A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-25 / 43. szám
daságllag kiváltságos helyzetet élveznek. Egy még nemrég is érvényben volt választási törvény értelmében a szavazati jog bizonyos vagyoni cenzushoz volt kötve, s így a protestánsok egyenként több tucat szavazattal, míg a katolikusok legtöbbször egyetleneggyel sem rendelkeztek. Így fordulhatott elő, hogy a belfasti parlamentben csakúgy, mint a községi tanácsokban csaknem kizárólag protestánsok ülnek, s még a színtiszta katolikus lakosságú községeknek is protestáns a bírája. A politikai hatalomnak ilyen megoszlása természetesen gazdasági téren Is éreztette hatását. A katolikus írek egyre Jobban elszegényedtek, míg a legnagyobbrészt angol származású protestánsok minden gazdasági pozíciót elfoglaltak s így meggazdagodtak. S a szociális ellentétek egyre növekedtek, míg végül véres öszszetüzések robbantak ki a katolikusok ős a protestánsok között. A katolikusok az igazságtalan választási törvény megváltoztatását követelték az „egy fő — egy szavazat“ elve alapján. Tüntetések kezdődtek, mire akcióba léptek a katonailag szervezett harcos protestáns csoportok Is. (Mindkét mozgalomnak egy-egy pap áll az élén!) A legelkeseredettebbek a harcok Belfastban és Londonderryben, ahol a katolikusok nyomora a legszembetűnőbb: e városok legnyomorúságosabb negyedeit lakják s ki vannak szolgáltatva a protestáns munkaadók kényónek-kedvének. A harcok hovatovább olyan méreteket öltöttek, hogy a londoni kormány kénytelen volt csapatokat küldeni a rend helyreállítására. A katonák azután egyforma eréllyel léptek fel mindkét harcoló féllel szemben. A lakosság és .a katonaság közötti összetűzések legsúlyosabtoikára az idén húsvétkor került sor, amikor tüntetők megtámadták a rendőrprefektúrát Derryben és Armaghban A harcok során tizenkét brit katona súlyos sérüléseket szenvedett, ős sok embert letartóztatlak. Chlchester-Clark . észak-írországi miniszterelnök Jelenleg a legnépszerűtlenebb ember egész Ulsterban. A katolikusok között népszerűtlen angolbarát magatartása, a protestánsok között pedig földblrtokreform- Javaslata miatt. Ez a földbirtok-reform ugyanis hátrányosan érintené a vagyonos protestáns többséget. A két vallási csoport közötti harc nem merül ki csupán utcai összetűzésekben, amelyek a legtöbbször számos súlyos vagy könnyebb sebesült áldozattal járnak. A harc csaknem „fajvédő“ módszerekkel folyik. Csaknem teljesen kizárt például a házasság protestánsok és katolikusok' között, vagy hogy egy katolikus család protestáns negyedbe költözzék, illetve fordítva. Katolikus lányok nem táncolnak protestáns fiúkkal a belfasti szórakozóhelyeken. A két vallási csoporthoz tartozó fiúk között napirenden vannak az utcai verekedések-. Az’ Ulster jövőjéért indult harc azonban nemcsak Belfast utcáin, de a parlamentben is folyik. Vezető katolikus politikusok, mint Stormont, Hume és Cooper Ulsternak Nagy-Britanniától való elszakadását és az ír Köztársaságba való beolvasztását követelik. Köztük és a Ian Paisley lelkész vezette szélsőséges protestáns csoport között áll egy kis liberális csoport, amelynek vezetője Bernadette Devlin, az angol alsóház legfiatalabb képviselője. Ez a fiatal lány, akit a hatóságok „illegális felvonulás szervezése“ miatt hathónapi börtönre ítéltek, nem a vallási fanatizmus híve, szerinte a szociális igazságtalanságokat kell mielőbb eltüntetni. Mivel azonban az észak-írországi protestánsok nem hajlandók önszántukból lemondani politikai és gazdasági kiváltságaikról, s az állandó öszszetűzések, utcai harcok következtében egyre több katolikus veszti el nemcsak munkáját, megélhetését, de a fedelet is fejé fölül és kénytelen az Ír Köztársaságban menedéket keresni, a helyzet nemhogy enyhülne, de állandóan súlyosbodik. Így semmi remény sincs arra, hogy belátható Időn belül elülnének a harcok a „Zöld sziget“ északi megyéiben. —< ta — Képek: Camera Press, London Az idegenlégiósok nem szeretik a békét Az idegenlégió az egyetlen olyan egység a francia hadseregben, amely kizárólag hivatásos katonákból áll, kulcsfontosságú szerepet játszott Csád ban, amikor segítséget nyújtott Francoíse Tombalbaye elnöknek a felkelések leverésében. A Fort Lamyban állomásozó légionáriusok azt állítják, hogy szerelmük a légtó, noha egyesek beismerik, hogy megtévesztő propagandával csalogatták be őket. A légió két gyalogos ezrede Madagaszkár szigetén és a fémérméi szemben fekvő Afar- Isszat területen, Franciaország még megmaradt afrikai szárazföldi gyarmatin állomásozik. A műszaki ezred állomáshelye Franciaország csendes-óceánt atomkísérleti telepe. A kiképző és rendfenntartó ezred a lovassági ezreddel együtt Aubagneban van. Az ejtőernyősök zöme Csádban tartózkodik, de októberben vissza kell térniük Korzikára, Az idegenlégió összlétszáma 7050 !ö, alig több mint 300 a tisztek száma, csaknem valamennyien franciák. Egyetlen francia tiszt sem töltheti teljes pályafutását a légióban. , fsán Lacaze ezredes, a légtó Fort Lamyban állomásozó „páráinak'" I ejtőernyőseinek! 56 éves parancsnoka elmondotta, hogy örömmel kapott a parancsnoki kinevezésen, amit három évvel ezelőtt ajánlottak fel neki. Lacaze 25 éves tisztt pályafutása során kilenc évet töltött a légiónál. Az Idegenlégiós filmek rajongói nyilván csalódottságot éreznek, ha megtudják, hogy a légiósok többé már nem szolgáltatnak laazságot egymásnak és a dezertőröket sem temetik nyakig a Szahara homok fába. A fegyelem azonban továbbra ts keményebb, mint más francia fegyveres egységnél. Lacaze elmondotta, hogy a körülmények a légióban most sokkal jobbak, mint korábban. Több a „ceremónia", mint a francia hadsereg más alakulatainál, de a légionáriusokba belenevellk, hogy erre büszkék legyenek. A légiónak most nem okoz nehézséget, hogy havonta száz fűt — csupa önkéntest — verbuváljon. Ezek háromhetes kiképzést kapnak a Marseille közelében levő Aubagne-ban. Ha bevágnak, ötéves szerződést íratnak alá velük és jelentős toborzási díjat kapnak. Az úi légionáriustól nem kérdezik az Igazi nevét és a nemzetiségét. Ha megadja ezeket az adafokat, akkor közük vele, hogy n léalóban hamis nevet kell felvennie. Ha akarja, más nemzetiséget is felvehet. Bármi legyen ts tgazt családi helyzete, nőtlenként veszik jegyzékbe. a tbqlonártusok fele jelenleg francia, de úgy kell feltüntetni ók magukat, mintha belgák. kanadatai vagy svájciak lennének, hogy külföldieknek“ minősüljenek. Az igazt külföldieknek ötéves szolgálat után foguk van a francia állampolgárságra. A légionáriusoknak mintegy 20 százaléka német. A légionárius hároméves szolgálat után „visszakaphatja“ Igazi személyazonosságát, ha ezt óhaltja, és ha a légió biztonsági hivatalának vizsgálatai megállapítják, hogy nincs ellene letartóztatást parancs. Ha kiadtak Ilyen parancsot ellene, akkor ezredese azt tanácsolja neki, hogy tartsa meg „légtói személyazonosságát". Ha vtsszaválto'lk eredeti én févé és beismeri, hogy nős, akkor egy összegben háromévi családi pótlékot kap. Ha kidé rül, hogy korábban szolgála tot teljesített a „rendes" francia hadseregben, szolgálati éveinek megfelelő zsoldot kap. Mialatt a jövendő légionárius három hetet tölt Aubagne-ban, a francia rendőrség és az Interpol kartotékaiban megnézik, hogy az illetőt körözik-e? A légió elnéz kisebb bűntetteket, de már egy szökésben levő gyilkost például elutasít. Ha a rendőrség érdeklődik valaki után, akiről tudja, hogy felvet ték a légióba, azt válaszolták, hogy Ilyen nevű személy nem szerepei a nyilvántartásban. Az újonc hfiszhstes kiképzést kap a korzikai Bontfacctóban. Bármilyen katonai tapasztalat tál rendelkezzék ts, ugyanolyan kiképzést kap, mint bárki más és őrvezetöként kezdi meg szolgálatát. A volt altiszteket azonban általában gyorsan előléptetik. A légió tengerentúli háborús akciókban a francia tengerészgyalogsággal együtt vesz részt. Ezt korábban gyarmati gyalogságnak nevezték, de a nevét megváltoztatták, nehogy megsértsék azt a tizenkét afrikai államot, amely védelmi egyezményt, ,államcsíny ellent biztosítást" kötött Franciaországgal.
