A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-08 / 45. szám

Nyugaton a kapitalizmus mélyebb gyökerű, semhogy szocializmusukat időben megcsinál­hatták volna, és az, hogy nem tudták megcsi­nálni, lehetetlenné tette, hogy imperializmusu­kat megnyugtató módon és időben felszámolják. Meggyőződésem, hogy irodalmuk, művészetük sokszor áttétellel ezt a rossz közérzetet fejezi ki. DARVAS JÓZSEF Október igazsága (Részlet) 13 Annak a nemzedéknek a világnézeti étkére vesében, amelyikhez én is tartozom, mngliatárn. zu szerepet játszott, hogy volt.egy győztes szo­cialista forradalom, volt a Szovjetonió . . ... Érelmlsegi voltam, értelmiségiként lel­tein marxista — de nem tartozom az értelmi­ségi embereknek ahhoz a típusához, akiket el­sősorban égy feloldhatatlan morális válság lett forradalmárrá, s akiket mindenekelőtt a „leg­végső kérdések" izgattak. (Ez nem akar érté­kítélet lenni; esupán egyszerű ténymegállapí­tás. | A nagy emberi ideáink keresése természe­tesen engem is vonzott; de — nyilván, a szár utazásom, a szegényparaszti nsztálykötöttsé­­gent miatt — erős volt bennem a közvetlen ér­dekli társadalmi kötöttség. Rám is — amikur megismertem a marxizmus néhány alapvutu müvét — elementáris és felszabadító halassal volt a filozófiai érvelés tisztasága, forradalmi bátnrsága, következetessége. De mégsem ez volt az, ami a legelsősorban meggyőzött. Ami engem a legelsösorban izgatott, ez volt: hogyan lehet lecsapolni és kiszárítani az emberi nyo­morúságnak azt a szörnyű mocsarát, amiben az én nsztálysursosaim, a szegényparasztok élnek? Hogyan lehel megszüntetni nemcsak általában az „embernek ember által való kizsákmányn fását“, hanem konkrétan azt a szolgasorsot, amiben az apám élt, amibe^ az anyám és a testvéreim, rokonaim, ismerőseim élnek? Hu gyan lehet, megint nemcsak általában, megte­remteni az osztály nélküli társadalmat — de itt nálunk, konkrétan, minél előbb széttörni azokat az osztályviszonyokat, amelyek az élet elviselhetetlen szélsőségeit hozták létre? Ho gyan lehet megszüntetni a magyar nép fizikai és szellemi pusztulását? A mi magyar valósá­gunk ellentmondásainak, ha tetszik, a történe­lem által feladott „nemzeti sorskérdések“ meg­adásának a válaszait kerestem. Ezt találtam meg a marxizmusban. S gondolom — tudom —, csak azért találhattam meg, mert a világnézet nek akkor már volt, legalább egy országban, valóságos történelmi fedezete. fin abban az időben — s persze, nemcsak éu — elég keveset tudtam arról, hogy mi van, nti történik a Szovjetunióban? Hiszen igazi, tár­gyilagos híradás alig jutott el hozzánk. Akkor már annak, amit az újságok írtak, amit a hi­vatalos propaganda mondott, éppen az ellen­kezőiét hittem, hittük el. (S ez se volt min­denben igaz.) Annyit azért mégis tudtam, hogy a« októberi forradalom egy miénkhez sokban hasonlatos társadalmi rendszert gyökeresen megszüntetett. Hogy ez a forradalom óriási energiákat szabadított fel, és az ötéves tervek segítségével egy éj világ épül. Ilugy a szociá lizmns nem kndüc utópia. Hogy mindez tehát nálunk is lehetséges. Érdemes érteni, küzdeni. Georgi Doszkalov rajzó PÁSZTOR 4RPAD: ENIN Üj Krisztus jött. De oly közel ma még, Hogy fel sem éri ez o nemzedék S nem súgja szent érzések percein: Lenin! Lenin! A vizekből, o légből, o föld alól, Ahol csők gyilkos fegyver szava szól, Jertek megkínzott, bús testvéreim .. . Lenin! Lenin! Ember a is, megcsúfolt, sienvedö, Kivert, száműzött örök magvető. Felnőtt, milliók omló könnyein ... Lenin! Lenin! A császároknak dörgőn állj-t kiált, Elporancsoíjo a bitor halált, Tárt korral vart viharok vészein Lenin! Lenin! Torka itto a nyomor italát. Ajka dalolta a szolgák dalát, Szive vérzett gyötrő reményein ő t- Lenin! Lenin! S meglátta egymást minden szenvedő. Szülő, gyermek, testvér és szerető. Végigsuhant a népek szivein: Lenin! Lenin! S mikor az átok mór az égig ért S bitangjába szüretelték a vért, Szólt, ne legyen több vér s fekete szín . . Lenin! Lenin! Termő lombbá lettek a fegyverek, Testvérekké lettek az emberek, Karácsony volt épp a föld téréin . .. Lenin! Lenin! 1917. december 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom