A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-05 / 5. (5a.!) szám

gyártják is az 50 kg-os, malomkő for­ma, ízletes sajtot. Télen hónapokon át nem süt be a nap a faluba, mondták, mert a kör­nyező hegyek nagyon meredeken emel­kednek föléjük, 3600—4000 méterig. Háziipari telepet is létesítettek, kőfara­gó, műlakatos és szövőműhellyel. De nem sok eredmény mutatkozott: hiány­zik a kézműves hagyomány. A lakások berendezése a legegysze­rűbb, híjával van minden szépérzéknek, és a legszükségesebb tárgyakra korlá­tozódik. A házak vakolatlanok, s fal­festés belül is alig található. Egy félig-meddig pinceszerű helyiség­ben (mert a föld felett többnyire széna­tároló és istállóhelyiségek vannak) ka­pott helyet a „kávéház". A polcok a falak körül gyalulatlan deszkából ké­szültek. Méteres vastag falak, parányi ablakok, köröskörül zsákok, ládák, do­bozok, de minden kapható, előkelő ki­szolgálás nélkül — aránylag olcsón. A falu férfilakossága, főleg ünnep­napokon, egy „Bule" nevű kugliszerű játékkal tölti a szabad idejét. A leg­fontosabb munka a szénakaszálás és be­gyűjtés, mert egyedül az állattenyésztés biztosítja a létfenntartáshoz szükséges szerény jövedelmet. Tovább megyünk, hogy végre lejus­sunk utunk tulajdonképpeni céljához, a félig elnéptelenedett Bonnevalhoz tartozó ,,L' Ecot" tanyasi falu maradvá­nyaihoz. Amikor ott jártam, egyetlen család lakott ott: az öreg Catherine Blanc a fiával, két lányával és az uno­kájával meg egy nyugdíjas öreg párizsi taxisofőrrel. Azóta valószínűleg mór csak nyári szórakozásból kap látogatót ez az istenhátamögötti tanya. Az érintetlenül vad, meredek hegyoldalak mellett te­hénkolompok hangja és őrizetlen birka­nyájak tekintete kíséri a látogatót. A gleccser által lehordott rengeteg kő­törmelék megül az elolvadt jég tetején, s szinte útnak vélné az ember, ha he­lyenként nem tekinthetne belé akarat­lanul is a feneketlen jégrepedésekbe, amelyekből a halál jeges lehelete csapja meg a kíváncsiskodót. 3200 mé­terig viszonylag veszélytelenül lehet fel­jutni, ha a hó már annyira elolvadt, hogy a tátongó szakadékok láthatók. Legérdekesebb látnivaló talán mégis a gomba alakú sziklák sokasága. Hatal­mas, több tonna súlyú kőtömbök ülnek vékony „jégszáron", mint a gomba. A kő alatt ugyanis árnyék van, ott lassab­ban olvad a jég, s így a kő egy sok­szor méternél is magasabb száron ül a levegőben, mint egy asztal. Catherine anyó meghívott kávéra Kunyhója összeszedett kövekből egy természetes sziklagödör fölött épült. Fent szénapajta, a tulajdonképpeni közös lakás a sziklagödörben, félig a föld alatt, a sötétségben rejtőzik, „Kö­zös" lakás a tehenekkel. A „lakást" csak egy deszkafal választja el az istál­lótól. Télen a „fűtés"-t a tehenek szol­gáltatják, Fa, villany, fűtőanyag nincs. Az öregasszony példás vendégszere­tettel meghívott kávéra, s mint ódon meséskönyvekben a kürtő alatti, nyitott tűzhelyen láncon lógó, kormos bogrács­ban főzte száraz tehéntrágya lángján, szíve jóságóval nemesített kávéját. A barlangszoba berendezése vízözön előtti. Az ágyra egy padra hasonlító tákolmányon lehet felmászni, ez egyút­tal a jászol hátsó fala is. Az ablak a lejárattól balra, egy természetes szik­lába vágott lyuk. Az asztal négy karóra szögelt deszkalap. A falak füstösek, kormosak. A napfény sohasem hatol be a füstös odúba. S ennek a kunyhónak a gazdája, Cathrine anyó utolsó kávé­ját osztotta meg velünk és nem foga­dott el érte semmit. • T. FEKETE MARIA Val d'lsére Az Iséran-hágó legmagasabb pontján épült kápolna ,; t­• Tehénfejés a havasi legelőn 1 • • , - , - ,,, » ? V vv íf? Cathrine anyó sziklakunyhója A szerző felvételei IQeQdQsQQQ • Kiosztották Moszkvában az iro­dalmi, a művészeti és az építészeti Állami Díjakat. A díjazottak között vannak Zakrutkin „Édesanya" és Pernyikin „Kora hajnal", „Első sze­relem" és „Költemény az erdőről" című regényei. Murád Kazslajev, valamint a leningrádi opera balett­mestere és néhány szólistája „A hegy­lakó" című balettért, Vagyim Szal­manov „A hattyú" című vegyeskari kantátáért kapott Állami Díjat. A fil­mesek közül Gajdaj rendező és Nyi­kulin nyerte el a kitüntetést számos filmvígjáték rendezéséért és főszere­péért. Az építészek közt Állami Díjat kaptak az uljanovszki Koszorú szál­ló, valamint a leningrádi „Fenyő­erdő" lakótelep tervezői és kivitele­zői. • Hétmilliárd látogatója volt 1969-ben a szocialista országok filmszín­házainak az UNESCO legfrisebb je­lentése szerint. Amerikában, 1969-ben, hatmilliárd nézője volt a filmek­nek. Ázsiában ötmilliárd, Nyugat-Európában pedig egymilliárd látoga­tó kereste fel a mozikat. A filmked­velők száma az UNESCO-jelentés szerint 1955 óta 17 milliárdról 19 milliárdra emelkedett. A világon évente mintegy 3500 filmet gyárta­nak, ezeket 387 000 moziban vetíthe­tik. • Németh László legismertebb re­gényhősnői kelnek életre „A fény felé" című most készülő tv-filmben, melyet Hintsch György rendez. Az Iszony nőalakját Drahota Andrea, a Gyász-ét Széles Anna, az Irgalom-ét Piros Ildikó játssza, Égető Esztert pedig Törőcsik Mari alakítja. A re­gényrészleteket Németh László mu­tatja be a kamera előtt. • Szenzációk címmel új musicalt mutatott be a New York-i Theatre Four, Shakespeare „Rómeó és Júlia" című drámájából. Az előadás érde­kessége, hogy Júliát néger, Rómeót pedig fehér színész alakítja. • Nyugatnémet sajtójelentések sze­rint a hadianyag termeléssel foglal­kozó nyugatnémet cégek közül sokan nagy nyereségre tesznek szert a viet­nami „katonai business"-bői. A Die Tat rámutat, hogy a Rheinmetall, a Mauser-Werke, a Gustav Genschov, a Dinamit-Nobel és az esseni Basar Chemie 940 millió márka értékű kézi lőfegyvereket, ágyúkat és bombákat szállított az Egyesült Államok viet­nami hadseregének. • Még az Egyesült Államokban is nagy feltűnést keltett az a különös végrendelet, amelyet George Mitchell stillwateri (Oklahoma) lakos hagyott hátra. A rövid és tömör végrendelet szó szerint így hangzik: „Mint egyet­len értékemet, a születésnapomat hagyományozom a feleségemre, akit egész életén át megkárosított az a körülmény, hogy az ő születésnapja karácsonyra esik." • Családi okokból háromnapi sza­badságot kapott a salzburgi börtön­ből a 24 esztendős V/alter Eppen­schwendner, aki többrendbeli betö­réses lopásért kirótt egyéves bünte­tését töltötte. A három nap alatt barátaival tizenkét betörést követett el, és 60 ezer schillinget zsákmányolt. Mindez akkor derült ki, amikor — néhány hét elteltével — bűntársait elfogták. Kihallgatására azonban nem kerülhetett sor, mivel a bűntár­sak letartóztatásakor éppen ismét szabadságon volt, ezúttal a börtön­beli jó magaviseletéért. Eppen­schwendnernek azóta nyoma ve­szett ... hot 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom