A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-26 / 30. szám
Creek György, Csend» Unit é« Ssombathy Gyula • Suratueiu. donna Rita egyik (elaaetében. Az ötödik premier Amikor novemberben megírtam 3 Hétben a „Színház meglesz” című cikket, Inkább a buzdítást szándék, mint a hit vezette tol lámát. Hiszen a kassal magyar színtársulat megalakulása annyira bizonytalan volt akkor inég, hogy a szerkesztőség Is csak többszöri konzultáció után közölte az írást. Amikor aztán leomlottak a gátak és uljongva kiálthattuk, hogy megalakult a MATESZ kassal társulata, újabb aggodalom költözött szivünkbe: Hogyan boldogul majd ez a részint kezdő Hátatokból álló gárda, milyen színvonalon teljesítik azt a merész dramaturgiai célkitűzést, hogy öt különböző darabot mutatnak be az amúgy Is későn kezdett Idényben? Nos, az aggodalom — hála a társulat lelkes akarásának — alaptalan volt. Kelet népét egymásután ragadtatták tapsra a színvonalasabbnál színvonalasabb bemutatók. És mikor most. Június utolsó szombatján az ötödik premier zárószava Is elhang zott Losoncon, IS perces tapssal fejezte ki a több száz főnyi közönség elismerését. Olvasóink nevében, a dramaturgiai terv sikeres teljesítéséért hadd köszöntsem hát a Thálla Színház fiatal művészgárdáját, és rendhagyó módon, hadd kezdjem gratulációval rövid kis színházi tudósításomat... Az „Ötödik premier", Brandon—Halasz—Nádas: Szerelmem, donna Rita című zenés-táncos komédiája, legnehezebb, legbuktatóbb darabja volt a Thfilta Színháznak. Nemcsak azért, mert az a művészet, ha szellemesen, bohóckodás nélkül nevettettük meg a közönséget, de azért Is, mert a táncoláshoz és a daloláshoz nem elég a tehetség, ahhoz hosszas tanulás és még hosszabb gyakorlás szükséges. Nos, tegyük ehhez hozzá, hogy e vígjátékban a Thálla Színház egész gárdája szerepet kapott, még azok a fiatalok Is, akik minden rutin nélkül, az Idén léptek előszűr színpadra. Szerepet kaptak? — többnyire főszere pót, nem Is beszélve arról, hogy a Szerelmem, donna Rita olyan felépítésű vígjáték, amelyben — nincs Is epizódszerep! Minek köszönhette hát a losonci bemutató, hogy úgyszólván percenként felcsattant az Igényes városi közönség tapsa és még a szakember sem fedezhetett fel a háromórás előadásban különösebb glkszert? Elsősorban Is Baké Sándornak, aki úgyis mint rendező, úgyis mint művészeti vezető ezzel a darabbal Igazolta legjobban szak mat rátermettségét. Mint rendező ugyanis nemcsak éber szemekkel faragcsálta le a kacagtató helyzetkomikumoktól csábított színészt túlzásokat, de a cselekmény fordulatait, a darab bonyodalmait Is olyan egyszerű eszközökkel vezetotto le, hogy ez a színésznők könnyebbséget, a nézőnek pedig fokozottabb érthetőséget biztosított. Beke Sándor még nagyobb érdeme azonban vezetőt nagyvonalúságában domborodott ki. A minél művészibb produkció ér dekében nem sajnált olyan megoldásokhoz nyúlni, amelyek már megában Is biztosították a kirobbanó sikert. Arra a három vendégművészre gondolok Itt, akiknek „keze munkája" óriási mértékben felfokozta a darab sikerét. Splssák Géza, a Kassal Állami Színház művésze, a Szerelmem, donna Rita társrendező fe, főképp a dalbetéteknél segített sokat. Ha „Németh Marika I" hangot nem Is tudott a fiatalok torkába varázsolni, de ügyes lógásokkal elérte azt, hogy a dalbetétek sem rombolták le a nézők Illúzióját. Nagyszerű Ideu volt továbbá egy olyan vendégmüvászt meghívni, akt már Magyarországon Is jó nevet vívott ki magának. A darab főszerepét, ez ál donna Ritát megszemélyesítő fiatal Szombathy Gyulára, a Szolnoki Szigligeti Színház tehetséges művészére gondolok ezúttal. Szombathy Gyula meghívása (az év végéig vendégszerepel a Thálla Színházban) nemcsak azért volt szerencsés ötlet, mert nagyszerű alakításával ízelítőt adott a tanult és tehetséges színész sokoldalúságából, de játékával valósággal magával ragadta partnereit Is. Főképp a fiatalok tanulhattak Igen sokat tőle. Örvendetes Jelenség, hogy nemcsak a közönség volt elragadtatva Szombathy Játékától, de mag« a vendég Is nagyon megszerette közönségét. Harmadikként — de nem rangsorolásképpen — említem a da rab vendég-koreográfusát, Szigeti Károlyt, a Budapesti Vasas Együttes művészeti vezetőjét. Dicsérni szinte restdllem Is őt, hiszen Magyarország egyik legjobb koreográfusul közé tartozik. Es ezt a darab kezdöjelenetétől a harmadik felvonás utolsó mozzanatáig tapasztalhatta a közönség. A friss, fiatalos, de túlzásba soha nem >aső téncmotlvumok, mőg a falrengető kacagások közepette Is szemléltstnt tudták a magasabb színvonalú művészt munkát. Ne feledkezzünk meg azonban a Thálla Színház törzsgárdájáról sem. Örömmel szögezhetem le, hogy még a legfiatalabb színészek Is felnőttek ebben a zenés komédiában Szombathy Gyűl« játékához. Különösen a Mollyt megszemélyesítő Tamás Jolán és a Larryt alakító Érsek György játéka tetszett. A harmadik fiatal, Varga Zsuzska véleményem szerint egy kissé túljátszottá magát. Az „öregek“ közül főképp Gombos Ilona, Szabó E>-zsl. Lengyel Ferenc és Várady Béla alakítása nyújtotta a legművészlbh élményt. Az énekszámok nem minden esetben ütötték meg ugyan a professzionális nívót, de azt hiszem, ennek el lenére is óriási sikere lesz a „Szerelmem, donna Rita" további előadásainak. NEUMANN JANÓI A képen egy Ady-olűadát közepette Üthetjük Fábry Zoltánt as ötvenes évek elején. 1945. május 8-án a fasiszta Németország feltétel nélküli kapitulációjával véget ért a második világháború. A háború Fábry araúgyts gyenge egészségét még Jobban (aláásta, s Így betegsége egyre gyakrabban akadályozta munkájában. Mégis, amikor ere Jőböl telt, olvasott és Irt. 1948 után egy Ideig, amíg abban betegsége nem gátolta, Fábry Zoltán aktív résztvevője volt kulturális életünknek, Dgy mint a harmincas években, újra felolvasásokat tartott, ünnepi évfordulókon szerepelt szerte az országban. A mérték és mérce azonban továbbra 1-s Ady maradt, Ady szellőmé é* gondolatat vezérelték előadásait és írásait egyaránt. Ady költészetével már mint diák találkozott. Ady verselt ott szorongatta, olvasgatta a fronton ts, ahol mint később Írja, a Holnap kötetének az olvasásában éppen egy hirtelen támadás szaMtottrj félbn Es Ady költészete azóta Is folyvást kísérő'^, társa maradt Fébry Zoltánnak élete végéig. Az Írót bátorságra, forradalmi megppmalkuvásra Adv volt a példa. A „Tegnapról hív tanú" szólt és üzent a mindig aktuális Adyban. Fábrv Zoltán második világháború után megjelent első kötetének a cCmhipta. A felszabadulás után első könyvét 1955- ben rendezte sajtó alá: A gondolat Igaza rtmei. Ez ú<nbb írások mellett több olvan írást ds tartalmaz, amelyek antifasiszta élük és jellemük m'att 1945 előtt nőm leinnhoHok meg. A kötet elmét és szellemét Adv halhatatlan költeményéből vette, «melyet a költft Jean Jaures emlékének szén telt: ,.De naau halott, ölt testvérem hennem íiqy él. mint a Condolat Igaza.'4 A mérték ős cél mindig: a gondolat iva- 7.A. A háború szülte gondolat Igaza és valósága pedig csak a béke lehet és lehetett. Eébrv soronkövetkezü kötetének a elme ez is: A béke Igaza, mely egv tervezett trtlócia második köteteként jelent meg 1956-hsn Fábry két világháború tapaszfalatéiként közvetítette a béke Igazát, mint az emberi gondolat igazi érelmét, valóságát és Igazát. Az íré többeser kötetes könyvtárszobájában Fábrvt elvonultsága, látszólagos egyedülléte miatt gyakran nevezték „stószi remetének". Magánva azonban nem volt remeteség. Társaságot, emberközolséget nvültott neki egyebek között többeaer kötetes könyvtára, mely állandóan, szinte napról napra ű'sbb kötetekkel növekedett, gyanspodott. Már évtizedek óha több kiadó, köztük külföldiek Is állandóan felkeresték kiadványaikkal, amelyekről aztán Fábry könyvismertetőket, recenziókat Irt. Az utóbbi években pedig az írók, költők is elküldték rekl könyveiket és megtiszteltetésnek tartották, ha azokkal foglalkozott valamelyik írásában. Olvasás ős Írás töltötte be Fábry egész életét. A Hidak és árkok e. kötet címlapja Fébry Zoltán soron következő kötete a Hidak és árkok, rögtön az előbbi kettőt követte, 1957-ben Jelent meg. Tóth Tibor: Gondolatok F. Z. ú| könyvéről c. méltatásában ezt olvashattuk: „Fábry írásaiban egvmást fedő szinonima a béke és a gondotat, erről tanúskodik két előbbi könyve már címében Is. Az azonosuláshoz még egv fogalom járul: a híd," A háború hidakat rombol és árkokat ás, a béketudat hidakat épít és árkokat te met. A hídon, a híd által emberek találkoznak, s ahol Igaz szándékkal. Igaz közeledéssel vannak, ott a gondolat Igazaként emberség és béke születik. „A híd: minden, mert a híd ia béke útja" — Irta Fábry Zoltán a kötetben. Összeállította Tanké László /Folytat/ük f élet* kópokbon 4. sÁaav Zoltán l GONDOLAT iCAZA 47
