A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-25 / 43. szám
Jubilál az ENSZ A hat esztendeig tartó második világháború folyamán a fasizmus ellen küzdő hatalmak, élükön a Szovjetunióval, az Amerikai Egyesült Államokkal és Nogy-Britanniával elhatározták, hogy a háború után világszervezetet hoznak létra, hogy megmentsék a Jövő nemzedékeit a háború borzalmaitól. Azokban az alapelvekben, amelyeken az ENSZ felépült, a Hltlerellenes koalícióban részt vevő szövetséges hatalmak részben már a háború folyamán megegyeztek (Atlanti Charta 1941, Egyesült Nemzetek Nyilatkozata 1942, Nyilatkozat az általános biztonságról 1943, a három nagyhatalom kormányfőinek 1943 november-decemberi teheráni konferenciáján kötött egyes megállapodások, az 1944-es moszkvai külügyminiszteri értekezlet határozatai). Az ENSZ statútumának alapelveit 1944 augusztus-szeptemberében az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Brltannla és a Szovjetunió Dumbarton Oaksban (USA) megtartott tanácskozásán, illetve 1944 szeptember-októberében az Egyesült Államok, Nagy-Brltannla és Kína között lezajlott hasonló jellegű tanácskozásokon fogalmazták meg. Nem történt azonban végleges megállapodás az új szervezetet érintő néhány Jelentős politikai kérdésben (a nagyhatalmak szavazásának módja a Biztonsági Tanácsban, annak kérdése, mely államokat hívjanak meg az alakuló közgyűlésre). Ezekben a kérdésekben az 1945 februárjában megtartott jaltai konferencia döntött. A nemzetközi szervezet megalapítására a német fegyverletételt követően uz 1945. április 25 és június 28 között megtartott San Franciscö-i konferencián került sor, ahol megállapodtak az ENSZ Alapokmányában. Június 28-án ötven állam, majd október 15-én Lengyelország is aláírja a világszervezet alapító okmányát, mely a résztvevő államok, köztük a négy nagyhatalom (USA, Nagy-Brltannla, Szovjetunió és Kina) által történt ratifikálás után 1945. október 24-én lépett hatályba. A világszervezet székhelyéül New Yorkot Jelölték ki. Hivatalos nyelvek: angol, francia, kínai, orosz, spanyol; tanácskozási (Jegyzőkönyvi) nyelvek: angol és francia, a közgyűlésen spanyol is. Az ENSZ a következő feladatokat tűzte maga elé: 1. a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, illetve hathatós intézkedések tétele a békét fenyegető cselekmények megelőzésére és megszüntetésére; 2. a nemzetek közötti egyenjogúságon és egymás érdekelnek kölcsönös tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatok fejlesztése; 3. segítségnyújtás az elmaradt országoknak és területeknek gazdasági, szociális és kulturális téren; 4. az emberi jogok és az alapvető szabadságok nemzetiségre, fajra, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélküli biztosításának elősegítése. Az ENSZ alapokmánya szerint: 1. valamennyi tagja független állam; 2. tagjai kötelesek a nemzetközi viszályokat békés úton rendezni; 3. tagjainak kötelessége tartózkodni más állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló minden támadástól, úgyanúgy az erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától. Alapokmánya határozottan tiltja a más államok belügyelba való beavatkozást. ENSZ rendfenntartó alakulatok Cipruson Az ENSZ palotája New Yorkban Az ENSZ fő szervei: Közgyűlés, Biztonsági tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, Gyámság! Tanács, Nemzetközi Döntőbíróság, Titkárság. Ezeknek nem azonos a Jogállásuk. A legfontosabb szervek, a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács, függetlenek, eltérőleg a gazdasági és Szociális Tanácstól és a Gyámsági Tanácstól, amelyek a Közgyűlésnek vannak alávetve. A Közgyűlés az Egyesült Nemzetek összes tagállamainak küldötteiből áll (minden tagállam öt küldöttel képviseltetheti magát, de csak egy szavazattal rendelkezik). Évenként egyszer ül össze rendes — általában 2—3 hónapig tartó — ülésszakra (első ülésszakát 1948 januárjában tartotta). Határozatait fontos kérdésekben kétharmad többséggel hozza. A Közgyűlés megvizsgálhat ás megtárgyalhat minden olyan kérdést, amely a szervezet hatáskörébe tartozik. A Közgyűlés határozatai a tagállamokra nézve jogilag nem kötelezők, csak ajánlás jelleggel bírnak, aminek azonban kétségkívül nagy erkölcsi és politikai hordereje van. A Közgyűlés megvizsgálhat minden olyan nemzetközi vitát vagy helyzetet, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartását veszélyezteti. A Közgyűlés Jogköre azonban korlátozott e tekintetben. Nem tárgyalhat meg például konkrét 'helyzeteket, ha azokkal a Biztonsági Tanács foglalkozik, kivéve azokat az eseteket, amelyeknek megtárgyalására a közgyűlést a Biztonsági Tanács kimondottan felkéri. Ha a támadó ellen akcióra van szükség, a Közgyűlésnek az ügyet a Biztonsági Tanácshoz kell utalnia, amelynek kizárólagos joga, hogy kollektív intézkedésekről döntsön. A Közgyűlés ezenkívül még a szervezet életével öszszefüggő sok más funkciót is ellát: megválasztja a Biztonsági Tanács nem állandó tagjait, a Gazdasági és Szociális Tanács, valamint a Gyámsági Tanács tagjait, a Nemzetközi Döntőbíróság bírált stb. A Biztonsági Tanács az ENSZ legoperatlvabb és a Közgyűlés után a legfontosabb szerve, fit állandó és hat változó tagból áll. Az állandó tagoknak (Szovjetunió, USA, Nagy-Brltannla és Kína) vétójoguk van. A Biztonsági Tanács minden viszályt vagy minden olyan helyzetet, amely a nemzetek között súrlódást okozhat vagy viszályt vonhat maga után, megvizsgálhat, annak megállapítása végett, hogy a viszály elhúzódása, vagy a helyzet fennmaradása nem vezethet-e a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetéséhez. Intézkedéseket lehet és javaslatokat hozhat. 1946 óta az ENSZ kereken 500 különböző kérdést tárgyalt meg (ennek nem egészen a fele a nemzetközi béke és biztonság problémáival függött össze), Jórészt különösebb pozitív eredmények nélkül. A Szovjetunió és a szocialista táborhoz tartozó országok képviselőinek erőfeszítései ellenére sem tudta a szervezet veszélyes háborús konfliktusok kitörését megakadályozni, sőt a koreai háborúban az Imperialisták az ENSZ lobogója alatt folytatták intervenciós tevékenységüket. Több esetben, Így például 1958-ban az Egyiptom elleni angol—francia—Izraeli támadással és legutóbb 1967-ben Izraelnek a szomszédos arab országok elleni agressziójával szemben az ENSZ a béke érdekelnek megfelelő álláspontot foglalt el, az Imperialista hatalmak azonban szabotálják a Biztonsági Tanács határozatainak végrehajtását. Mivel az ENSZ keretében nem sikerült konkrét eredményeket elérni a fegyverzet csökkentése és a nukleáris kísérletek beszüntetése terén, a nagyhatalmak a világszervezeten kívül közvetlen tárgyalásokon egyeztek meg például a légköri nukleáris kísérletek beszüntetésének, valamint az atomfegyverek továbbterjedése megakadályozásának kérdésében (ún. atomsorompó-egyezmény), a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői pedig napjainkban folytatnak eredményekkel kecsegtető tárgyalásokat Bécsben a rakétafegyverkezés korlátozásáról (ün. SALT-megbeszélések). Az ENSZ-nek jelenleg több mint száz tagállama van. Tagjai között szerepel a kuomintang Kina (tagja a Biztonsági Tanácsnak is); a nyugati hatalmak elsősorban az Egyesült Államok — mind a mai napig megakadályozták a Kínai Köztársaság felvételét. Nem tagjai még az Egyesült Nemzetek Szervezetének Svájc, a Mongol Népköztársaság, a kettéosztott államok (Németország, Korea, Vietnam) és az ún. enkláve államok (Andorra, Liechtenstein, Monaco, San Marino, Vatikán). Az Egyesült Nemzetek Titkárságának 4500 ügyintéző alkalmazottja van, s élén a főtitkár áll, akt fontos politikát funkciókat Is ellát. A főtitkárt a Biztonsági Tanács ajánlására a közgyűlés nevezi ki Öt évre. Ezt a tisztséget jelenleg U Thant burmat diplomata látja el.-- ta — A Közgyűlés ülésszakának ünnepélyes megnyitása
