A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-19 / 29. szám

Csak egy kis showhaj Ilyen címmel mutatkozott be Lóv&n a Caemadok KB kéz­­demónyezózóre alakult éa mindössze két „atabil“ taggal ren­delkező ahow klub. Peraze, groteazknek hangzik így elad sióra, hogy kát taggal la lehet egylltteat alakítani, de mind­járt másképp lest a dolog, ha elmagyarázom az alakulás cél­ját. A show-klub vezetője (ás „mindenese"), Gálán Géza ugyanis „főmunkatársival , Balta Györggyel együtt több ne­mes célt Is el szeretne érni e kezdeményezéssel. A leglé­nyegesebb az, hogy külünbőző fellépésükkor, az ország kü­­lünbüzo magyarlakta vidékein, mindig más éa más szereplő­ket szerepeltessen. A tájegység legjobb táncénekeseit és legjobb zenekarait, vagyis szokat a Hatal tehetségeket, akik­nek kevés, vagy semmi alkalmuk sincs érvényesülni, tehet­ségüket a nyilvánosság előtt is bemutatni. Mis szoraplők töltötték föl tehát a kéttagú együttest Léván és megint más zenészek ás táncdalónekesek mutatkozhatnak be Galánák sbow-műsorában Kasaán, vagy mond|uk Rimaszombatban. És ez főképp azoknak a fiataloknak művészi pályafutását be­folyásolhatja, akik jelentős sikereket értek el a táncdal­versenyeken s utána megszűnt részükre a nyilvános sze­replés lehetősége, mindenki elfeledte Lkot. Nemes célja továbbá a shuw-klubnak a shuw-műaorok nép­szerűsítése Is. A Caemadok falusi kultúrcsoportjal, főképp azok fiataljai, egy kissé unják már a műkedvelő színjátszást, a „Ki mit tud"-ot ás a tűbbé-knvésbé hasonló mőkedvelást. Nos, ezeknek a kultúrcsoportoknak szeretnének kedvet adni olyan szárakoxtatá estek megrendezésére, amelyek újszerfiek ugyan, de Igen nagy közönségsikerre számíthatnak, és ami a legfontosabb, minden faluban kézhez kívánkoznak. Hiszen nincsen olyan község, ahol ne lennének jáhangú, dalolni szerető leányok és fiák, ahol ne lenne valamiféle zonekar, és ne lehetne agy kis humoros összekötő szöveggel fűszerez­ni a dalt ás a muzsikát. Nos, hát ilyen célkitűzésekkel alakult meg a Csemadok KR mellett ez a show-klub, és hosszú hónapok előkészülete után így debütált a lévai színházterembe!!. S hogy eszmei célját már az első fellépésnél Is szemléltethesse, a legutolsó téncdalfosztlválok két nagy tehetségét, Benes Ildikót ős Pe­­hartz Erzsébetet szerepeltette. A humorosnak szánt, de kissé zavaros összekötő szöveget Batta György és Gálán adta elő, s igen kedves megelepatés volt az, hogy ágy népszerű hiva­tásos dalénekest, a MATESZ-ben játszó Boráros 'mrét Is ott láthattuk a szereplők között. Lett volna Is nagy sikere a bemutatkozásnak, ha as első kísérleteknél szokványos kisebb hibák nem mérsékelték volna a színháztermet megtöltő hall­gatók tetszését. Ilyen volt fűképp a rosszul kiválasztott zenekar öncélúsága: tagjai azt hitték, hogy fülsiketítő já­tékkal magukra vonhatják a figyelmet. Több apróbb műhiba is bosszantotta emellett a közönséget, így például az, hogy nem konferálták be a szoreplőket. Távol álljon tőlem, hogy e hibák megemlítésével kedvét akarfam szegni a rengeteg áldozatot vállaló ás sok sok nnhézségge) megbirkózó Gálán Gézának és Balta Györgynek, aki ügyes paródlaszüvegeket irt a logismerebb táncdslokra. Épp ellenkezőleg, azért említem meg o fogyatékosságokat, mert nagyon jelentős kísérletezésnek tekintem a show-müso­­rok megkudveltetésére irányuló törekvésüket. Ha legközelebbi müsorszervezésüknél jobban választják meg a zenoksrt ás egyszerűbben, érthetőbb humorral teszik színesebbé a műsor összekötő szövegét, hiszem, hogy nagy sikereknek leszünk még tanól. élete képekben DÖNTSD A TÖKÉT, NE SIRÁNKOZZ v«rs«h A képen József Attila elkobzott verseskötete, melyet Fóbry Zoltánnak ajándékozott. Mint Ismeretes, József Attila és Fábry Zol­tán kortársak, sőt ennél több, harcostársak, barátok voltak. Barátságuk onnan eredt, hogy Fábry hű segítője volt József Attilának a szlo­­venszkól kapcsolatok kiépítésében, Az Út-ban több olyan vers is napvilágot látott, amely ab­ban az időben Magyarországon nem Jelentetett meg. így például a Döntsd iá tőkét című Is; ez később újra eljutott Fábryhoz — ebben az el­kobzott kötetben, mellyel maga József Attila ajándékozta őt meg. A kötet ma is ott pihen Fábry legjobban őrzött és féltett könyvel között könyvtárszobájának egyik polcán. Abban pedig, hogy Fábry, József Attilával személyesen Is találkozzon, csak a költő hir­telen halála akadályozta meg. Fábrytól tudjuk ugyanis, hogy Anton Straka közbenjárására Jó­zsef Attila röviddel halála előtt éppen Stósz­­filrdőre készült, a stószi fenyvesek közé, be­tegségét orvosoltatni. Sajnos helyette már csak a gyászjelentés Jutott el Stószra Fábryhoz. Fábry Zoltán és Győry Dezső, ■ két egykori barát és harcostárs. Fábry számos kill- és belföldi harcostársa és barátja között jelentős helyet foglalt el Győry Dezső költő, akivel együtt ádáz harcot folyha­tott a fasizmus ellen a harmincas években. Ha más-más eszközökkel Is, egyik prózaíró, másik költő, de mindig az emberséget, a vox humá­nét, a gondolat és a béke Igazát hirdették: „s a sors értelme: nép lenni a népek, s ember lenni az emberek között.“ A Palackposta c. kötet címlapja A fasizmus súlya egyre Jobban ránehezedett Csehszlovákiára és Magyarországra is. A kom­munisták és haladó erők, Így Fábry Zoltán üldöztetése Is egyre fokozódott, börtönbünte­tése egyre gyakoribbá vált. Egyebek között kétszer Járta meg az Ulaval fogházat 1939-ben és 1941-ben, harmadszor csak betegsége men­tette ki ebből. 1938 és 1945 között kényszerű hallgatásra volt ítélve. Több kötete tehát már 1945 előtt nem Jelent, nem Jelenhetett meg. Írásait az utókor számára — tanúnak ős tanul­ságnak — 1942-ben rendezte egy újabb kötet­be Palackjaosta címen. Falackpostdt a süllyedő hajó utasai szoktak küldeni, s így tett Fábry Is. A kötetet a közel­gő háború vihara elől, életének bizonytalan kimenetele miatt egy nyitnál ügyvédnél he­lyezte letétbe; a kézirat aztán így vészelte át a hábprút, s a kötet 1980-ban jelent meg. A képen a Palackposta előszavából láthatunk idézetet az író kézírásával. A Palackposta utolsó üzenetként újra anti­fasiszta ellenállást példáz. Ezt Fábry célként a kötet előszavában így fogalmazta meg: „Meg­menteni és palacküzenetként átmenteni a ta­nú tanulságát a mai hóhérldóből; rabnak ha ez sikerül, minden sikerül. Dugva, rejtve gé­pelem a tegnapi holtmagot és érzem, mint éled, szól monoton alapmotívuma: el a német csízmaritmustól — s az üzenet — Ember, em­lékezz és tanulj embertelenség vlsszhangtalan napjaibóll“ (oeumann) (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom