. Tizenkét közön­séges, ezek neve haa, és a tizenharmadik — a királyi törzs, a sinae. Ennek az élén a sinae eki — a király és közvetlen családja áll. A lépcső alsó fokán áll a nép — a tua, a sza­bad tongai parasztok és halászok rendje. S köz­bül a törzsfőnökök — eiki, és matapula nevű tanácsosaik: ezeknek hivatala szintén apáról fiúra öröklődik. Az 1875. évi alkotmány szerint a király mellett 7 nemesből, 7 miniszterből, 7 a lakosság által 3 évre választott tagból és 1 kinevezett képviselőből álló Törvényhozó Tanács működik. Az alkotmány kihirdetésének napja, november 4-e ma is Tonga államünnepe. A parlamentben még ma is csak férfiak ülnek. A *ongai nők azonban egyébként eléggé eman­cipáltak. Tongatapu szigetén működik a Salote királynőről elnevezett leánykollégium, amely tel­jes középiskolai végzettséget nyújt a bennszülött lányoknak. De térjünk vissza oda, ahol tongai barangolá­som kezdődött és végződött, a szigetország fővá­rosába. Neve, Nukualofa azt jelenti, hogy a „Sze­retet hajléka" (a polinéz nyelv, mint annyi más nyelv, nem tesz különbséget „szeretet" és „szere­lem" között). Fővárosának ezt a nevét is az első Tupou találta ki, addig Kolofoának hívták a mai Nukualofát. A „Szeretet hajlékának" központja a királyi palota: egy viktoriánus stílusú faépítmény, amely európai fürdőtelepek régi villáira emlékeztet. Naponta elmentem a villa előtt s minden alka­lommal betértem a palota kertjébe, ebbe a kiter­jedt parkba. A királyt senki sem őrzi. A poliné­ziai paradicsom legalább e tekintetben meg­maradt még paradicsomnak — merényletek és viharos tüntetések nélkül. A park bejáratánál még egy érdekesség vonta magára a figyelmemet: egy medence, melyben óriásteknősök élnek. A teknőc egyébként pem ritkaság a déltengeri vizekben, de ebben a me­dencében néhány hónappal ezelőtt múlt ki egy kétszáz esztendős „aggastyán" teknőc, amit még Cook kapitány ajándékozott itt-jártakor a ton­gaiaknak. Kellemesen lepett meg, hogy Cooknak szintén nagy becsben tartott másik ajándéka és — az ágyúkon és hadihajókon kívül — tulajdon­képpen az európai anyagi kultúra első tárgya, amivel a tongaiak megismerkedtek, egy cseh üvegből Karlsbadban készült rubinpiros hosszú­nyakú üvegkorsó, ún. karaffa. A palotakerttől nem messze még felfedezhetők a nukualofai erődítmény romjainak maradvá­nyai. Nukualofát — mint ahogy az angol Mari­ner meséli, aki mint fiatal fiú egyedül maradt életben, amikor a bennszülöttek a múlt század elején lemészárolták a Port-au-Prince legénysé­gét és aki azután évekig élt Tongatapun — három méter mély és négy méter széles vizesárok is védte. Ez azonban ma már teljesen be van töltve. Az egykori városfalak mentén, a tengerparton megmaradtak azonban a szigetcsoport közelében a múlt században zátonyra futott hajókról szár­mazó ágyúk. Fölöttük most a független Tonga zászlaját lengeti a szél. A királyi palotával szemben áll a „honvédelmi minisztérium" és hadseregfőparancsnokság ví­kendház-nagyságú épülete. Mindössze két helyi­ség van benne! A minisztérium épülete előtt áll a két világháborúban elesett tongaiak emlék­műve. Tonga ugyanis, mint brit védnökség, az angolok oldalán részt vett mindkét világháború­ban. S noha az emlékművön — szerencsére — nem olvasható túl sok név, a tongai katonák 1914—1918-ban a német frontra is eljutottak. Az új-zélandi hadsereg maori zászlóaljaiban harcol­tak. A második világháború folyamán Tonga öt­ezer katonát képzett ki. Ez akkor a szigetcsoport férfilakosságának több mint egynegyede volt! A királyi palotánál kezdődik a nyolcezer lako­sú Nukualofa mindkét „sugárútja". Az egyik a tengerparttal párhuzamosan halad a két kikötő­mólóhoz. Hihetetlenül tarka, bűbájos három­kerekű motoros riksák közlekednek rajta; ezek az itteni taxik.' A tongaiak zöme azonban gyalogosan járkál a főváros két főútvonalán és kisebb utcácskáiban. A fehér miniszoknyaszerű ruhadarab fölött a férfiak és a nők egyaránt fűszoknyát, ta'ovalát viselnek. Minél öregebb, „patinásabb" a ta'ovala, annál nagyobb megbecsülés jár ki viselőjének. Tongán ugyanis azt tartják, hogy — ami öreg, az jó. A király és a jelenlegi kormány erőszaktól mentes, ámde következetes politikát folytat azzal a jelszóval, hogy „Tonga a tongaiaké". A sziget­országban kevesebb fehér emberrel találkoztam, a kínaiakról nem is beszélve, mint bármely más általam meglátogatott polinéz szigeten. Ma a Ba­rátság-szigetek 99,75 %-a a polinéziai népcsalád­hoz tartozó tongai. Tonga megmaradt polinéziainak. És már maga ez a tény igen sokat jelent a világnak ebben az állandó változásoknak kitett távoli részében. Dr. MTLOSLAV STINGL A nők előkészítették a hálókat, kezdődhet a halászat QIQeQdQsQQQQ • A SZOVJETUNIÓ csaknem kétszáz oáattenyesztő szovhoza évente átlag négy és fél millió prémet (nerc-, kékróka-, ezüstróka-, cobolyprémet) termel. Énnek nagy részét exportálják. Az állattenyésztő gazdaságok a tenyészállatokat vérfelfrissités céljából részben egymástól szerzik be, de sok tenyészállatot importálnak külföldről, például Coloradoból (USA), Belgiumból, Finnországbál, Svédországból stb. A ki­vitelre kerülő prémek igen szépek, kitűnő minősé­gűek, ezért az egész világon keresettek. • A LAKÓHAZAK FŰTÉSÉNEK FUSTMENTESITÉSE érdekében több mint egy évtizede hozott, azóta szi­gorúan ellenőrzött rendelkezések hatására eltűnt a hírhedt londoni smog, a füstköd. Januárban 55 szá­zalékkal, novemberben 40 százalékkal, decemberben pedig 70 százalékkal több napfényt kapott a város, mint régen, holott közvetlen környékén a napsütés időtartama nem változott. A smog eltűnésének még egy érdekes következménye van: megnőtt a London­ban élő madárfajok száma. • AZ OPERALT SZEMSZ07ETEKET általában selyem­szállal varrják össze a műtét után, amelyet azután el kell távolítani. A juhbélből készült felszívódó var­rat az érzékeny szemhez nem eléggé finom. A szov­jet szemklinikákon egy idő óta a legbonyolultabb műtétekkor szárazföldi patkányok farkából készült 0,1 milliméter vastagságú szálakat használnak a var­ráshoz, mert az lassanként felszívódik, és nem okoz komplikációt. A szovjet eljárást ma már több más ország klinikáján is alkalmazzák. • AZ AMERIKAI ŰRHAJÓZÁSI HIVATAL hat olyan mesterséges holdat bocsát a kutatók rendelkezésére, amelyet évekkel ezelőtt juttattak pályájukra. Ezeket a mesterséges holdakat annak idején az ionoszféra, a csillagközi tér és a különféle geofizikai jelenségek tanulmányozása végett bocsátottak fel. Élettartamu­kat egy-egy évre tervezték, de még mindig működés­képesek. Műszereik és rádiókészülékeik földi parancs­ra működnek. A NASA most felhívta a tudósokat, hogy javasoljanak a mesterséges holdak számára új tudományos feladatokat. A „kiadó holdak" közül a legidősebb nyolc éve kering a Föld körül. • „KAMA-PARTI VÁLTOZÁSOK" címmel adnak hirt a moszkvai lapok a kilencedik szovjet ötéves terv gigászi létesítményéről, a Káma-parti autógyár építé­séről. Az üzemóriás 1971-ben már évi 150 ezer teher­autót fog gyártani. Az építkezés színhelye a Tatár Autonóm Köztársaságban található Naberezsnije Cselni nevű városka. A Káma-parti város a vízi utak és vasutak találkozásának csomópontja, továbbá a vidék gazdag nyersanyagbázissal is rendelkezik. Az építkezés az új esztendő kezdetén te'jes lendülettel megindult. Hamarosan üzembe állítják a helyi ház­gyárat, amely gyors ütemben állítja elő a lakásokat az ezrével érkező munkások számára. A Káma víz­szintjét gáttal megemelik, és igy a város kikötőjét a tengerjáró hajók is felkereshetik. • BRAZÍLIA JELENLEGI TÉRKÉPEI — a katonai és az iskolai térképek egyaránt — egészen általános és pontatlan képet adnak az országról. A katonai földrajztudományi intézet már készíti az új térképet, de eddig még csak 1041 négyzetkilométer területet dolgozott fel, az ország viszont 8,5 millió négyzet­kilométeren fekszik. Szakértők szerint, ha ilyen ütem­ben halad továbbra is a munka, Braziliának még legalább 50 évig nem lesz rendes térképe. A brazil sajtó szerint az országnak nagyon sok települése még egyetlen térképen sincs megjelölve. • EGY TIZENHAT ÉVES LÁNY, Jurate Baltrameju­naje operát írt a Beteg mackó címmel. A kaunaszi zenei középiskola tanulójának művét most mutatták be a litván fővárosban. Egyébként a zeneszerző kis­lánynál fiatalabb komponista is bemutatkozott nem­rég a Szovjetunióban: a szverd'ovszki Gyima Kriviekij, akinek Ezüstpatkó cimű balettjét a közelmúltban mu­tatták be, kilencéves. • A SZOVJETUNIÓ VÁROSAI KOZUL jelenleg Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Bakuban és Tbilisziben működik metró. A földalattik évente mint­egy kétmilliárd utast szállítanak. Metrót kap Taskent és Harkov is, s a moszkvai metróháló 1975-re huszon­öt új állomással bővül. A moszkvai metróvonalak teljes hossza öt év múlva eléri a 184 kilométert. • A LEVEGŐ SZENNYEZÉSE ELLENI KÜZDELEMBEN olykor furcsa módszerekhez folyamodnak. Ilyen el­gondolás alapján végeznek most érdekes kísérleteket az angliai iparvidék néhány pontján. A kísérleti ké­ményeket a szokottnál a'acsonyabbra építik, és a füstöt nem vezetik közvetlenül beléjük, hanem egy kamrán át engedik a kéménybe, és ebbe meghatá­rozott időközökben lökésszerűen, sűrített levegőt bo­csátanak. A levegő kifújja a füstöt a kéményen át, és füstkarikák képződnek. A füst így nem oszlik szét az alacsonyabb légrétegekben, hanem elég nagy magasságba emelkedik, és csak ott keveredik a leve­gővel. Igy csökken a föld felszíne közelében a levegő szennyeződése. U^h-. io

Next

/
Oldalképek
Tartalom