A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-19 / 29. szám
m m fy u ifió s tié' A rekedtségről és megelőxtséről Mielőtt magáról ô gyakori kórós tünetről beszélnénk, helyénvalónak tartom temutatni olvasóinknak azokat a szerveket, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben részt vesznek a hangképzésben. A hangképzés legfontosabb helye a torok, amelynek nagyon összetett anatómiai szerkezete van. Szerepe megszabja a hang magasságát, erősségét és színezetét. A hangszlnezet képzésénél továbbá szerepe van a nyelőcsőnek, az orrüregnek, a szájüregnek, a tüdőnek és a légcsöveknek. Az embert hang a levegő rezgésével keletkezik a hangszálak felett, amelyok a torokban foglalnak helyet. A hangszálak felváltott távolodása és közeledése egymáshoz — e mozgás rugalmassága a kilélegzett levegő nyomásától és a hangszálak rugalmasságától is függ, adja az úgynevezett alaptónust, vagvis alaphangot. Ez az úgynevezett elsődleges tónus emberi hanggá csak az úgynevezett rezonanciós üregekben (torok, orr- és szájüreg, nyelőcső ás mellkas) alakul át. Most e rövidke bevezető után már nyilvánvaló a laikusok előtt is, hogy beszédzavar, tehát rekedtség is, többféle oknál fogva keletkezhet. Az orrbetegségek, a gyermekeknél, de a felnőtteknél is oly gyakori nátha, orrsüvényelferdülés, polipok, nyúlszáj, farkastorok, orrmandulák megnagyobbodása és az itt elhelyezkedő daganatok deformálhatják a hangot, amely olykor teljesen susogássá válhat, de ez még nem Jelent rekedtséget. A rekedtség akkor keletkezik, ha a hangszálak gyulladás vagy más betegség következtében a hangképzésnél nem zárulnak teljesen egymáshoz, mint azt fiziológiai esetben teszik. Mondhatjuk tehát, hogy a rekedtség a hangszálak megbetegedésének a tünete. A hangszálak leggyakoribb megbetegedései, amelyek rekedtséghez vezethetnek, a következők: heveny vagy idült torokgyulladások, amikor a hangszálak megvastag szanak és nem zárják le a hangképzésnél a hangrést, további megbetegedés, amely a hangszálakat érinti, a torok tuberkolózisa, vagy diftériája, a hangszalagok polipjai, vagy a rajtuk elhelyezkedett Jó- vagy rosszindulatú daganatok. Ezeknél is a hangszalagok megvastagodása okozza a rekedtséget. Hasonlóan rekedtséget okoznak Idegzavarók, amelyek a hangszalagokat sújtják. Ilyen zavarokkal találkozhatunk például balesetek vagy a pajzsmlrlgyek operációi után, amikor a hangszalagokat ellátó idegszálacskákat sértették meg. Ezek tehát azok a leggyakoribb okok, amelyek rekedtséghez vezetnek. Ez nemcsak a betegnek, hanem a környezetnek is kellemetlen, mivel az Ilyen rekedtes hang nemcsak a beteget fárasztjia ki ős esetleg kisebbségi érzetet is kiválthat benne, hanem a környezete is nehezebben tudja az ilyen beteget megérteni, különösen a mai türelmetlen világban. Hogyan is előzzük meg tehát ezt a kellemetlen tünetet? Elsősorban fontos, hogy sohasem szabad túlerőltetni a hangszálakat, ezért beszéljünk mindig nyugodtan, lehetőleg nem kiabálva. Ügyeljünk arra, hogy munkahelyünkön és otthon egyaránt ne legyünk kitéve a hangképzőszervekre káros befolyásoknak. Igyekezzünk le hetőleg pormentes levegőt belélegez ni. Ez ellen a szabály elten sokai vétünk főképpen a poros munkahelyeken, mint bányákban, üveggyárakban építkezéseknél, vasúti vagy tenger) átrakodásoknál és a kémiai gyárakban, ahol nem megfelelőek a légtlsztitó berendezések. A dohányfüstös, gőzös levegő, mint például a mo sókonyhában, szintén veszélyezteti hangszalagjainkat. A rekedtség nügyön gyakran azért következik be, mert a felső légutak gyulladásait és megbetegedéseit nem kezeltük eléggé hamar és kielégítően. Ezért fontos már a gyomokkor ban az egyszerű náthák, orrpolipok, orrsövényterdülések, tüszős raandulagyulladások, torokgyulladások és légcsöhurutok komoly keiolése E be tegségek ugyanis általában a környező szövetek gyulladását vonják maguk után és természetesen a hangszalagokat sem hagyják érintetlenül. Abban az esetben, ha már berekedtünk, ajánlatos kamillateával való gőzölős és pormentes, érdét levegőn való tartózkodás, da sohase elégedjük meg őzzel. Forduljunk szakorvoshoz aki majd tüzetes kivizsgálás után megállapítja a helyes diagnózist és ennek alapján e kellemetlen beszédhibát a legtöbb esetben nyomok nélkül kikezeli. Dr. JUHASZ ISTVÁN A munka és a mozgás A nyugatnémet sportorvosok frelburgt kongresszusán részt vett dr Havlar professzor neves bratislavai szívspeclallsta Is, A kongresszus fő témája az Infarktusos betegek gyógyításának új irányzata volt, amely szerint a betegeket testi munkával mozgással gyógyítják. Havlar főorvos is ennek a gyógymódnak a híve, s az alább'akban röviden az ő véleményét közöljük. Már huszonöt évvel ezelőtt utat tört nálunk a gondolat, hogy a szívbetegségek és a vérkeringést bántalro'iak megelőzésére ki kell Iktatni a tétlen életmódot. A legkisebb festi munka is Javulást eredményez a vérkeringés! rendszerben. A letargia az emberiség legnagyobb ellensége, a koronaőr megbetegedésének terjesztője. Az élethez való pozitív viszonyulás az egészség legfőbb devizája, amelyet őletünk mai fázisában meg kell őriznünk. Egyszóval: a mozgás ás a munka az infarktus legfőbb ellensége A kongresszus teljes mőrtákben ak ceptálték a gyógymód ez új Irónyza tát, amelyet mint preventív gyógymódot mi Is használunk. Az infarktus megelőzése kérdésé nek azonban alaposabb figyelmet kell szentelnünk, annál is Inkább, mert a legutóbbi kimutatások szerint az Infarktusok sosem látott Ijesztő méreteket öltenek az életük virágjában lévő embereknél Csak Csehszlováké ban mintegy 500 000 koronáér-beteget tartunk számon, akiket az infarktus fenyeget. Ezekből évente mintegy 40 000 hal mag. Az orvosok kötelessége az emberiséget ettől a veszélytől megszabadítani. Lehetőség van rá. Egy mondatba összesürítve: megreformálni az étkezést, emelni a testi mozgást, nem dohányozni! Két csinos modell a ju goszlávok divatbemutatójáról A nyár kényelmes formájú, csinos íezonú, változatos színekben készült cipőkkel vér minket. (Grossmsnn és archív felvételek)
