A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-12-20 / 51. szám
Noha változik a táj, ez o változás enyhe, alig észlelhető: itt is sok oz üdezöld legelő, gazdag a szarvasmarha-állomány. A nagyobb települések közelsége egyenesen ösztökéli a farmereket, hogy tejfeldolgozással, sajtkészítéssel is foglalkozzanak. Az ayrshire-i és a jersey-i tehenekről azt tartják, hogy eleven ,,tejszíngyárak", olyan jó minőségű tejet adnak, ami nem is csoda, hiszen egész éven át künn vannak a kitűnő legelőkön s a nagyvárosok kigőzölgéseitől mentes, tiszta, egészséges levegőn. Itt, Ayrshire-ben született Robert Burns, a nagy skót költő, akinek verseit még ma is élvezettel olvassák a költészet kedvelői világszerte. Szülőfaluja szép, tiszta, rendezett, lakói vendégszeretők, ezért rengeteg turista látogatja. Nemcsak a nagy költő neve vonzza ide őket, hanem a tengerpart mesés szépsége is. Van itt számos tiszta, kevéssé látogatott tengeri strandfürdő, ahol — a nyári szezonban túlzsúfolt angliai tengeri fürdőkhöz képest - kitűnően lehet pihenni, csendes, festői környezetben. Skótországnak csaknem kétharmada olyan magas fekvésű, hogy itt már nem lehet kultúrnövényeket termeszteni. A legtöbb magas fekvésű fennsík és kopár hegyoldal Észak-Skóciában van, ami azonban különösen érdekessé, romantikussá teszi a tájat. A hegyek lábánál sűrű erdők, ezek sziklás tisztásokkal, lápos, mocsaras rétekkel váltakoznak. Az Észak-skóciai felföld általában 800 méter tengerszint fölötti magasságban fekszik, itt vannak az egész szigetország legmagasabb csúcsai is: a Ben Nevis (1343 m), a Cairn Eige (1182 m) és a Mám Soul (1177 m). Nem csoda, hogy ilyen magasságokban az éghajlat rendkívül zord s ezért a terület nem alkalmas kultúrnövények termesztésére. A legtöbb földet meghagyták rétnek, legelőnek, s minél magasabbra hatolunk, annál kevesebb a szarvasmarha és annál több a juh. A Highlands-Qn és a közeli szigeteken már régen meghonosodott az ún. „crofting" nevű gazdálkodási mód, ami nem más, mint egy juhásztanya, mellette cserénnyel, szárnyékkal s körülötte vad hegyi legelőkkel. Ahol erre mód van, ott a „crofters”, a kisparasztok zabot, árpát és burgonyát termesztenek. „Skóciában minden ember évente annyi zabot eszik meg, mint Angliában egy-egy ló" — mondta a Skótországban járt egyszeri angol, mire ezt a büszke választ kapta: „Ezért is vannak Angliában a legjobb lovak és Skóciában a legjobb — emberek . . .“ Skótország lakosságának ma több mint 75 százaléka Közép-Skóciában él, ahol a legfejlettebb az ipar és a mezőgazdaság. Mindenütt másutt kevés a munkaalkalom és aránylag sok a munkanélküli, lényegesen több, mint Angliában. Azelőtt lehetett munkát találni a hajóépítő műhelyekben, ma azonban a skóciai hajógyárak nehezen jutnak megrendelésekhez, mert a japán hajógyárak sokkal olcsóbban dolgoznak. Ugyanígy az egykor világhírű textilipar is lassan kezdi elveszteni régi hírnevét. Még mindig sok skót dolgozik ebben az iparágban, különösen nők, de a textilgyórak többségének ma már elavult a gépiparkja, s ezért egyre inkább alul marad a világversenyben. Valamivel jobb helyzetben vonnak a még csak nemrég kifejlesztett új iparágak: o könnyű gépipar és a vegyipar, bár ezek külföldről kapják a nyersanyagot, az itteni kikötőkön, elsősorban Glasgowon keresztül. Itt a munkások is szervezettebbek, s jobbak a munkakörülményeik, mint az elavult textilgyárakban, ahol igen gyakoriak a sztrájkok. A hagyományos skót háziipar egyik gyártmánya a ma már világszerte ismert és kedvelt szeszféleség - a skót whisky. Akárcsak fél ezer évvel ezelőtt, ugyanúgy gyártják ma is Skóciában a valódi „Scotch“ whiskyt - illegálisan és legálisan, háziiparszerűen és modern szeszgyárakban, ahol a párlat nem kerül kapcsolatba az emberi kézzel, hanem egyedül csak az emberi - szaglással. Az igazi szakértő ugyanis egyáltalán nem kell, hogy megízlelje a whiskyt: egyesegyedül a kipárolgása, illata révén különbözteti meg az eredeti skót whiskyt az utánzattól. Nem lehet haragudni a skótokra, hogy minden más, nem náluk készült whiskyt „hamisítvány"nok tartanak ... — ta -:.vm Gabi NEGYVENHAT ÉVES... LOVAS T.úbm - SZENES Iván szi’xezméi'.yn Em Fia? Em Apu tnég az édes-anyut soha meg nem csalta! Követendő példakép a Apu, hogyha értem jön az iskolába né- ha, Barátnőim összedugják házas- é - létük. Mégis olyan e- le-gánsan megy a hi-va-tal - ha, buksi fe-jüket. Másnap aztán lecke helyett verset írnak ró - la. Mint.ami - kor valu- ki egy randit nyélbe-üt. Kockáz-tat-va tanulmányi erednté- nyűket. Negyvenhat é - vés az en a- pukám De megfordul ó még a 3 j o < G-- f"mLmm~ ■" r~~ ~r~ľľ~ lányok után. E7 Ha együtt já - runk a Nagykörúton. . a? 0 tinók elöl én szinte dugom! Negyvenhaté - vés az D Em D én u - pukám. De vi-rá - gok nyílnak a Iá - ba nyomán. Em D Fi»m Em A7 Csinos és kel - lemeš, Okos és szel - lemos, "ilyen“ az. én apu-M—ä kánt-kún). Mondják is. Hogy luMinlit re- ám! Copyright by Zenmnükiadó Vállalat, Budapi 119
