A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-12-13 / 50. szám
BÍRKÓZÓBAJNOKBÓL SZOBRÁSZMŰVÉSZ Löffler Béla újabb alkotása Kassa századvégi terjeszkedés» a Malom-árok és az 1870-ben lefektetett vasúti pálya között folyt. Itt a szépérzékkel rendelkező polgárok telepedtek meg s építették fal kerttel övezett családi házaikat. Az egykori Szent László utca az egészen addig terjedő liget fái közt nyitott utat az állomás felé. Ebben az utcában született Löffler Béla szobrászművész 1906-ban egy gázgyári tisztviselő fiatalabb fiaként. Itt kerestük fel őt, s tudtuk meg, hogy Iskolái elvégzése után az egészségügynél helyezkedett el De már korán kitűnt Jeles testi adottságaival. Nem volt olyan sport, melyet ne űzött volna. Legkiválóbb teljesítménye azonban a birkózáshoz fűződik. Előbb a légsúlyban, majd a pehelysúlyban szerezte érmeit. Egész kiállításra való arany, ezüst és bronzérme van. Különösen jeles eredményt ért el, amikor a pehelysúlyban aranyérmet szerzett legyőzve az akkori magyar és olimpiai bajnokot, Galambost, a kárpátaljai Ungváron megrendezett bajnokságon. A külső fizikai teljesítmények mellett a húszharminc esztendős ifjú Időt talált magának arra, hogy kora Ifjúságától kezdve a benne szunnyadó hajlamait Is fejlessze. Amíg hivatalát betöltötte és edzéseit ellátta, az elmélyülésre Is maradt ideje. Házuk pincéjében agyagot formált és mintázott. 1934 táján még birkózó sikerét érte el a már említett Galambossal szemben, s három esztendővel később, 1937-ben már meg Is tartotta első önálló kiállítását Kassán, a Kelet-szlovákiai Múzeumban. Ezeket az esztendőket nemcsak az elmélyülés, hanem a formaküzdelem és farmaalakítás akarása is Jellemzi. Leghatásosabb alkotásai azok, melyek kemény anyagból, kőből valók. Az anyag felismerése vezeti, hogy az anyag követelményeinek megfelelően stilizáljon. El Is hagyja az apró részleteket s erősen stilizál. 1937 óta rendszeresen kiállít az összes kollektív képzőművészeti kiállításon, de önállóan Is. Természetesen a művészi meglátások s a reájuk következő elmélyülés még nem elegendő. Komoly és lankadatlan tanulmányok következnek. Csaknem minden esztendőben ellátogatott külföldre. Bejárta Olaszországot, Görögországot, Egyiptomot, Ausztriát, Németországot, Angliát, Franciaországot, Amerikát s végül 1967—68-ban egész esztendőt töltött el Kanadában, ahol maga is dolgozott és több helyen kiállított. Képzőművészeti érdeklődésének köre sokoldalú. Arcképszobrászattól történeti emlékműveken keresztül kompozíció, szociális témakör, sport, háborúellenesség és az ősi humánum mind alkotásig érlelődik benne. A szobrászati anyagot variálta, hogy leghatározottabban fejezhesse ki mondanivalóját. Törekvése a harmónia felé Irányul. Azok a kompozíciói a leghatásosabbak, ahol az emberiesség tárgykörét ragadja meg, mint amilyen az anyaság, a szeretet, a barátság. De Löffler Béla több műemlék alkotója is. A legkiválóbbak a dargól „Győzelem" és a duklal „Az aknaszedő keze". Alkotásából számos emléktábla is került ki, melyekkel a Szlovák Nemzeti Felkelés hőseit örökítette meg. De megörökítette kassai festőművész társait is, példaként említjük a képünkön bemutatott Csordák Lajos emlékművet. Továbbá számos emlékműnek helyreállítója is. A legjelentősebb ezek sorában a kassal Immakulata, fjs az ő keze alól került ki a Dóm északi falában elhelyezett II. Rákóczi Ferenc emlékmű Is. így lett a birkózóbajnokból szobrászművész, akinek jubileumi kiállítása Kassán a Keletszlovákiai Képzőművészeti Galériának 1966 május—júniusában nagy eseménye volt. Az akkori hatvan esztendős művész nem kevesebb, mint 182 darabját állította ki nagy sikerrel. A most 64 esztendős művész jövőre, hatvanöt éves korában készült egy kiállításra. Megkérdezzük, a közel kétszáz alkotása közül melyik számára a legkedvesebb? Elmosolyodik s úgy feleli: Lehet-e, szabad-e az apának gyermekei között különbséget tennie? Hát nem mindegyik egyformán kedves neki? De a legutolsó Is az lehet. így kívánkozik az élre a Pelsőcön 1970. november hatodlkán leleplezett szovjet hősi emlékműve. Erről kérdezzük. Müve Iránti komoly szeretettel feleli: „Mér régen meg akartam mintázni ezt a témát. Régen hordoztam magamban. Arra törekedtem, hogy rokonszenves, nyugodt megjelenés legyen. Feladatom az volt, hogy ezt vigyem a travertlnra. Azt hiszem, sikerült. Nincs túl exponálva a figura." S valóban Pelsőc népe a leleplezés után megilletődötten néz föl az öt méteres magasban derűs ábrázattal mosolygó ifjú szovjet katonára, aki azokat a hősöket testesíti meg, akik itt adták életüket az ország szabadságáért. —: Mik a további tervei? — kérdezzük. — Gyermektelen vagyok feleségemmel, hűséges élettársammal együtt. Ezért azt a gondolatot érleljük magunkban, hogy ezt a családi házunkat örökségképpen Kassa Tárasnak adományozom azzal a céllal, hogy múzeummá alakítsák. Hiszen itt nemcsak negyvenesztendős állandó szobrász-tevékenységem gyűjteménye található, hanem az az eredmény Is, mellyel a már részben a Kassai Múzeumnak átadott képzőművészeti gyűjtésemet őrzöm. MOHR GEDEON A sikeres szeptemberi turné utón csendesebb napok köszöntöttek a Thália Színház művészeire. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy megkezdődtek az 1970/71-es évad első darabjának próbái. A színházi csend: készülődés, egyféle alapozás. S a jelen esetben kivételesen nagy szükség van erre, hisz az új darab, amivel a második évadot nyitják, nem a könnyebbek közül való. Sartre Az altonai foglyok című drámája nemcsak aktualitásával, de filozófiai igényességével is magasan kiemelkedik a szerző müvei közül. A drámát Beke Sándor rendezésében mutatja be a színház. A főszerepre a miskolci Nemzeti Színház művészét, Farkas Endrét hívták meg, aki sok-sok kiváló alakítással örvendeztette meg a közönséget. Mellette láthatjuk majd Sunyovszky Szilviát, Gálán Gézát, Csendes Lászlót és Szabó Rózsit. A képen: Farkas Endre és Gálán Géza J. Laputka felvétele