A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-21 / 7. szám

A JÁRÁS POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE A felszabadulás után a járás dolgozóinak szinte megoldhatatlan feladatokkal kellett szetnbenézniök. Helyre kellett állítani a háborútól szétzilált gazda­ságot, fel kellett számolni a fasizmus maradványait, ki kellett építeni az új alapokon nyugvó államhatal­mi szerveket, hogy csak a leglényegesebb feladato­kat említsük. Kommunista szilárdsággal és elvhűség­gel kellett szembenézni a helyzettel, az emiitett kérdéseket fokozatosan, kemény munkával és súlyos harc árán lehetett csak megoldani. Egy bizonyos: 1945 a losonci járás történetének legjelentősebb határköve. 1945 februárjában megkezdték munkájukat a nem­zeti bizottságok, közöttük a járási nemzeti bizottság Lónyabányán (Lovinobana), valamint Losonc város közigazgatási bizottsága. Egyidejűleg a lehetőségek­nek és a körülményeknek megfelelően megkezdődött a tanítás az iskolákban, dolgozni kezdtek a gyárak. Mindez a felszabadító Vörös Hadsereg kiadós támo­gatásával valósult meg. 1945 tavaszán a JNB megbízottakat nevezett ki az egyes üzemekbe. Véleményünk szerint ez a munkás­ellenőrzés specifikus formáját képezte. Hasonlókép­pen járt el a szovjethatalom annak idején Szovjet-Oroszországban. A községekben földművesbizottsá­gok alakultak. Megkezdődött a fasiszta bűnösök és cinkosaik megbüntetése. — 1945 júniusában helyre­állt a vasúti forgalom Zólyom (Zvolen), Fülek (FiTa­kovo) és Kalonda irányában. 1945 októberében sor került a kulcsfontosságú nagyipar államosítására. Járásunkbon ez annyit jelentett, hogy az apátfalvi posztógyár, a fülek! zománcgyár, a lónyabányai és kalinovói magnezitgyárak, valamint a Cinóbánya, Katalin-huta (Katarínska Huta), Málinec, Poltár és Breznicka községekben működő fémfeldolgozó, üveg-és téglagyárak társadalmi tujajdonba, a dolgozó nép kezébe kerültek. A forradalmi változások végrehajtásában és az új élet megszervezéséljen a kommunisták jelentették a legkövetkezetesebb harci erőt. Hatalmas munkát vé­geztek annak ellenére, hogy a hatéves fasiszta el­nyomás megtizedelte soraikat. Súlyos harcot kellett vívniok a Demokrata Párt ellen. E párt fokozatosan a reakció minden árnyalatának gyülekezőhelyévé vált. Az SZLKP a fasiszta üldözés évei alatt megrit­kult sorait új, friss erőkkel töltötte fel a munkások, parasztok és haladó értelmiségiek köréből. A losonci járás felszabadulás utáni kommunista mozgalmának vezető egyéniségei közül meg kell említeni Ján Marko jelenlegi csehszlovák külügyminisztert, aki egy ideig az SZLKP járási elnöki tisztjét töltötte be. A kommunista párt kezdeményezésére megalakul­tak az egyes társadalmi és tömegszervezetek: 1945 májusában a Szlovák Ifjúsági Szövetség, 1945 nya­rán a Szlovák Partizánszövetség, 1945 novemberében a Szlovák Nőszövetség. Egyidejűleg megkezdték, illetve felújították tevékenységüket a munkásokat és alkalmazottakat tömörítő szakszervezetek. A nemzeti bizottságokban 1945—46-ban az SZLKP, valamint a Demokrata Párt egyenlő arányban volt képviselve. A kommunisták kezdettől fogva a nemzeti bizottságokban ugyanúgy mint más állami szervek és hivatalok területén a kassai (Kosice) kormány­program szociális és osztályszempontból fontos pont­jait tartották szem előtt (az ipar államosítása, föld­reform, következetes fasisztaellenes tisztogató akció, a Szovjetunióval és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal való szilárd barátság és együtt­működés). E törekvések a Demokrata Párt nyílt és burkolt ellenállásába ütköztek. E reakciós párt a nemzetgazdaságban állandóan erős pozíciókat el­foglaló kapitalista szektorra támaszkodott. Az 1946 májusában lefolyt parlamenti választások fontos erőpróbát jelentettek a losonci járásban is. Az SZLKP nagy sikert ért el. Megkapta a leadott szavazatok több mint egyharmadát. Ezt igen heves harcban érte el, küzdve a burzsoá és reformista pártok ellen (Demokrata Párt, Munka-párt, Szabad­ság-párt). A Demokrata Pártnak sikerült megszervez­nie a szavazatok többségét. Ez azt mutatta, hogy a nép támogatásáért és bizalmáért indított harc-még Traktorállomás építése, befejeződött a JNB épületé­nek helyreállítása, tovább bővült az autóbuszközle­kedéssel, villanyvilágítással és telefonnal ellátott községek száma. Losoncra bútorgyár került. A föld­reform is folytatódott, a maradékbirtokosok és kulá­kok aknamunkája ellenére. 1947-ben súlyos élelme­zési nehézségekkel kellett küzdeni, részben a nagy szárazság okozta általános rossz termés miatt. E ne­héz helyzetben a Szovjetunió nyújtott baráti segítő kezet. Meg kell jegyezni: saját gabonaellátása rová­sára! Ebben a helyzetben a munkásság sztrájkba lépett Cinóbányán és Füleken (1947—48 telén). Akciói a kereskedő-burzsoázia és segítői ellen irányultak. Az 1947 őszi politikai válság idején az SZLKP a losonci járásban is erőteljes ellentámadást indított a reakció minden válfaja ellen (spekulánsok, uzso­rások, politikai kalandorok, fasiszta elemek marad­ványai). A központi szervekben (kormány, megbízot­tak testülete) létrejött helyzetnek megfelelően követ­ve a CSKP Központi Bizottságának'utasítását, a lo­sonci járás kommunistái és pártszervezetei is köve­telték a kassai kormányprogram következetes teljesí­tését. — 1948 elején közeledett a burzsoázia elkerül­hetetlen veresége. 1948 februárjában a reakció érezte, hogy kezd kicsúszni lába alól a talaj, politikai hazárdjátékot kísérelt meg, mindent egy lapra tett fel. A reakciós pártok képviselői kormányválságot okoztak. 1920 de­cembere nem ismétlődött meg, amikor a burzsoázia eltiporta a forradalmi munkásmozgalmat és hivatal­nokkormányt ültetett a nép nyakába. A reakciós pár­tok szelet vetettek és vihart arattak. Az 1948 februári vihar lesöpörte a kizsákmányoló osztályokat a poli­tika színpadáról. A losonci járás is szilárdan kiállt a Gottwald vezette CSKP mellett. Nálunk is megala­kult a munkásosztály vasökle, a népi milícia (munkás­őrség) fegyverei őrizték e napokban a nép hatalmát. A gyárakban, hivatalokban, intézményekben és a A füleki magyar gimnázium nem ért véget. Az elkövetkező két év alapjában megváltoztatta a politikai pártok erőviszonyait. A DP saját magát leplezte le a reakciót és burzsoáziát támogató politikájával. Másrészt az SZLKP tevékeny és alkotó politikájával bebizonyította, hogy a kom­munistáké az igazság, az SZLKP képviseli valóban a nép túlnyomó többségének érdekeit és küzd szocia­lista céljai megvalósításáért. 1946-ban határozott lépések történtek a losonci kórház építésének megkezdésére, tovább és gyorsab­ban folyt a háborús nyomok felszámolása, az apát­falvi textilgyár felépítette az első új korszerű munkás­lakásokat, megnyílt több autóbuszvonal. A kétéves terv (1947—48) a losonci járásban ünnepi esküvel kezdődött az államosítás első évfor­dulóján. Ezt az esküt ünnepi tömeggyűléseken tár­gyalta és hagyta jóvá a nép. 1947 konkrét építő­akciók évévé vált. Losoncon megkezdődött az új nagy kórház építése, kezdetét vette a Gép- és közbiztonsági szervekben akcióbizottságok alakultak. Mindez a kommunista párt vezetésével s a legszéle­sebb néptömegek aktív részvételével. A proletár­diktatúra hatalomrajutása után megszűntek létezni mindazon pártok és szervezetek, amelyek gátolták a szocialista forradalom győzelmét. A párt nagy ener­giával folytatta a kassai kormányprogrammal kap­csolatos kérdések végső megoldását, új földreformot hajtott végre, tovább államosította az ipart, meg­teremtette az egységes iskolarendszert, a nemzeti bizottságokat és az állaJngépezetet népi és szocia­lista szellemben alakította át. Az 1948 májusában lezajlott parlamenti választá­sok bebizonyították, hogy a reakció végleg vereséget szenvedett. A Nemzeti Front egységlistájára leadott 92 % szavazat világos választ jelentett. Megindulha­tott a szocialista átalakulás Csehszlovákiában is. Ime néhány adat az elmúlt 22 év küzdelmeiből és építő­munkájából:

Next

/
Oldalképek
Tartalom