A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-12-06 / 49. szám

Létünket biztosító szerződés Még súgtak a tankok, villogva süvítettek a katyusák, százezrek hurrával indultak rohamra, mi­kor a Kreml egyik termében két fél fogott kezet. A kézfogás egy szerződést pecsételt meg. Ez a dátum 1943. december 12- ike volt, és mint a legjelentősebb napok egyike került be hazánk történelmébe. Ezen a napon Írták alá Moszkvában dr. Eduard Benei köztársasági elnök és j. V. Sztá­lin, a Szovjetunió marsallja jelen­létében a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió között kötött köl­csönös segítségről és a háború utáni együttműködésről szóló ba­ráti szerződést. A szerződést húsz évre kötötték meg. De azóta is alapját képezi valamennyi szerződésnek, melyet hazánk é$ a Szovjetunió köt meg. Klement Gottwald moszkvai rádió­beszédében hangsúlyozta: „A moszkvai szerződés jelentősége abban rejlik, hogy a hitleri zsar­nokság bukása, köztársaságunk felszabadulása utón is a szerződés biztosítja teljes biztonságunkat kifelé és szabaddá teszi kezünket, hogy erőnket az új és boldog élet felépítésére összpontosítsuk, a szabad és független Csehszlovákiá­ban." A szerződés leszögezte: A ma­gas szerződő felek kölcsönösen megegyeztek, hogy a biztos barát­ság és a háború utáni együttmű­ködés, valamint a kölcsönös se­gítség politikájában egyesülnek, kötelezik magukat, hogy egyik fél a másiknak mindennemű katonai és más segítséget, valamint támo­gatást megad. Szlovákia városaiban és a he­gyekben, lent a síkságon már eb­ben az időben születőben volt a gondolat: elég volt a fasiszta el­nyomásból. Testvéreink vannak, akikkel szerződést kötöttünk. Ezt a szerződést, ha kell, vérrel is meg­pecsételjük. S a Szovjetunió a vö­rös csillagos katona volt az, aki elsőként jött, hogy tanáccsal, fegyverrel és biztatással felkészít­se az elégedetleneket a partizán­harcra. Mi is lett volna a Szlovák Nemzeti Felkelés az ő segítségük nélkül? Az egyenlőtlen harcban a felkelőket a szovjet hadsereg se­gítette. Időben érkeztek Konyev marsall tankjai a prágai felkelők megsegítésére, Prága megmentésé­re. Ki tudja, mi lett volna az ő se­gítségük nélkül az arany Prágá­ból? £s ma, amikor a tények és a valóság alapján az 1968—69-es év eseményeit boncolgatjuk, világo­san látjuk, az antiszoclalista erők csendes ellenforradalomra készül­tek, vissza akarták állítani a tőkés rendszert, ki akarták szakítani Csehszlovákiát a szocialista orszá­gok táborából. Ma már világos előttünk, hogy 1968. augusztus 21- én a testvéri hadseregek ismét idő­ben érkeztek. Nem lehet elhall­gatni, hogy az elmúlt negyedszá­zad alatt Csehszlovákia dolgozó népének katonai, gazdasági és po­litikai téren mindig időben érke­zett a segítség a Szovjetunió ré­széről. A felszabadulás után az együtt­működés új szakasza kezdődött. A Szovjetunió segítségével hihetet­lenül gyorsan indul meg a hábo­rús károk eltávolítása, a csehszlo­vák nemzetgazdaság felújítása. 1947-ben a moszkvai tárgyalások hozzájárulnak egy újabb gazdasági szerződés megalapozásához. E szerződés alapján a Szovjetunió több fontos nyersanyag, 1948-ban pedig 260 000 tonna búza és 200 000 tonna takarmány szállítását vál­lalta, hogy segítsen Csehszlovákiá­nak a rossz termés okozta súlyos gazdasági problémák megoldásá­ban. Annak ellenére, hiogy saját nadrágszíját kellett meghúzni, vál­ságos pillanatban segítőkezet nyújtott az országnak. Ezzel a se­gítséggel meghiúsította a nyugati imperialisták számítását, akik az­zal számoltak, hogy Csehszlová­kiát térdrekényszeriti a súlyos gaz­dasági helyzet és megbukik népi demokratikus rendszere. Azóta évről-évre bővülnek keres­kedelmi kapcsolataink. Tudnunk kell, hogy a Szovjetunió a maga hatalmas gazdasági lehetőségeivel kitűnő kereskedelmi partner. Ez teszi lehetővé, hogy évről-évre nö­vekedik árucsereforgaimunk, amelynek alapraozzanata az, hogy kész termékekért mindig megkap­juk az ipari termelésünk számára oly nélkülözhetetlen nyersanyago­kat. Szállításaink 60 százalékát gépipari, további húsz százalékát pedig a könnyűipari termékek te­szik ki. Tehát olyan árukról van itt szó, amelyek magas munkabe­fektetést igényelnek. Közismert, hogy az ilyen termékek külföldre rzállítása gazdaságilag a legelő­nyösebb. Emellett igen hasznos számunkra is, hogy a szovjet meg­rendelések nagy szériájúak és ez iparunk számára stabil fejlődést, állandó munkát jelent. Ugyanakkor a behozatalunk nagy­része nyersanyag és élelmiszer, amellyel a Szovjetunió nagy meny­­nyiségben rendelkezik. Ezért be­hozatalunk háromnegyed része nyersanyag, egynegyed része pe­dig élelmiszer. Olyan szükségle­tünket, mint a nyersolaj és a föld­gáz, szinte teljes mértékben a Szovjetunió elégít ki. Vasércszük­­ségletünk 82 százaléka érkezik a Szovjetunióból és onnan kapjuk a színesfémek, vegyi anyagok és más szükségleteink döntő többségét GabonaszUkséglatünknek mintegy harmadát a Szovjetunió szállítja. Mindezzel hozzájárul nemzetgaz­daságunk, iparunk, szocialista me­zőgazdaságunk, technikánk és tu­dományunk fejlődéséhez, valamint az életszínvonal emeléséhez. A szocializmus építésének egész időszaka bizonyltja, hogy Csehszlo­vákia számára sem szabadság, sem nemzeti függetlenség nem létezhet a Szovjetunió szövetsége nélkül. Ez Csehszlovákia népeinek egyik legnagyobb történelmi tapasztala­ta. Erre a történelmi tapasztalatra építve újították fel 1983-ban, majd ez év májusában a Szovjetunióval kötött barátsági és együttműködé­si szerződést. Ez a szerződés fi­gyelembe veszi Csehszlovákia nem­zetközi szükségleteit és azt a fej­lődési folyamatot, amelyen az el­múlt 25 év során átment. A huszon­öt év tapasztalatai, osztályharca, az események marxista-leninista értékelése, a nemzetközi munkás­mozgalom szükséglete az, amelyből a szerződés tételei kiindulnak. En­nek érdekében a szerződő felek kötelezik magukat, hogy tovább szilárdítják hagyományos barátsá­gukat Csehszlovákia és a Szovjet­unió népei között, tovább fejlesz­tik együttműködésüket politikai, gazdasági, kulturális és más terü­leteken, hogy hatásosan hozzájá­rulnak a nemzetközi munkásmoz­galom internacionalista szükségle­teihez. Fz az újonnan megkötött szerző­dés biztosítékot nyújt Csehszlová­kia számára a külső agresszió el­len, védelmet jelent a belső reak­ció elleni küzdelemben, a szocia­lista rend védelmében. A szerződés megkötése és felújí­tása betetőzi népünknek azt a tör­ténelmi küzdelmét, amelyet fél év­század óta vívott a szabad életért, boldogságáért, felemelkedéséért, amely törekvés 1945-ben, hazánk felszabadításával, világos szocialis­ta perspektívát kapott. Ebben az évben ünnepeltük ha­zánk felszabadulásának 25. évfor­dulóját. Az idei ünnepségek vilá­gosan bebizonyították, hogy hazánk népe már régen, a megszállás évei­ben, a felszabadításáért folyó küz­delem idején döntött. A szabadság, az önállóság, a szocializmus útját választotta, felszabadítónk, legjobb barátunk, a Szovjetunió oldalán. Az idei ünnepségek élő bizonyíté­kai voltak annak a gottwaldi jel­szónak, hogy szövetségi köteléke­ink érinthetetlenek, hogy mindig és mindenkor a Szovjetunió olda­lán fogunk haladni és soha más­képp. SZlGfi FERENC A Csehszlovákiai Magyarok Társa dalnii és Kulturális Szövetségének hetilapja Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Grafikai elrendezés: Csáder I.ászlú Szerkesztőség: Bratislava, Obchod ná u. 7. Postafiók C 398 Telefon: főszerkesztő 341-34 főszerkesztő helyettes 328 84 szerkesztőség 328 Híj Terjeszti a Posta Hírlapszolgála ta, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 Vil. Nyomja a PRAVDA nyomdaválla lat. Bratislava. Štúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 28, Kčs, fél évre 52,— Kčs, egész év re 104,— Kčs. Kéziratukat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Barátságunk a Szovjetunióval harcokban született és edződött. Népünk hálája múlhatatlan, ezt szim­bolizálja, hogy minden évben megkoszorúzzák azt az emlékművet, amelynek talapzatán az a szovjet tank áll, amely elsőként érkezett 1945-ben Prágá ba. "iS' 8 Hľf?' Jf?! f n^ flr J lí f' fe-f Sí? 5ÜB *1# -t -

Next

/
Oldalképek
Tartalom