A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-18 / 42. szám

Beszélgetés a Csemadok főtitkárával

Varga Bela eiviars, az utóbbi betekben a «ajtóban gyakran esik szó a Csemadukról, szerveinek munkájáról. Mi a véleménye a Csemaünk munkájáról és a Csemaduk munkájában megnyilvánult negatív tendenciákról?

Az utóbbi időben valóban sok sáó esik különböző elgondolások és -vélemények kapcsán a Csemadokról. Itt kevesebb szó esik a Csemadok munkájáról, úgy hatnak, hogy csak hibákat követett el a Csemadok, pedig dolgozott ez a szervezet i968-ban és 1969-ben is, és ma is. Eddig csak az egyik fél mondta el a véleményét, és ezért egyoldalúak ezek a meg állapítások, minek következtében az olvasó nem tud a tények felett objektiven ítélkezni. Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne jöjjön el a számonkérés, mindenkivel szemben és elkövetett hibáinak arányában. De ez a számonkérés legyen elvi, objektív és konkrét. Ilyenkor az már úgy szokott lenni, hogy bíráló akad bőven, de amikor tanács, bátor kiállás kellett volna, a némaság volt a legbiztosabb sokak részéről. Tisztelet a kivételnek. A némaság, a hallgatás pedig nem fegyvertény, különösképpen nem volt az 1968- ban. Hogy a Csemadok helyi szervezeteiben a munka nem állt meg egy pillanatra sem, azt legjobban az érsekújvári járáson tudom lemérni. Minden tervezett akció megvalósult, sikerrel, nagyszámú közönség előtt. Ogy tudom, hasonlóképpen volt ez a többi járásban is. Az elképzelésekben, a lázas atmoszférában történtek hibák is, melyeket már részben orvosolt is a központi bizottság, orvosolni fogja a rövidé sen sorra kerülő plenáris ülésen és véglegesen ä Csemadok jövő évi országos közgyűlésén. Meggyőződésem azonban, hogy az elkövetett hibák nem az antiszocializmus platformján jöttek létre, nem abból eredtek. Döntő többségükben nemes ügyet akartak szolgálni, ha itt ott hibák is csúsztak az elkéjizelésekbe, a dolgok megfogalmazásába. Azonban ma is helyesnek tartom a Csemadok márciusi állásfoglalását. Elsősorban azért, mert a kommunista párt kérte ezt a javaslatot, másodsorban, mert nem marxista-ellenes, nem szocializmusellenes és nem szovjetellenes, harmadsorban pedig azért, mert feltárta a megoldásra váró problémákat.

Ezért nem tartom módszerében helyesnek a számonkérésnek és a bírálatnak e formáját, így mindenki másként magyarázhatja. Éti azt javasolnám, hogy mindazok, akik kapcsolatban voltak és vannak a Csemadok problémáival és munkájával, üljenek le és elvi, elvtársi módon értékeljék azt, ami történt, vonják le a következtetéseket. Mindenki hibáinak arányában feleljen tetteiért. S ezek után szabjunk egy optimális munkaprogramot szervezetünknek.

Minden értékelésnél látnunk kell a jót is, együtt a rosszal, mert mindkettő együttjárója az emberi cselekvésnek,

A Csemadok Központi Bizuttsága utolsó ülésén értékelte a szövetség 1988—69. évi tévé kenysegét. Mi történt a Központi Bizottság határozatával?

A Csemadok Központi Bizottsága már néhányszor értékelte munkáját. A KB által megbízott „hatos“ bizottság a májusi plenáris ülés elé terjesztette a Csemadok munkájáról, tevékenységéről szóló jelentését. A közjjonti bizottság ezt az értékelést elfögadla, s hogy utat szabjon a következő rendes közgyűlésig, a kővetkező határozatot fogadta el:

„Az 1968 -69-es évek ellentmondásos poli tik éti helyzete visszatükröződik a rendkívüli X. országos közgyűlés egyes dokumentumaiban. Szükséges tehát, hogy a dokumentumok pozitív tételei alapján végezzük munkánkat az 1971-ben esedékes rendes közgyűlésünkig. Ezért a Csemadok Központi Bizottsága leszögezi és hangsúlyozza:

aj szövetségünk szilárd elhatározása, hogy két évtizedes hagyományaihoz méltón a marxizmus—leninizmus eszmeisége alapján végzi további munkáját;

b) minden tevékenységünket a csehszlovák társadalom vezető ereje, Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának szellemében végezzük;

ej szövetségünk hagyományaihoz híven ápoljuk és elmélyítjük Csehszlovákia, valamint a Szovjetunió és a szocialista országok nemze teinek és nemzetiségeinek internacionalista kapcsolatát, barátságát;

d) szövetségünk központi, járási, belyi szervezeteinek, valamint egész társadalmunknak természetes kötelessége, hogy a Csehszlovákia nemzetiségei között fennálló baráti viszonyt és kulturális kapcsolatokat ápolja, elmélyítse;

e) tagságunkat a szocialista hazafiság, a proletár nemzetköziség és az egészséges nemzeti öntudat szellemeben kívánjuk nevelni és művelni;

f) a Csemadok tagságát munkaszeretetre, kö"* zösségi szellemre kell nevelni és a szocialista munkamódszerekre serkenteni;

g) a jövőben szükségesnek tartjuk fokozol tabban érvényesíteni az elmúlt húsz év minden pozitív tapasztalatát és tevékenységünk minden területén hangsúlyozni és érvényre juttatni az eszmei folytonosság elvét;

h) harcot folytatunk a szövetségünkben is megnyilvánuló jobboldali nacionalista nézetek, kispolgári -radikalizmus stb. ellen;

ij a nemzetiségi kérdés megoldására tett javaslatainkkal továbbra is támogatni kívánjuk a párt nemzetiségi politikáját;

j) nemzetiségi kultúránk hagyományainak ápolása mellett fokozottabb Ügyeimet kell szentelni a csehszlovákiai magyar munkásmozgalom hagyományainak;

kJ a Csemadok tevékenységének továbbra is alapvető feladata és célja a kulturális-népnevelő tömegmozgalmi munka biztosítása;

l) az eredményes munka érdekében szorosan együtt kívánunk működni a kultúra, a népművelés álami szerveivel, valamint a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó intézményekkel, szervekkel és szervezetekkel;

m) kitűzőt céljaink elérése érdekében régi és új munkaformákat egyaránt alkalmazni kívánunk; ezek: népművészeti fesztiválok, emléknapok, évfordulók, tudományos jellegű tanácskozások, értelmiségi találkozók, népművelési szakbizottságok, tanácsadó testületek, honismereti körök, irodalmi estek, előadások szervezése, a klubmozgalom kibontakoztatása.

segédanyagok kiadása, a tudományos munka kibontakoztatásának elősegítése érdekében szövetségünk társaságok létesítését szorgalmazza stb.“

Ezenkívül a központi bizottság több személyi változást hajtott végre szerveiben. Azt hiszem, ezek a változások már ismeretesek a sajtó akkori jelentéséből. A KB határozatait megküldtük járási szervezeteinknek, azzal az utasítással, hogy ismertessék ezeket az összes helyi szervezettel.

Az alapszabályuk szerint a helyi szervezetek minden évben megtartják évzáró taggyűléseiket. Ez évben mikor lesznek az évzáró gyűlések, és mi a küldetésük?

A tagsággal ismertetni kell a CSKP KB júniusi és az SZLKP KB júliusi ülésén hozott határozatokat, és ezeket alkalmazni kell a Csemadok munkájában, különösen az agitáciős, népnevelő munkában, fokozva ezt a gyors konszolidáció érdekében.

Ugyancsak fel kell készíteni a tagságot a CSKP megalapításának 50. évfordulója méltó megünneplésére:

Értékelni kell az elvégzett munkát, ellenőrizni az ez évre kitűzött feladatok teljesítését. Ennek kapcsán értékelni azt a munkát is, amellyel a helyi szervezetek hozzájárultak a községükben, a munkahelyeken a politikai és a gazdasági helyzet konszolidálásához.

Az új vezetőségekbe olyan Csemadok-tagokat kell választani, akik munkájukkal és helytállásukkal erre rászolgáltak, és mindig elősegítet ték a Csemadok-tagság és a magyar dolgozók marxista szellemben való nevelését.

Hasonló erkölcsi magatartású tagokat kell jelölni küldöttként a járási konferenciákra, akik a párt politikájának szellemében, a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság legyében fognak harcolni a járási konferenciák határozatainak végrehajtásáért.

Az évzáró gyűlések tartalmát és különösen a személyi kérdéseket minden esetben előzetesen meg keli tárgyalni a párt helyi szerveivel.

A politikai konszolidáció és az új ötéves nép gazdaságfejlesztési terv nagy feladatok elé állítja a Csemadok tagságát és funkcionáriusait Milyen tervekkel készül a központi bizottság az 1971-es évre. milyen feladatokat határozott meg a Csemadok szervezetek részére?

Erre a kérdésre lényegében már válaszolt a központi bizottság idézett határozata. Az 1971- ben sorrakerülő XI. rendes országos közgyűlés lesz hivatott, hogy módosítsa a hibás dokumentumokat vagy hatálytalanítsa azokat.

Arra kérem a Csemadok-tagokat, hogy továbbra is lelkesen dolgozzanak közös ügyünk érdekében, a sokoldalúan művelt, ideológiailag fejlett, erkölcsi magatartásában erős szocialista ember felneveléséért. Ezt akkor érjük el, ha rendezvényeink mind mennyiségileg, mind minőségileg állandóan magasabb szintűek lesznek.

A beszélgetést vezette: Major Ágoston

9