A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-21 / 7. szám

Munkájuknak, harcuknak volt értelme. Kókai József és felesége otthonukban Régi városrész Füleken Történelmi áttekintés MUNKÁSMOZGALMI HARCOK, HÁBORÚ, FELSZABADULÁS 1921. május 25. A CSKP losonci helyi szervezete bejelenti megalaku­lását. A szervezet vezetői dr. Herz Sándor, Nógrádi (Grünbaum) Sán­dor, Varga Gyula, Jesensky elvtárs és mások voltak. — Október 28-án Losoncon gyűlést tartottak a kom­munista munkások. A gyűlés fő szó­noka, Nógrádi Sándor felszólította a munkásságot, készüljön a cseh­szlovákiai szocialista forradalomra és a fegyveres harcra. 1921-ben kiépültek a párt helyi szervezetei a losonci és apátfalvi szervezeteken kívül, Clnóbánya, Fü­lek, Poltár és Síd községekben. -Losoncon megalakult a CSKP he­lyi szervezetének női szekciója. Ve­zetője Kókainé-Pevara Erzsébet volt. — Losoncon megkezdte működését a Dél-szlovákiai Kommunista Ifjú­munkás Szövetség kerületi titkársá­ga. Szervezői Weil Jenő, Nógrádi Sándor, Baníth Jenő és más elvtár­sak voltak. 1922-ben több nagy munkástünte­tés és sztrájk zajlott le. 1923 februárjában Losoncon meg­alakult a textilmunkások vörös szak­szervezete mint a Nemzetközi Szak­szervezeti Szövetség tagja. — Ápri­lisban Losoncon megalakult a Vas és Fémmunkások Szakszervezetének helyi csoportja. — A szeptemberi községi választásokon a CSKP Lo­soncon és több községben mint a legerősebb párt került kl a válasz­tási küzdelemből. 1924 tavaszán (március—május) nagy sztrájkharcot vívtak az apát­falvi posztógyár dolgozói. A harcban résztvevő munkások és munkásnők száma meghaladta az ezret. Majd­nem 8 hetes harcuk alatt a munká­sok többször véresen megütköztek a kapitalista államgépezet hatalmi szerveivel. Losonc és környéke osz­tályharcalnak történetében az egyik legjelentősebb akció volt ez a sztrájk. Nagy visszhangot keltett az egész országban. — Losoncon hatalmas felvonuláson ünnepelték meg a dol­gozók május elsejét — a januárban elhunyt V. I. Lenin emlékének szen­telve az ünnepséget. — Az év fo­lyamán számos sztrájkra és tünte­tésre került sor. Üjabb helyi párt­szervezetek alakultak a járásban. 1925. áprilisában a párt szívós munkát folytat a katonaság köré­ben. Hivatalos adatok szerint több tényleges szolgálatot teljesítő katona rendszeresen látogatja a Zöldfa ven­déglőben helyet kapott Munkásott­hont. — Novemberben a kommunis­ta párt választási gyűléseket szerve­zett a járás községeiben, A nemzet­gyűlési választások során Losoncon a CSKP kapta a legtöbb szavazatot. 1928 februárjában a losonci városi képviselőtestület a kommunista ta­nácstagok javaslatára határozatot hozott, követelve, hogy Csehszlová­kia ismerje el a Szovjetuniót. Ugyan­csak sikerült megszavaztatni egy ha­tározati javaslatot, mely szerint az eddigi Köztársaság tér a Lenin tér nevet kapja. A felsőbb állami ható­ságok azonban megsemmisítették ezeket a határozatokat. 1927. február 20-án a párt kerületi közgazdasági értekezletet tartott töt)b mint 100 küldött részvételével Lo­soncon. A tanácskozás rávilágított Losonc és. vidéke gazdasági válságá­nak Igazi i okaira és marxista kiutat mutatott. — Ez évben a városi párt­szervezet az akkor Moszkvában te­vékenykedő Nógrádi Sándor kezde­ményezésére vörös zászlót kapott a moszkvai Dinamó gyár munkásaitól. 1928 januárjában sztrájkba léptek a losonci mezőgazdasági gépgyár munkásai. — A kommunista párt kezdeményezésére Losoncon megtar­tották a proletár egységfront konfe­renciát. — Februárban a pártszer­vezet erélyes és sokoldalú akciót szervezett a losonci gyárak leszere­lése ellen. — Márciusban Halicson tiltakozó gyűlés zajlott le az ottani textilgyár leállítása és leszerelése ellen. 1930 márciusában meghalt Varga Gyula elvtárs, az CSKP losonci he­lyi szervezetének egyik alapító tag­ja, losonci polgármester-helyettes. Temetése a losonci proletariátus nagy tüntető felvonulásává lett. 1932 februárjában az egész járás területén nagyméretű éhségtünteté­sek zajlottak le. Az erős biztonsági intézkedések ellenére több mint 1000 tüntető jelent meg Losoncon. A rend­őrség és a tüntetők között össze­tűzésre került sor. 1933 márciusában a losonci járási hivatal is megállapítja a CSKP ál­landóan növekvő befolyását és akti­vitását az egész járás területén, meg­jegyezve, hogy Losonc szlovákiai méretben is a legjelentősebb kom­munista központok egyike. — Októ­berben a nagytőke a füleki zománc­gyár leszerelését és a csehországi Most városba való áttelepítését ké­szttette elő. Ez a terv a munkások százainak megélhetését veszélyeztet­te. A proletariátus erőteljes felléoé­se meghiúsította a finánctőke nép­ellenes tervét. 1934. márciusában sztrájkba lép­tek a poltári téglagyár munkásai. A kommunisták több községben vö­rös zászlókat tűztek kl a magyaror­szági proletárdiktatúra kikiáltásának 15. évfordulója tiszteletére. 1935 májusában parlamenti vá­lasztások voltak. Losoncon és több más községben a CSKP került ki mint legerősebb párt a választási küzdelemből. — Júliusban megala­kult a Szovjetbarátok Szövetségének helyi szervezete. 1938-ban bekövet­kezett erőszakos betiltásáig élénk propagandatevékenységet fejtett ki a Szovjetunió népszerűsítésére és tekintélyes taglétszámra tett szert. 1936 július és szeptember között hat hétig sztrájkoltak a füleki zo­máncgyár dolgozói. Ez a sztrájkharc a losonci járás forradalmi munkás-és kommunista mozgalmának egyik legjelentősebb eseménye volt az egész kapitalista korszak folyamán. A harcot a CSKP és a Vörös Szak­szervezetek vezették. Megvalósult a munkásosztály akcióegysége a kom­munisták vezetése alatt. A sztrájko­lókat többszöri fegyveres csendőri beavatkozás sem törte meg. 1937 februárjában nagyjelentőségű szakszervezeti konferenciát tartottak Losoncon, a CSKP, valamint a Vö­rös Szakszervezetek indítványára. A jelenlévő 84 küldött állást foglalt a munkásosztály akcióegysége és a proletár nemzetköziség elveinek szi­gorú betartása mellett. — Október­ben kiállítás nyílt Losoncon a de­mokratikus Spanyolországnak a fa­sizmus ellen vívott harcáról. Itt kell megemlítenünk, hogv a fasisztaelle­nes nemzetközi brlgádisták soraiban losonciak is harcoltak, sőt életüket ls áldozták (Kohn Marcell, Polónyi Pál és más losonci kommunisták). — Novemberben a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 20. évfordulóján rendkívüli aktivitást fejtettek ki a losonci járás kommunistái. Losonc­ról, Fülekről, Poltárról, Lónyabányá­ról, Rimakokováról, Podreőanyból. HradtStéről. Cinóbányáról, Dobrocs­ról, Halicsból üdvözletek mentek a Szovjetunióba a Legfelsőbb Szovjet­nek. a Népbiztosok Tanácsának és a Vörös Hadseregnek. A pért lap­terjesztői több száz átlagon felüli lappéldányt adtak el szlovák, ma­gyar és cseh kommunista sajtóter­mékekből (Slovenské zvesti, Magyar Nap, Rudé právo). — Kommunista képviselők a nemzetgyűlésben fel­vetették a követelést, hogy a gimná­ziumnak új épületet kell emelni Losoncon. ígéretek helyett (már 1918 óta) tetteket követeltek. 1938. februárjában Füleken nagy fasisztaellenes tüntetés volt a CSKP, a Szociáldemokrata Párt és a Cseh­szlovák Nemzeti Szocialista Párt részvételével. A fő szónok akommu-A szovjet hősök emlékműve a losonci városligetben A losonci Rakottyai gyár

Next

/
Oldalképek
Tartalom