A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-21 / 7. szám

Polinéz harcos teljes díszben talos útiokmány helyett, amely — mint utolsó oldalán olvasható — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság tulajdona, saját szerény névjegyemet írattam alá vele. Említettem már, hogy Taufa'ahaut, a IV. Tupout a tongaiak történelmileg nem egészen jogosan Tui Tongának nevezik. A Tui Tongák már az első évezred végétől uralkodtak a Barátságszigeteken. Polinéziai barangolásaim során találkoztam néhány figyelemreméltó uralkodóval, jelentős helyi dinasztiákkal. De a helyi uralkodócsaládok egyike sem forrt össze annyira szigetországa történetével, mint itt a Barátság-szigeteken. Tehát egyszerűen Tui Tongának — „Tonga urának" hívják itt a királyt, viszont nem is olyan régen még félistenként tisztelték. Tonga királyának isteni leszármazása több mindenben megnyilvánult és megnyilvánul még ma is. A Tui Tongának például — egyedüli emberként szigetországában — nem volt szabad tetováltatnia magát. Mi több, körülmetélni sem volt őt szabad — noha ez a szokás ugyanolyan elterjedt, mint a zsidóknál. Az uralkodó esküvői és temetési szertartása is különbözik a szigetlakók ilyen szertartásától, nemcsak mert sokkal pompásabb, de kivitelében is egészen más. A Barátság-szigeteket, jobban mondva Tongatapu szigetét, ahol a lakosság zöme él, tizenhárom hagyományos törzs lakja. Tizenkét közönséges, ezek neve haa, és a tizenharmadik — a királyi törzs, a sinae. Ennek az élén a sinae eki — a király és közvetlen családja áll. A lépcső alsó fokán áll a nép — a tua, a szabad tongai parasztok és halászok rendje. S közbül a törzsfőnökök — eiki, és matapula nevű tanácsosaik: ezeknek hivatala szintén apáról fiúra öröklődik. Az 1875. évi alkotmány szerint a király mellett 7 nemesből, 7 miniszterből, 7 a lakosság által 3 évre választott tagból és 1 kinevezett képviselőből álló Törvényhozó Tanács működik. Az alkotmány kihirdetésének napja, november 4-e ma is Tonga államünnepe. A parlamentben még ma is csak férfiak ülnek. A *ongai nők azonban egyébként eléggé emancipáltak. Tongatapu szigetén működik a Salote királynőről elnevezett leánykollégium, amely teljes középiskolai végzettséget nyújt a bennszülött lányoknak. De térjünk vissza oda, ahol tongai barangolásom kezdődött és végződött, a szigetország fővárosába. Neve, Nukualofa azt jelenti, hogy a „Szeretet hajléka" (a polinéz nyelv, mint annyi más nyelv, nem tesz különbséget „szeretet" és „szerelem" között). Fővárosának ezt a nevét is az első Tupou találta ki, addig Kolofoának hívták a mai Nukualofát. A „Szeretet hajlékának" központja a királyi palota: egy viktoriánus stílusú faépítmény, amely európai fürdőtelepek régi villáira emlékeztet. Naponta elmentem a villa előtt s minden alkalommal betértem a palota kertjébe, ebbe a kiterjedt parkba. A királyt senki sem őrzi. A polinéziai paradicsom legalább e tekintetben megmaradt még paradicsomnak — merényletek és viharos tüntetések nélkül. A park bejáratánál még egy érdekesség vonta magára a figyelmemet: egy medence, melyben óriásteknősök élnek. A teknőc egyébként pem ritkaság a déltengeri vizekben, de ebben a medencében néhány hónappal ezelőtt múlt ki egy kétszáz esztendős „aggastyán" teknőc, amit még Cook kapitány ajándékozott itt-jártakor a tongaiaknak. Kellemesen lepett meg, hogy Cooknak szintén nagy becsben tartott másik ajándéka és — az ágyúkon és hadihajókon kívül — tulajdonképpen az európai anyagi kultúra első tárgya, amivel a tongaiak megismerkedtek, egy cseh üvegből Karlsbadban készült rubinpiros hosszúnyakú üvegkorsó, ún. karaffa. A palotakerttől nem messze még felfedezhetők a nukualofai erődítmény romjainak maradványai. Nukualofát — mint ahogy az angol Mariner meséli, aki mint fiatal fiú egyedül maradt életben, amikor a bennszülöttek a múlt század elején lemészárolták a Port-au-Prince legénységét és aki azután évekig élt Tongatapun — három méter mély és négy méter széles vizesárok is védte. Ez azonban ma már teljesen be van töltve. Az egykori városfalak mentén, a tengerparton megmaradtak azonban a szigetcsoport közelében a múlt században zátonyra futott hajókról származó ágyúk. Fölöttük most a független Tonga zászlaját lengeti a szél. A királyi palotával szemben áll a „honvédelmi minisztérium" és hadseregfőparancsnokság víkendház-nagyságú épülete. Mindössze két helyiség van benne! A minisztérium épülete előtt áll a két világháborúban elesett tongaiak emlékműve. Tonga ugyanis, mint brit védnökség, az angolok oldalán részt vett mindkét világháborúban. S noha az emlékművön — szerencsére — nem olvasható túl sok név, a tongai katonák 1914—1918-ban a német frontra is eljutottak. Az új-zélandi hadsereg maori zászlóaljaiban harcoltak. A második világháború folyamán Tonga ötezer katonát képzett ki. Ez akkor a szigetcsoport férfilakosságának több mint egynegyede volt! A királyi palotánál kezdődik a nyolcezer lakosú Nukualofa mindkét „sugárútja". Az egyik a tengerparttal párhuzamosan halad a két kikötőmólóhoz. Hihetetlenül tarka, bűbájos háromkerekű motoros riksák közlekednek rajta; ezek az itteni taxik.' A tongaiak zöme azonban gyalogosan járkál a főváros két főútvonalán és kisebb utcácskáiban. A fehér miniszoknyaszerű ruhadarab fölött a férfiak és a nők egyaránt fűszoknyát, ta'ovalát viselnek. Minél öregebb, „patinásabb" a ta'ovala, annál nagyobb megbecsülés jár ki viselőjének. Tongán ugyanis azt tartják, hogy — ami öreg, az jó. A király és a jelenlegi kormány erőszaktól mentes, ámde következetes politikát folytat azzal a jelszóval, hogy „Tonga a tongaiaké". A szigetországban kevesebb fehér emberrel találkoztam, a kínaiakról nem is beszélve, mint bármely más általam meglátogatott polinéz szigeten. Ma a Barátság-szigetek 99,75 %-a a polinéziai népcsaládhoz tartozó tongai. Tonga megmaradt polinéziainak. És már maga ez a tény igen sokat jelent a világnak ebben az állandó változásoknak kitett távoli részében. Dr. MTLOSLAV STINGL A nők előkészítették a hálókat, kezdődhet a halászat QIQeQdQsQQQQ • A SZOVJETUNIÓ csaknem kétszáz oáattenyesztő szovhoza évente átlag négy és fél millió prémet (nerc-, kékróka-, ezüstróka-, cobolyprémet) termel. Énnek nagy részét exportálják. Az állattenyésztő gazdaságok a tenyészállatokat vérfelfrissités céljából részben egymástól szerzik be, de sok tenyészállatot importálnak külföldről, például Coloradoból (USA), Belgiumból, Finnországbál, Svédországból stb. A kivitelre kerülő prémek igen szépek, kitűnő minőségűek, ezért az egész világon keresettek. • A LAKÓHAZAK FŰTÉSÉNEK FUSTMENTESITÉSE érdekében több mint egy évtizede hozott, azóta szigorúan ellenőrzött rendelkezések hatására eltűnt a hírhedt londoni smog, a füstköd. Januárban 55 százalékkal, novemberben 40 százalékkal, decemberben pedig 70 százalékkal több napfényt kapott a város, mint régen, holott közvetlen környékén a napsütés időtartama nem változott. A smog eltűnésének még egy érdekes következménye van: megnőtt a Londonban élő madárfajok száma. • AZ OPERALT SZEMSZ07ETEKET általában selyemszállal varrják össze a műtét után, amelyet azután el kell távolítani. A juhbélből készült felszívódó varrat az érzékeny szemhez nem eléggé finom. A szovjet szemklinikákon egy idő óta a legbonyolultabb műtétekkor szárazföldi patkányok farkából készült 0,1 milliméter vastagságú szálakat használnak a varráshoz, mert az lassanként felszívódik, és nem okoz komplikációt. A szovjet eljárást ma már több más ország klinikáján is alkalmazzák. • AZ AMERIKAI ŰRHAJÓZÁSI HIVATAL hat olyan mesterséges holdat bocsát a kutatók rendelkezésére, amelyet évekkel ezelőtt juttattak pályájukra. Ezeket a mesterséges holdakat annak idején az ionoszféra, a csillagközi tér és a különféle geofizikai jelenségek tanulmányozása végett bocsátottak fel. Élettartamukat egy-egy évre tervezték, de még mindig működésképesek. Műszereik és rádiókészülékeik földi parancsra működnek. A NASA most felhívta a tudósokat, hogy javasoljanak a mesterséges holdak számára új tudományos feladatokat. A „kiadó holdak" közül a legidősebb nyolc éve kering a Föld körül. • „KAMA-PARTI VÁLTOZÁSOK" címmel adnak hirt a moszkvai lapok a kilencedik szovjet ötéves terv gigászi létesítményéről, a Káma-parti autógyár építéséről. Az üzemóriás 1971-ben már évi 150 ezer teherautót fog gyártani. Az építkezés színhelye a Tatár Autonóm Köztársaságban található Naberezsnije Cselni nevű városka. A Káma-parti város a vízi utak és vasutak találkozásának csomópontja, továbbá a vidék gazdag nyersanyagbázissal is rendelkezik. Az építkezés az új esztendő kezdetén te'jes lendülettel megindult. Hamarosan üzembe állítják a helyi házgyárat, amely gyors ütemben állítja elő a lakásokat az ezrével érkező munkások számára. A Káma vízszintjét gáttal megemelik, és igy a város kikötőjét a tengerjáró hajók is felkereshetik. • BRAZÍLIA JELENLEGI TÉRKÉPEI — a katonai és az iskolai térképek egyaránt — egészen általános és pontatlan képet adnak az országról. A katonai földrajztudományi intézet már készíti az új térképet, de eddig még csak 1041 négyzetkilométer területet dolgozott fel, az ország viszont 8,5 millió négyzetkilométeren fekszik. Szakértők szerint, ha ilyen ütemben halad továbbra is a munka, Braziliának még legalább 50 évig nem lesz rendes térképe. A brazil sajtó szerint az országnak nagyon sok települése még egyetlen térképen sincs megjelölve. • EGY TIZENHAT ÉVES LÁNY, Jurate Baltramejunaje operát írt a Beteg mackó címmel. A kaunaszi zenei középiskola tanulójának művét most mutatták be a litván fővárosban. Egyébként a zeneszerző kislánynál fiatalabb komponista is bemutatkozott nemrég a Szovjetunióban: a szverd'ovszki Gyima Kriviekij, akinek Ezüstpatkó cimű balettjét a közelmúltban mutatták be, kilencéves. • A SZOVJETUNIÓ VÁROSAI KOZUL jelenleg Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Bakuban és Tbilisziben működik metró. A földalattik évente mintegy kétmilliárd utast szállítanak. Metrót kap Taskent és Harkov is, s a moszkvai metróháló 1975-re huszonöt új állomással bővül. A moszkvai metróvonalak teljes hossza öt év múlva eléri a 184 kilométert. • A LEVEGŐ SZENNYEZÉSE ELLENI KÜZDELEMBEN olykor furcsa módszerekhez folyamodnak. Ilyen elgondolás alapján végeznek most érdekes kísérleteket az angliai iparvidék néhány pontján. A kísérleti kéményeket a szokottnál a'acsonyabbra építik, és a füstöt nem vezetik közvetlenül beléjük, hanem egy kamrán át engedik a kéménybe, és ebbe meghatározott időközökben lökésszerűen, sűrített levegőt bocsátanak. A levegő kifújja a füstöt a kéményen át, és füstkarikák képződnek. A füst így nem oszlik szét az alacsonyabb légrétegekben, hanem elég nagy magasságba emelkedik, és csak ott keveredik a levegővel. Igy csökken a föld felszíne közelében a levegő szennyeződése. U^h-. io