A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-26 / 30. szám
Bemutatjuk Szudán elnökét Már hírt adtunk róla, hogy szívesen látott vendég látogatott Júniusban hazánkba Gaafar Mohamed Nimeri vezérőrnagy, a Szudánt Demokratikus Köztársaság Forradalmi Parancsnoki Tanácsának elnöke és egyben Szudán miniszterelnöke. Olyan vendéget fogadtunk, aki országa gazdasági és társadalmi haladásáért küzd, s akinek része van abban, hogy Szudán következetes antllmperlalista politikát folytat és aktívan részt vesz a Közel-Keleten az izraeli agresszió felszámolásáért vívott küzdelemben. Gaafar Mohamed Nimeri 1930. Január 1-én született Omdurmanban. Alsó- és középfokú iskoláit is itt végezte. Diákként bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba, s dláksztrájkokban való részvételért kizárták a középiskolából. A hároméves katonai akadémia elvégzése után 1952 februárjában avatták hadnaggyá. Háromévi szolgálat után, repülőtiszti kiképzésié Egyiptomba vezényelték, de demokratikus politikai tevékenysége miatt hazarendelték. 1957-ben ezredessé léptették elő, s ugyanabban az évben kormányellenes összeesküvés vádjával letartóztatták, majd elbocsátották a hadseregből. 1959-ben visszavették ugyan, de Dél- Szudánba vezényelték, s mint politikailag gyanús személyt, tevékenységét figyelték. A hatvanas évek elején Nyugat-Németországban tüzérségi kiképzésen vett részt, majd az Egyesült Államokba küldték vezérkari Iskolára. Az évek során Nlmeriben egyre erősödött az a meggyőződés, hogy hazájában demokratikus megújhódásra van szükség. A szabad tisztek mozgalmába bekapcsolódva, 1964 őszén részt vett az Abbud-féte katonai diktatúra megbuktatására kirobbant népi mozgalomban. Mint csapatparancsnok megtagadta, hogy a tüntetőkre tüzet nyisson és példáját más tisztek is követték. A szabad tisztek Nimeri vezetésével kiépítették szervezetüket országszerte. A reakciós hatalom felszámolására a lehetőség 1969 májusában jelentkezett. Az akció vezetését, mint a gyalogsági tiszti iskola parancsnoka, Nimeri tartotta kézben. S azután, hogy a hadsereg egységei megszállták Khartum stratégiai pontjait, nyomban óriási tömegmozgalom igazolta, hogy: itt nem katonai puccsról van szó. A csa pás a reakciót váratlanul érte, a fordulat vérontás nélkül történt. A megalakult Forradalmi Tanács elnökévé a vezérőrnaggyá előléptetett Nimertt választották meg, aki néhány hónap múlva átvette a miniszterelnöki posztot is. Az új vezetés első teendője volt, hogy az országot demokratikus köztársaságnak deklarálta és demokratikus politikai programot hirdetett meg. A régebbi leckéből tanulva pedig azon munkálkodtak, hogy megvalósítsák a fegyveres erők és a hazafias néptömegek teljes egységét és Így álljanak ellent mindenféle ellenforradalmi kísérletnek. A reakció ez év tavaszán Imperialista támogatással fegyveres felkelést robbantott ki, a kaland azonban összeomlott. Szudán ezután még határozottabb Léptekkel haladt előre. A reakció és az idegen befolyás felszámoláséra külföldi bankokat, biztosítótársaságokat és nagyvállalatokat államosítottak. Nimeri hangsúlyozta: „El vagyunk tökélve, hogy felszámoljuk a reakciós erőket, megszüntetjük a gyarmatosítók befolyását. Felszabadítjuk gazdasági életünket, hogy az megfelelhessen a szocializmus követelményeinek, s Igazi szociális és gazdasági forradalmat valósítunk meg a termelési viszonyok megjavítása, a nemzeti jövedelem igazságos elosztása és a társadalmi gondoskodás révén.“ Az ország külpolitikai elveiről már kezdetben azt vallotta: „Fejleszteni kívánjuk a baráti viszonyt a szocialista országokkal.“ Csehszlovákia népe mindig nagy szimpátiával figyelte a szudánl nép törekvéseit, harcát a függetlenségért és a szociális felemelkedésért. Országaink kapcsolata lehetővé teszi, hogy gazdasági síkon egyenrangú partnerként segítsük egymást törekvéseinkben. A szudánl elnök csehszlovákiai látogatása jelentős lépés volt ezen a téren előre. A közelmúltban volt Bécsben egy Igen érdekes esemény, ugyanis még a „régi jó időkből" származó tárgyakat árvereztek, például egy arany medalllont, benne pedig l. Ferenc József császár szakállának néhány szálát. Mlvei Ausztriában még ma Is sok olyan ember él, aki nem tud megfeledkezni a „hőn szeretett" császárról, az árverésen Igen sokan jelentek meg. Az árverési katalógusban így szerepel az említett tárgy: „l. Ferenc József császár és király szakállának néhány szála ..." Utána pedig annak a leírása következik, hogy ezt az értékes emléket 1910. március 7-én tette el emlékbe a császár személyi borbélya. A bécsi úfságírók azonban valami egészen mást tudtak meg: a szakáll néhány szálát egy hírhedt bécsi szépség — Katharina Schratt — őrizte meg a „hálás" utókornak, aki annak idején... hogy is mondjam?... a barátnője volt őfelségének. Az említett szakáll és a medallion kikiáltási ára aránylag alacsony volt, mindössze 250 schilling. Mivel azonban az árverésen Igen sok jópénzű gyűjtő veit részt, őfelsége szakálla 5000 schillingért talált gazdára. A boldog tulajdonos egy öreg osztrák hivatalnok, fosef Ringer, akt valamikor régen még őfelsége keze alatt szolgált. Az árverés után kijelentette a kíváncsi újságírók előtt: — Ez lesz Ferenc József gyűjteményem legértékesebb darabja! Amikor pedig az egyik riporter megkérdezte, vajon elhiszi-e, hogy valóban I. Ferenc József szakállának néhány szála van a medalllonban, Herr Ringer így válaszolt: — En, kérem, aztán igazán meg tudom különböztetni őfelsége szakállát valamilyen hamisítványtól! Öntudatos felelet, tehát minden tévedés kizárva, mert szakáll és szakáll között Örült nagy lehet a különbség... a hő INem minden nyáron van alkalmunk arra, hogy a hőhullámokat átéljük és tanulmányozzuk. A tavalyi nyár például egyetlen hőhullámot sem hozott. De amikor igazi, nagyméretű hőhullámok lépnek fel, akkor ezek sok embert megkínoznak, s mindannyiunk érdeklő-Idése feléjük fordul. A meteorológusok akkor beszélnek hőségről, ha a levegő hőmérséklete eléri a 30 fokot. Amikor ez nemcsak egyetlen napon történik, hanem legalább két egymásután! napon, akkor már hőhullámot emlegetünk. IA hőhullámok kialakulásában és lefolyásában érdekes szabályszerűségek figyelhetők meg. Szubtrópusi levegő érkezik I I I I I A hőhullámok lefolyását a meleg több napon át elhúzódó következetes növekedése jellemzi. Az első hőségnapon a hőmérséklet még alig haladja meg iá 30 fokot, de a másodikon már 32-—33 fokot kell elviselnünk, és ha a hőhullám hosszadalmas, sok napon át eltartó, akkor a végén már 35—36 fok, sőt kivételes esetekben 39—40 fok is előfordulhat az ország egyes vidékein. A hőhullám kialakulása majdnem mindig az zai kezdődik, hogy messze délszaki tájakról származó levegő érkezik hozzánk; úgynevezett szubtrópusi levegő árasztja el az ország területét. Ennek a messze délről útnak indult levegőnek nem okvetlenül déli szél alakjában kell hozzánk érkeznie. A légkörben bonyolult áramlási viszonyok uralkodnak. Igen gyakran megtörténik, hogy a dél felől útnak indult légtömeg kerülő utat tesz, például a Földközi-tengerről először Franciaországba áramlik, azután megkerüli az Alpokat. Ilyenkor nyugati szél alakjában érkezik hozzánk. Éppen ezért a nagy hőhullámok kialakulásának nem elengedhetetlen feltétele, hogy déli szélben legyen részünk. A hőhullámok egy része délkeleti, délnyugati vagy éppenséggel nyugati széllel kezdődik. A tűző napsütésnek is fontos része van a levegő további felmelegítésében. Különösen a délelőtt folyamán érvényesül szabadon a napsütés melegítő hatása. Délben ős délután rendszerint felhők képződnek és ezek tompítják a napsütésből származó felmelegedést. A meleg 4
